Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Zsuffa András: A vízgazdálkodás és az esztétika kapcsolatai (Környezeti és műszaki szempontok vízellátó és elosztó rendszerek tervezésénél)

66 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVF. 2. SZ. II. képsor Serleg - keresztelő medence - víztorony fejlődés. folyókkal: Sárospatak, Élőpatak, és se szeri, se száma azoknak a településeknek, ahol a folyó neve szerepel a névben: Siófok, Sajószentpéter, stb. Láttuk tehát a víznek a szimbolikus értelmezéseit. Ebből következik, hogy a vízzel kapcsolatos használati eszközök megformálásánál is érvényesülnek ezek a szellemi, szakrális tartalmak. A pohár, a csésze, a kehely, a serleg, a korsó, a kancsó, a köcsög, a tál, a tányér, a vödör nem egyszerű víztároló eszköz csupán. Ezek a jellegzetes körszimmetrikus edények agyag és égetett agyag, fazekas formáikban, különböző kultúrákban, több ezer éven át megmaradtak, ősi formájukat megőrizvén. Érdekes, hogy az égetett agyagban jelentkező forma még akkor is tovább él, amikor már a fémedényeket is készítik. A kutak és a vízzel kapcsolatos egyéb létesítmények történetét végig tudjuk követni vázlatosan hazánkban. A román korból és a gótika korából a jellegzetes keresztelő-medencéket és az ugyancsak templomban elhelyezett szenteltvíz tartókat emeljük ki. Ezek a keresztelőmedencék egyrészt formába öntött bronzból, másrészt fi. agott kőből készültek. Sajátos fölnagyított serleg- illetve kehely-formát mutatnak. A szentelt-víztartók is hasonlók, de ezek a falhoz simulva "elfcleződnek". Megfigyelhető, hogy a kehcly-medence alatti száron golyva jelentkezik, amelynek itt nincsen funkciója. Ennek szerepe a serlegen, vagy a kelyhen az, hogy a megfogáskor megmarkolható felületet adjon. (Ez a forma számunkra azért fontos, mert a kisméretű kehely és a víztorony közötti köztes nagyságrendet képviseli, formai szempontból). A reneszánszot hazánkban Mátyás király uralkodása képviseli magas európai szinten. SERLEG KERESZIElft-COElCE VÍZTORONY NAGYSÁGRENDI NOvEKEOfSE B00 . 1500 MJ-ES VIZTOROOT SZEGEO IARJÍN TELEP (TERVEZŐI rflYÍPTERV tlOU JÓZSEF) Ebben az időben kialakult a díszkútnak egy jellegzetes profán szimbolikája. A kút "a kútfő" az elmélyedt tudás, bölcsesség jelképe. Ábrája szerepel Mátyás király úgynevezett hat emblémája között, mind a Corvina könyvek kézzel festett oldalain, mind pedig a könyvtár padlóburkolatának egyes kerámia lapjain (III. képsor) így kell tehát értékelnünk a budai és a visegrádi. Mátyás palota négy díszkútját. Ezek között a piszkei vörös márvány, visegrádi Herkules kút, Mátyás címerével ékítve, is alkalmazta az ősi kehely, tányér formát, amelyen a túlcsordult víz pompát, szépséget árasztott a díszudvar kellős közepén (III. képsor). A kútnak itt is társadalomformáló ereje van, a királyi udvartartás szintjén. A török hódoltság idején úgyszólván megszűnt az élet Magyarországon. A törökök azonban új fürdő-kultúrát hoztak Magyarországra. 'Az iszlám is ismeri a rituális tisztálkodás szokását. Ennek jegyében létesültek a jellegzetes, kupolás melegvizű ülőfürdők. Budán ezeknek néhány változata fennmaradt. Itt kell kiemeljük, hogy az utóbbi időkben fölújítottuk ezt a fürdési módot. Gyulán modern szerkezettel kupolás ülőfürdőt terveztünk (IV. képsor). A törököktől való fölszabadulás után újra megindult az élet. A kutak, szökőkutak, művízesések, vízzel teli műbarlangok, vízjátékok igazi kora a barokk volt. Fertődön, az "Esterházy vigasságok" a kastély díszkútja körül zajlottak. A vizek állandó csobogása, szökellése, zuhogása, túlcsordulása a bőséget, a gazdagságot árasztotta. A pozsonyi érsekkert két tervezett szökőkútján és a pozsonyi Roland kúton is jól láthatók a tál és a tányér ősi formái, a barokk formákhoz igazítva. Ezek az alapmotívumok jelentkeznek Ybl Miklós múlt század végi, eklektikus stílusú alkotásán, a Danubius kúton (V. képsor).