Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
5. szám - Bíró Péter: Dr. Sebestyén Olga limnológus (1891–1986)
262 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. É VI" . 3 . SZ.. közi Limnológiai Szövetség (Socielas Internationalis Limnologiae - SIL) hatalmas szellemi tőkejet mindinkább hasznosithatóvá tegye a magyar hidrobiológia számára, s hogy a kiemelkedő magyar kutatási eredményeket megismertesse a SIL nemzetközi fórumával. Nemzeti kötelességérzete készteti arra is, hogy megjelenő munkái közül azokal, amelyeket a magyar szakember utánpótlás szempontjából fontosnak ítél (pl. paleolimnológiai dolgozatai) magyar nyelven jelentesse meg, lemondva ezzel a nagyobb nemzetközi publicitásról. Eredményes munkásságának elismerését, személyiségének megbecsülését tükrözik hazai és külföldi, állaim és társadalmi kitüntetései, tiszteleti tagságok, melyek közül a SIL-ben betöltött alelnöki tiszte kiemelkedő. Tudományos és oktatói tevékenységének kiemelkedő teljesítménye a "Bevezetés a limnológiába" címfi könyve (1963), amely az első magyar nyelvű limnológia. Ebben a korszerű ökológiai, cönológiai szemlélettel írott műben a limnológiai alapfogalmak és a klasszikus limnológiai példák mellett a nagy kiterjedésű sekély tavak viszonyaira érvényes megállapítások, törvényszerűségek olyan tárházát találjuk, amely csakis a szerző magas szintű évtizedes kutatásainak eredményeire épülhetett, s amely a limnológiai, hidrobiológiái világirodalomban vitathatatlanul hézagpótló. A tudományterület hazai fejlődése szempontjából igen nagy jelentőségűek angolból végzett fordítása: C.S. Elton: Animál Ecology című művének - sajnos ma is csak kéziratban meglévő - fordítása, C.M. Tnrzwell-nck a rovarölő szerek mérgező voltával, valamint W.T. Edmondson-nak az cutrofizációval foglalkozó egy-egy tanulmányának fordítása kiemelkedik közülük. A tudomány előbbre vitelében vállalt áldozalhozalalának egészen különleges teljesítménye, hogy 1967-ben, már hajlott korában D.G. Frey professzorral (USA) cgyütt munkálkodva részt vesz a SIL első Nemzetközi Paleolimnológiai Szimpóziumának szervezésében. Ezen a Magyar Tudományos Akadémia állal is támogatott rendezvényen belföldi résztvevőkön kívül négy kontinens 20 országának élvonalbeli szakemberei nagy számban vesznek részt (Sebestyén, 1968). A nemzetközi tudományos élet ily aktív összefogása a mintaszerűen szervezett, magas szintű szimpóziumon dr. Sebestyén Olga szaktekintélyének ismételt elismerése volt. A paleolimnológia (tólörténcli kutatások) iránti hazai érdeklődés felkellése után a képzésről, a továbbképzésről is gondoskodik: 1970-ben Paleolimnológiai Kurzust szervez, amelyre a társtudományok legkiválóbb hazai képviselőit nyeri meg előadóknak, s amelyen kezdő fiatalok is nagy érdeklődéssel vesznek részt. 80 éves koráig megtartott bel- és külföldi előadásainak száma 50, nem számítva a budapesti tudományegyetemen hat féléven át tarlóit magántanári előadásait. Tudományos tevékenysége során kiváló érzékkel kér fel egyes szakembereket, választ munkatársakat, szervez kutatói munkaközösségeket, amelyeknek munkáját nagy szaktudással irányítja. Már túl van a 80. életévén, amikor közreadja "A Balaton közérdekű problémáiról" című tanulmányát, amelynek irányító gondolata, hogy a tavat érintő minden emberi