Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

5. szám - Kevéné Herczeg Mónika: Kisvízi szabályozások és vízjárásra gyakorolt hatásuk a Közép- és az Alsó-Tiszán

KEVÉNÉ HERCZEG M.: Kisvízi szabályozások a Tiszán 1.4114 > í— 1 rr . - - • J 1 A \ . A r •" ... /•— • C /fn 700 V 7 -vt Tt h > •V V -A JOO • V— H— \r—fr • M C iUi v4r,I J-ioo vP . auo V A / V V J— 7. ábra A meg nem haladás valószínűségei A 92 év napi adatait igen nehéz lenne egyetlen vízállás-idősoron ábrázolni. Lehetséges volna ugyan minden évre vetítve külön-külön is, de annak nagy volna a helyigénye. Ezért jobb és egyszerűbb megoldás a meg nem Ebben a vizsgálatban azt kell bizonyítani, hogy az összes adat hasonlóan viselkedik, mint a jellemzőek. Ehhez vágjuk a 92 évet 6 részre, így minden részben 15 év található. Ezekben a periódusokban külön-külön számolhatjuk az egyes vízállások meg nem haladási valószínűségeit, melyeket egy görbén ábrázolhatunk. Ha az így kapott hat görbe az együttes ábrán egymás alá, illetve fölé kerül, a vízállás változások irányzata megállapítVessünk pillantást a 8. és 9. ábrákra. Látható, hogy Szolnok esetében a kisvizek tartományában azonos gyakoriságoknál egyre kisebb és kisebb vízállás adatokat olvashatunk le az évtizedek előrehaladásával. Szegednél hasonló az irányzat, de az utolsó 15 év az akkor belépő törökbecsei duzzasztó kisvízszín emelő hatása miatt már 279 eltérő, egyezően a homogenitás vizsgálatban megállapítottakkal. A teljesség kedvéért még megvizsgáltuk az adatsorok eloszlás típusát is. A Gauss-closzlás Szolnok vízmércéjén a megfelelő beosztású papíron ábrázolt egyenessel közelítésben igazolható volt, Szeged esetében azonban a törökbecsei duzzasztás miatt már nem. Összehasonlító statisztikai vizsgálat A most következő vizsgálatokat a hajóút viszonyok szemszögéből végezzük. A magyarországi vízi utak kihasználtsága nem kielégítő. Ennek talán az egyik magyarázata, hogy a tiszai víziút minősége szakaszonként változik. A Közép-Tiszán a hajóút szélessége 50-80 m, mélysége 20-25 dm közötti. Kiskörétől egészen Martfűig legfeljebb a -40 cm vízállás fölött mondható, hogy a szakasz hajózható. Az alsóbb szakaszokon - a meder mélyebb beágyazódásából adódóan, valamint a törökbecsei duzzasztómű kisvízszín növelő hatása miatt - ismét mások a hajózás feltételei. 10. ábra A továbbiak jobb érthetősége kedvéért a 10. ábrán vázlatos vízállás-idősort mutatunk bc. A grafikonon az x-tengely az éveket, az ^-tengely pedig a vízszinteket tartalmazza, és ahol megjelöltünk a vízhiány szintjeként egy h alapszintet is. Az ábrán láthatók még az a, b, c betűk, amelyek ehhez a h szinthez tartozó vízhiányos időszakokat jelentik. Ezek közül jellemző adat lehet pl. egy tetszőleges évnek a leghosszabb vízhiányos időszaka, továbbá a vízhiányos időszakok (a+b+c) összege, valamint az évi vízhiányos időszakok száma (ez az ábránk példájában jelölt a, b, c esetében 3). A vizsgálatot természetesen több alapszintre is elvégezhetjük. Víiliiiwk ux. idaurtuuik tlosilisi A hajózás szempontjából fontos jcllcgadat, mekkora az az adott valószínűséggel leghosszabb időszak, amelyen át a hajózás szünetel. (11. és 12. ábrák). A 12. áb-