Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
2. szám - Dóra Tibor: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján
76 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVF. 2. SZ. Jellemző vízállás Tiszafüred Tiszakeszi Tiszalök Aug. középv. (AKÖV) 5,5 m 3.0 m 1,6 m Evi kisvíz (KV) 5,1 m 1.9 ni 1,5 m Evi középvíz (KOV) 3,3 m 1,5 m 0,4 m - Az alvízi vízállások középértékeinek változása csekély, így az augusztusi KÖV változatlan, az évi KV közvetlenül a vízlépcső alatt valamivel alacsonyabb ugyan, de Szolnoknál már változatlan, és az évi KÖV is változatlan. - Az évi nagyvízállások középértéke a felvízi szakasz egy részén Polgár és Tiszakeszi között, valamint az alvízi szakaszon magasabb. - Az árhullámok apadási sebessége az alvízi oldalon Martfű és Taskony között szignifikánsan nagyobb. A duzzasztómű üzemelési szabályzatában az alvízre előírt legfeljebb 60 cm/nap, vagy annál nagyobb maximális apadás valószínűsége 33 %-ról 70 %-ra nőtt, vagy másként kifejezve: az ugyanazon valószínűségű legnagyobb apadás kb. másfélszeresére nőtt. - Az áradás maximális napi sebessége szignifikánsan nem nőtt. - A folyószakasz árvízi esésviszonyai nem változtak, s a medermozgások lényegtelenek. - A duzzasztómű üzemeltetése során nagyobb vízhozamok esetén a duzzasztás megszüntetésénél és csökkenő vízhozamok esetén a duzzasztás megkezdésének kérdéseiben hoztak a vizsgálatok új elemeket. így különösen az alvízi apadás-intenzitás csökkentése érdekében célszerű lehet a duzzasztás magasabb vízszintnél való megkezdése, valamint a közepes és a magányos árhullámoknál azokat magasabb duzzasztás mellett célszerű átvezetni, és ezáltal csökkenteni az alvízi vízállás csökkenés intenzitását. A jégjárás A jégjelenségek időpontjában, valamint a hosszában van eltérés, és ezeket a kiskörei- és a felette lévő tiszalöki vízlépcső jeges üzeme, valamint a kettő kőzött elhelyezkedő tiszai hőerőművek felmelegedett hűtővize (kb. 35-40 m 3/s és 6-8 fokkal melegebb hűtővíz) együttesen határozzák meg, változatlan éghajlati feltételek mellett, A hatások összegezéseként a jégzajlás Kisköre felett 10-12 nappal korábban kezdődik, és 7-14 nappal később tűnik el a jég, s az alvízen a jég elvonulása 5-10 nappal korábbi lett. A hordalék A Kisköre feletti folyószakaszon és a tározóban a duzzasztást követően időben csökkenő hordalék-lerakódás keletkezett, amelynek a duzzasztás következményeként adódó mértékét évi 300-400 ezer m 3-ben lehetett megállapítani. A teljes kiépítés esetére a tervek 500 ezer m 3/év kotrási munkát irányoztak elő. A két érték jól harmonizál. A meder A Kisköre feletti szakaszon a meder a duzzasztási határ felé fokozottabban töltődik, az alvízi szakasz eróziója a vártnál kisebb, és a meder partjai és a mellette kialakult öntéskúp rendszere gyakorlatilag egyensúlyban van. A tározó térben a meder szélesedése, a rézsűk laposodása a jellemző változás. A vízkészlet és annak kiszolgáltatása A kiskörei rendszer a duzzasztás eredményeként tározott vizet biztosít a folyó mindenkori érkező vízhozamának a változó fogyasztói igényekhez igazodó módosításához, és ezt jórészt gravitációs úton, vagy csökkent emelőmagassággal szolgáltatja a vízelosztó hálózat szá6. ábra A tározó gátak és az öntöző főcsatornák jellemző metszetei l - Uj töltés. 2 - Töltéserősítés. 3 - Kotrási depónia. 4 - Erdősáv. S - Szivárgó csatorna. 6 - Földút 7 - Nádsáv. 8 - Duzzasztott vízszint. 9 - Árvízszint.
