Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

1. szám - Szító András: A Tisza üledéklakó életközösségének változása az első adatoktól napjainkig

SZÍTÓ A.: A Túsza üicdéklakó életközösségének változása 35 cvbcn azonosak voltak. Augusztus végén és szeptember elején már a fiatal utódok jelenlétét is kellett volna tapasztalnunk a duzzasztott Tisza-szakaszon. A Tisza teljes vizsgált szakaszán csökkenőben volt a szitakötők ogyedszáma is 1989-ben, aminek az oka lehetett az árhullám hatása, de más tényezők is szerepet játszhattak, ainelyeket ma még nem eléggé ismerünk (5. ábra). Az 1989-ben végzett vizsgálatok megerősítették, hogy a Felső-Tiszán Tokajig az Oligochaeták és a Chironomidák faj- és egyedszáma a partok közelében és a sodorban egyaránt magas, az cgyedsűrűséget az árhullám levonulása nem, vagy csak alig csökkentette. A Marosban a torkolat előtt 1000 méterrel a bal parti homokos üledékben a szennyvizekre jellemzően magas, 5000-8000 Oligochaeta egyedet találtunk négyzetméterenként, ami egyértelműen civilizációs hatást mulat. A folyóban a fauna Oligochaeta, néhány tfirőképcs Chironomida és további néhány csiga-fajra degradálódott. Feltételezhető, hogy a Felső-Tiszán, elsősorban a puhatestű és a szitakötő faunában tapasztalt egyedszám csökkenés a Szamos szennyező hatására következett be. A tegzesek lárváit és a bolharákokat főleg a sodorvonalban találtuk, esetenként kiugró egyedsűrűségben, de minden alkalommal olyan Tisza szakaszokon, ahol a mellékfolyók által hozott szennyezés az öntisztulás következtében lecsökkent a számukra elviselhető szintre (4-5. ábra). A korábbi óvekkel ellentétben, 1989-ben, az üicdéklakó állatcsoportok képviselőit mindegyik mellékfolyóban megtaláltuk. Számos olyan árvaszúnyog faj lárvája került elő, amelyek tág határok között alkalmazkodnak a környezet hatásaihoz. Ilyen többek között a Beckidia zabolotzkyi, a Paratendipes connectens, a Paralendipes interinedius. A Procladius choreus előfordulása során két magas csúcsot mutatott: az egyik a Lónyai csatornában volt, ahol az Oligochaeták tömegét találtuk, a másik hely pedig a kiskörei tározó területén, Tiszadcrzsnél (24. szelvény), duzzasztott folyószakaszon, áramló közegben volt. Az említett faj magas egyedszámban volt Tiszafürednél és Kiskörénél is. A jelenség okát jelenleg csak a magas Oligochaeta egyedszámmal tudjuk magyarázni, mivel eszek a férgek a ragadozó árvaszúnyog lárvák alapvető táplálékszervezetei. Új adat, hogy 1989-ben a Hypania invalida (Polychaeta) a Hármas Körös torkolati szakaszán megtalálható volt, de később már Öcsöd térségéből is ismertté vált (Botos és munkatársai, 1990). Összefoglalás A levonuló kisebb, gyenge árhullám az üledéket és az üledékíaunát lényegesen nem rendezte át, a korábban kialakult életközösséget nem, vagy csak kisebb mértékben bolygatta meg. A vizsgálat idején levonuló ár hatása gyenge volt. A folyó üledékfaunájának átalakulása a duzzasztások hatására folytatódott. A folyóvízi fajok csak az árhullámok levonulása idejére nyerték vissza a biotópot, életterük a kisvizes időszakokra a sodorvonalra és a vele határos átmeneti zónára korlátozódott. Az árvaszúnyog fajok egy rcsze a folyóvizekre jellemző volt, mint például a Chironomus Jluviatilis, a Parachironomus monochromus cs a Paracladopelma rolli. Más fajok, mint a Glyptotendipes cauliginellus és a