Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

1. szám - Jaskó Sándor: Folyóvízi lerakódások a Dráva mentén

JASKÓ S.: Folyóvízi lerakódások a Dráva mentén 43 A Dráva-völgytől északra lévő területek finomszemcsés üledékeiből több helyről is sikerült kor- és fáciesjelző faunára akadni. A nagyatádi és Szigetvár környéki régében készített kutakból származó molluszka-faunát már Sümeghy József is ismertette. Szerinte ez a fauna alsó-pleisztocénre utal, mert - mint íija - " néhány faja már a levantikumban is élt, viszont a felső-pleisztocén üledékekben egyáltalán nem fordulnak elő, vagy csak 1-2 képviselőjük élt tovább" (Sümeghy J. 1954:170, továbbá MGSz Adattár 627/15 és 627/16 számú kézirat). Az azóta újabban készült nagyatádi, szepetneki és szigetvári íürások pleisztocén molluszka-faunáját Krolopp Endre írta le. Megállapítása szerint az előkerült molluszkafajok egy része kis teijedelmű állóvízben, más részük pedig szárazföldön élhetett, hűvös klímájú környezetben (Krolopp E. 1975 és in.: Franyó F. 1991). A 4. ábrán látható, hogy a Zákányi-rög és a Mecsek hegység között a negyedidőszaki és a legfelső-pliocénbe tartozó üledékek (Rábaközi Formáció) egy lapos teknőt formálnak. Itt nyoma sincs sem intenzív völgybcvágódásnak, sem pedig nagy tömegű durva hordalék lerakóM Tornyiszentmiklós Tor 5 Szel JA dásoknak. A pleisztocén faunaleletek és a kőzetminőség alapján ítélve az egész terület időnként vízzel elöntött füves síkság lehetett. Hasonló ősföldrajzi körülmények között keletkeztek a pliocén legvégén a Rábaközi Formáció aliuviális jellegű agyag-, iszap- és homokrétegei is (Juhász Gy. 1994: 343). Ezek a megállapítások ellentétben vannak azzal a régebbi feltevéssel, miszerint a hajdani Ős-Duna a mai Rinya-völgy irányát követve folyt a Dráva-árok felé. A szövegben helyenként megemlített fürások fekvése a csatolt térképeken és szelvényrajzokon látható. Az ezeken a rajzmellékleteken alkalmazott fúrásponl-jelzések rövidítései a következők: Ba = Babócsa, B-F = Babócsa Földmérő Vállalat, Bar = Barcs, Ber = Berzence, B - Bélavár, Csűr = Csurgó, Dob = Dobsza, Gy-B = Gyurgyeváci-vízlépcső, Le = Letenye, Mu = Muraszerdahely, Na = Nagyatád, Nk = Nagykanizsa, Nv = Nagyváty, So = Somogyudvarhely, Sze = Szemenyecsökönye, Szép - Szepetnek, Szig = Szigetvár, Tor = Tornyiszentmiklós, Tót = Tótszerdahely, Vi = Vízvár, Zá = Zákány. Letenye. ? • • . , 1,5 2

p Km 2. ábra Földtani szelvények a Dráva- és a Mura-völgyből (A, B, C, D jelű szelvények) Jelkulcs: 1. agyag, 2. agyagos homok, 3. homok. 4. kavicsos homok, 5. kavics, 6. pannon rétegek A karikába irt betűk a szelvény-kereszteződéseket jelölik. M = Mosonmagyaróvári Kavics Formáció. D = Drávavölgyi Kavics Formáció.T = Tengeliéi Agyag és Homok Formáció Az alsó-pleisztocénben még nem volt éles határ a Dráva-völgy és a Nagyatád környéki területek között. Ez az állapot megváltozott a felső-pleisztocénben. Az alsópleisztocén és a felső-pleisztocén közötti határon az egész terület megemelkedett, majd ezt követően a Mura és a Dráva mintegy 20-30 méter mély és 15-20 kilométer széles árkot vágott bele a síkság felszínébe. Az ezután lerakódó felső-pleisztocén folyóhordalékok már csupán ebben az eróziós árokban találhatók meg. A felsöpleisztocén és holocén üledékek nem töltik ki teljesen 10 Km c w Ornigtotir TervtitU