tevékenységben előre számot kell vetni a tó adollságaival, mert minden újabb megterhelés súlyos károsodást idéz elő a Balaton már úgyis megzavart éleiében. A problémák mérlegeléséből kitűnik, hogy a lóra irányuló minden emberi tevékenységben a ló adottságaival (alak, méret, vízminőség, tavi jelleg, a déli part eróziós volta) előre számot kell vetni. Ezért lenne üdvös írja - az üdülő forgalom és település korlátozása a víz minőségének jó irányban való fejlesztése érdekében (Sebestyén, 1973, 1978). Nincs magyar hidrobiológus, aki közvetlenül vagy közvetve ne tanult volna tőle szakmai ismereteket, a tudományos munka szeretetét, megbecsülését, s nein utolsó sorban igényességet e hivatás minden vonatkozásában (Bérezik, 1971). A tudományban nincs megállás, nincs utolsó mondat, és pont a végén: "Kérem, ez folyamatos munka, nem lehet befejezni...". Dr. Sebestyén Olga tanár úrnői kivételes munkássága és emberi tartása révén méltó hely illeti meg nagy tudósaink sorában, azok között, akikre tanítványai és az utókor mindig tisztelettel és hálás szívvel emlékeznek. Forrásmunkák AntalJJy Gyula (1986): Ma temetik Sebestyén Olgát. Magyar Nemzet, (1986. december 5.), 4. old. Bérezik Árpád (1971): Dr. Sebestyén Olga 80 éves. Annál. BioL Tihany 38:3-10. Bérezik Árpád (1987): Sebestyén Olga sírjának megkoszorúzása - Megemlékezés 1987. október 9-én, a XXIX. Hidrobiológus Napok alkalmából (Tihany, 1987. október 8-10 ). Entz Géza - Sebestyén Olga (1938): Biomctriai varialios tanulmányok a balatoni Ceratium hirundinellán. Magyar Biol. Kut. Int. Munkái. X., 203-208 Fott, Bohuslav (1958): Zur Kenntniss der Gattung Rhopalosolen (Chlorococcales). Annál. Biol. Tihany2S: 343-351. Herodek Sándor (1992): Sebestyén Olga és Entz Géza emléktáblájának avatása, pp. 20-24. 100 Éves a Balaton-kutatás (szerk. Bíró Péter). XXX11I. Hidrobiológus Napok, 1991., Rcproprint, Nemesvánios. Salánki János (1987): Gyászbeszéd dr. Sebestyén Olga temetésén. Tihany, 1987. január 14. Kézirat, 1-5, old. Sebestyén Olga (1952): Kvantitatív plankton tanulmányok a Balatonon és a termelés kérdése. MTA Biol. és Agrártud. Oszt. Köziem. 3(3-4): 589-613. Sebestyén Olga (1957): Élet a Balatonban. Élővilág II. évf. 3. szám: 3-9. Sebestyén Olga (1958): A Balaton-kutatás harminc éve Tihanyban. Annál. Biol. Tihany 25: 9-28. Sebestyén Olga (1959): A Ceratium hirundinella (O.F. Müller) Sclirank ökológiai helye a plankton társulásban és a tavi életben. Annál. Biol. Tihany 26: 265-275. Sebestyén Olga (1963): Bevezetés a limnológiába. Akadémiai Kiadó, Budapest, 235 p. Sebestyén Olga (1967): A kcmizáció kihatása vízi ekoszisztémákban. MTA V. Oszt. Közi. XVIII., 389-391. Sebestyén Olga (1968): Az első Nemzetközi Paleolimnológiai Szimpózium. Tihany. 1967 augusztus 28-31. Hidrológiai Tájékoztató, 1-3. Sebestyén Olga (1978): Comments on the problems of Laké Balaton. Hidrológiai Közlöny, 1978. 3. sz. 142-143. Sebestyén Olga (1971): Kladocera tanulmányok a Balatonon IV. Negyedkori maradványok balatoni üledékekben III. Annál. Biol. Tihany 38: 227-268. Sebestyén Olga (1973): A Balaton közérdekű problémáiról. ÉLTERV Rota. p. 21. BÍRÓ PÉTER A biológiai tudomány doktora, a MIIT Limnológiai Szakosztályának elnöke., a Ml A Balatoni Limnológiai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója
