Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
5. szám - Bíró Péter: Dr. Sebestyén Olga limnológus (1891–1986)
258 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. kológiai szemléletmód bevezetőinek. "Az ökológiai szemlélet térfoglalása Thienemann és Naumann nevéhez fűződik, akik konkrét eredményeikkel vetették meg a modern limnológiai alapjait. Maga a szemlélet nem új, mint ahogyan a nagy gondolatok általában szélesebb területen elő vannak készítve. Forbes amerikai kutató (1887) előtt több mint egy évtizeddel Pap János (1874) és Hermán Ottó (1875J rámutatott a vízi életnek az anyag körforgalmában való egységére" (Sebestyén, 1955). Sebestyén Olga stílusa idősebb korában sem kopott, aktív munkássága során végig megőrizte jellemző választékosságát, precízségét. Sebestyén Olga nemcsak a szó, a szabatos fogalmazás, hanem a rajzolás művésze is volt. Számos balatoni növény- és állat-illusztrációja szenzációs pontossággal és művészi igényességgel készült, s ma a nagyfelbontású mikroszkópok, elektonmikroszkópok világában is megállja helyét. Dr. Sebestyén Olga életútja 1891-ben született Nagyenyeden, iskolai tanulmányait ugyanebben az erdélyi városban végezte. Visszaemlékezéseiben sokszor hálával emlegette a nagyenyedi Kollégiumot, ahol érettségizett, s magába szívta a humánés természettudományok iránti vonzalmát. Egyetemi tanulmányokat matematika-természettudomány szakon végzett, s 1915-ben kapott oklevelet, majd a háború alatt tanárként dolgozott. 1921-től több, mint hét évet - hozzátartozóinak segítségével és hívására - az Egyesült Államokban töltött, ahol kulturális-szociális munkásságot fejtett ki. A pedagógus családból származó Sebestyén Olga sorsa úgy alakult, hogy csaknem 40 éves lesz, mire jelentős pedagógiai és szociális munkával a háta mögött, immár teljesen szép tudománya művelésének szentelheti életét. Tanítómesterének, a tihanyi Biológiai Kutatóintézet akkori igazgatójának, ifj. Entz Géza hidrobiológusnak (18751943) a hívására tért haza azzal a céllal, hogy régen dédelgetett álmának, a néhány éve megindult Balaton-kutatásnak a részesévé váljon. Törekvése volt, hogy szolgálja a limnológia - mint fiatal tudományág - ügyét, öregbítse a nagy múltú Balaton-kutatás hírnevét, részt vállaljon az alig 3 éve (1927) alapított Biológiai Intézet hidrobiológiái munkásságának kialakításában és ezzel nemzetközi rangjának kivívásában. A Biológiai Kutatóintézet jogutódja lett az 1926-ban, Révfülöpön életrehívott, a Magyar Nemzeti Múzeum AIlattára Balatoni Biológiai Állomásnak, amelynek akkori vezetője dr. Hankó Béla (1886-1959), később a debreceni egyetem Állattani Tanszékének, majd a torontói egyetemnek professzora, egy ideig az új Balatoni Osztályt is vezette. , A tihanyi Magyar Biológiai Intézetet 1926-ban alapította Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter, s egy évvel később (1927), az intézet megnyitotta kapuit. Vezetőjének Verzár Frigyes egyetemi tanárt, a modern magyar élettani iskola megalapítóját nyerte meg, a Balaton biológiai kutatásának irányítására pedig hazahívta Hollandiából ijj. Entz Gézát, a neves zoológust. Entz 1930-ban vette maga mellé Sebestyén Olgát, korábbi munkatársát, hogy segítségére legyen a hidrobiológiái kutatások végzésében. Az intézet 1982-től az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nevet viseli. 1931-ben jelent meg Sebestyén Olga első balatoni tárgyú dolgozata, s 1935-ben egyetemi doktori címet szerzett a szegedi Tudományegyetemen. 1943-ban a budapesti tudományegyetem limnobiológia tárgykörből magántanárrá habilitálta. 1951 -ben, amikor a Biológiai Kutatóintézet a Magyar Tudományos Akadémiához került, a megalakított hidrobiológiái osztály vezetésével bízták meg. A tihanyi intézetben 1930-tól dolgozott megszakítás nélkül, nyugdíjba vonulásáig, 1962-ig. Nyugdíjasként is folytatta aktív munkásságát, s még nyolcvan éves korában is, 1971-ig rendszeresen bejárt dolgozni az intézetbe. így több, mint 41 évet töltött aktív Balaton-kutatással, s mindenkinél többet tudott a Balaton történetéről, a tavi eseményekről, a biológiai folyamatokról, s ezek korszerű értelmezését tekintve korát messze megelőző tájékozottsággal rendelkezett. Nevét Bohuslav Fott által, a Balatonból leírt új zöldalga-faj, a Rhopalosolen sebestyenae viseli (Fott, 1958). A biológiai tudomány doktora tudományos fokozatot csak 1972-ben, 81 éves korában kapta meg kiemelkedő munkásságának elismeréseként. Sebestyén Olga több, mint 50 évet élt Tihanyban, s szívébe zárta a Balatonnal együtt e szép félszigetet, élete értelmét kiteljesítő intézetét és munkásságát, tanítómestereit, kortársait, fiatal tanítványait, a környezetében élő családokat, gyermekeket, a virágokat, a parkot, a fákat, a madarakat. Amikor hajlott kora és megromlott egészségi állapota miatt Tihanyt elhagyni kényszerült, tudta, hogy számára nincs többé visszaút. Utolsó éveit tudományos anyagának, könyvtárának, különlenyomatgyűjteményének és évtizedeken át gyűjtött biológiai mintáinak rendezésével, hagyatékának biztonságba helyezésével töltötte. 1986. november 25-én kaptuk a megdöbbentő hírt, hogy Sebestyén Olga életének 96. évében elhunyt. Nagy önfegyelemmel készült az elmúlásra, s örök békét a tihanyi temető lankás domboldalán, édesanyja sírja mellett talált. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nevében dr. Salánki János akadémikus, az intézet akkori igazgatója búcsúztatta 1987. január 14.-én, gyászbeszédében Sebestyén Olgát, a biológiai tudomány doktorát, nyugalmazott tudományos osztályvezetőt. 1991-ben, a tihanyi Hidrobiológus Napok alkalmával ünnepeltük születésének centenáriumát, amikortól az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében nevezetes alakját ifj. Entz Gézával együtt egy-egy bronz relief őrzi, melyek Csontos László szobrászművész alkotásai (Herodek, 1992). Dr. Sebestyén Olga tudományos munkássága Kutatói tevékenysége a limnológia (édesvizek tudománya), a limnobiológia széles területére terjed. Munkáinak egy része vízi szervezetek alaktanára (morfológia), biometriájára, a rögzültén élő, illetve a lebegő életmódú növényi és állati szervezetek (fito- és zooplankton) egyes fajainak és sajátos közösségének tanulmányozására ter-