Microtendipes conjugens főleg állóvizek, a víz lassú áramlásának jellegét az árhullám előtti időszakban pedig az Einfeldia dissidens és a Chironomus riparius mutatta. Ez utóbbi faj volt 1989-ben a leggyakoribb cs a szelvények többségében tömeges. Indikátorként a Tisza üledékének tápanyag dúsulását és a víz sebességének erős csökkenését jelezte. A Polypedilum scalaenum jelezte, hogy a duzzasztás - a vízügyi szakemberek várakozásainak megfelelően - valóban Tokajig érezteti hatását. Az irodalom szerint a gyors folyású vizekből hiányzik. A három cv vizsgálatai alapján látható, hogy a Tisza üicdéklakó életközösségében a tápanyag dúsulás és az aszályos évek hatására lényeges változások történtek. Elsősorban a folyóvízre jellemző fajok egy része tűnt el a faunából, de, a csigák és kagylók előfordulásának és ogyedszámának csökkenése is szembetűnő volt, ugyanakkor nőtt a tűrőképcs Oligochaeta és Chironomida fajok egyedsűrűsége, amelyek számára kedvező a tápanyagdús környezet és az erősen lecsökkent vízsebesség. Míg 1979-ben a folyami rák és a kecskerák gyakori volt az egycs szelvényekben, c két faj egyedeit 1989-ben egyetlen mintában sem találtuk. Az utóbbi, erősen aszályos években végzett vizsgálatok alapján várható, hogy a jövőben a Tisza a duzzasztott szakaszon (Kiskörétől-Tokajig) a folyóvíz jellegét is elveszti, és áramló vízzé degradálódik. Ennek során átmenetileg eltűnhetnek belőle a folyóvízre jellemző fajok, helyüket az áramlást kedvelő, vagy kifejezetten állóvízi fajok veszik át. A vázolt átalakulást a lassú vízmozgás és a beömlő vizek által hozott tápanyag dúsulása tovább erősíti. Megnő majd a Tisza és a mellékfolyók termelőképessége, az üledékfauna biomasszája és produkciója. Az elmúlt 50 év makrozoobentosz kutatásainak eredményei jól mutatják az életközösségben bekövetkezett változásokat, közöttük a civilizáció káros hatásait. Köszönetnyilvánítás Dr. Bérezik Árpád akadémikust és dr. Vágás István főszerkesztőt a cikk lektorálása során kapott értékes javaslatokért illeti c helyen is köszönet, továbbá azért a lehetőségért, hogy ez a tudománytörténeti szempontból is fontos összefoglaló dolgozat megjelenhetett. Irodalom Ádámosi, M.. Végvári, }'.. Hancsi, /., Hamar, J„ B. Tóth, M., Ferencz, M. and Szító, A. (1978): limnological invcsligations in the longiludinal scetion of the river Tisza. - Tiscia (Szeged) 13,99-140. B. Tóth, M. and Bába. K. (1980): The Mollusca fauna in the bed oflhe Tisza and its tributarics. - Tiscia (Szjeged) 15, 143. 13. Tóth. M. and Bába. K. (1981): Tbc Mollusca fauna of Lhc Tisza and its tributarics. - Tiscia (Szeged) 16, 169-181. Bancsi. I.. Szító, A. and Végvári, P. (1981): General rcniarks on studies ofsediment in the Tisza during 1979. - Tiscia (Szeged) 16,5-12. Bancsi, /. (1989): The Mollusca fauna of the benthos of Tisza and iU ailuent rí vers and Kisköre storago-lake. - Tiscia (Szeged) 24, 134. Bancsi, /., Hamar. J

r. Szító, A., Tóth, M. and Végvári, P. (1978): lx>ngitudinal soction-invcstigations in the Tisza. - Tiscia (Szeged) 13, 194196. Bába, K. (1965 a): Kinigc Datcn zur Cönose der Muschdn. - Tiscisa (Szegőd) 1, 63-64. Bába, K. (1965 b): Malakoeönológiai vizsgálatok a Tisza árterén. - Szegcdi Tanárk. I'öisk. Tud. Közi. 2,93-98. Bába, K. (1967 a): Malakozűnologischc Zoncnuntcrsuchungcn ún toton Tiszaann bei Szikra. - Tiscia (Szeged) 3, 41-55.