Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

5. szám - Bíró Péter: Dr. Sebestyén Olga limnológus (1891–1986)

258 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. kológiai szemléletmód bevezetőinek. "Az ökológiai szemlélet térfoglalása Thienemann és Naumann nevéhez fűződik, akik konkrét eredményeikkel vetették meg a modern limnológiai alapjait. Maga a szemlélet nem új, mint ahogyan a nagy gondolatok általában szélesebb te­rületen elő vannak készítve. Forbes amerikai kutató (1887) előtt több mint egy évtizeddel Pap János (1874) és Hermán Ottó (1875J rámutatott a vízi életnek az a­nyag körforgalmában való egységére" (Sebestyén, 1955). Sebestyén Olga stílusa idősebb korában sem kopott, aktív munkássága során végig megőrizte jellemző vá­lasztékosságát, precízségét. Sebestyén Olga nemcsak a szó, a szabatos fogalmazás, hanem a rajzolás művésze is volt. Számos balatoni növény- és állat-illusztrációja szenzációs pontossággal és művészi igényességgel ké­szült, s ma a nagyfelbontású mikroszkópok, elektonmik­roszkópok világában is megállja helyét. Dr. Sebestyén Olga életútja 1891-ben született Nagyenyeden, iskolai tanulmánya­it ugyanebben az erdélyi városban végezte. Visszaemlé­kezéseiben sokszor hálával emlegette a nagyenyedi Kol­légiumot, ahol érettségizett, s magába szívta a humán­és természettudományok iránti vonzalmát. Egyetemi ta­nulmányokat matematika-természettudomány szakon végzett, s 1915-ben kapott oklevelet, majd a háború alatt tanárként dolgozott. 1921-től több, mint hét évet - hozzátartozóinak segít­ségével és hívására - az Egyesült Államokban töltött, ahol kulturális-szociális munkásságot fejtett ki. A peda­gógus családból származó Sebestyén Olga sorsa úgy a­lakult, hogy csaknem 40 éves lesz, mire jelentős pedagó­giai és szociális munkával a háta mögött, immár teljesen szép tudománya művelésének szentelheti életét. Tanító­mesterének, a tihanyi Biológiai Kutatóintézet akkori i­gazgatójának, ifj. Entz Géza hidrobiológusnak (1875­1943) a hívására tért haza azzal a céllal, hogy régen dé­delgetett álmának, a néhány éve megindult Balaton-ku­tatásnak a részesévé váljon. Törekvése volt, hogy szol­gálja a limnológia - mint fiatal tudományág - ügyét, ö­regbítse a nagy múltú Balaton-kutatás hírnevét, részt vállaljon az alig 3 éve (1927) alapított Biológiai Intézet hidrobiológiái munkásságának kialakításában és ezzel nemzetközi rangjának kivívásában. A Biológiai Kutatóintézet jogutódja lett az 1926-ban, Révfülöpön életrehívott, a Magyar Nemzeti Múzeum AIlattára Balatoni Biológiai Állomásnak, amelynek akkori vezetője dr. Hankó Béla (1886-1959), később a debreceni egyetem Állattani Tanszékének, majd a toron­tói egyetemnek professzora, egy ideig az új Balatoni Osztályt is vezette. , A tihanyi Magyar Biológiai Intézetet 1926-ban alapí­totta Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi minisz­ter, s egy évvel később (1927), az intézet megnyitotta kapuit. Vezetőjének Verzár Frigyes egyetemi tanárt, a modern magyar élettani iskola megalapítóját nyerte meg, a Balaton biológiai kutatásának irányítására pedig hazahívta Hollandiából ijj. Entz Gézát, a neves zooló­gust. Entz 1930-ban vette maga mellé Sebestyén Olgát, korábbi munkatársát, hogy segítségére legyen a hidrobi­ológiái kutatások végzésében. Az intézet 1982-től az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nevet viseli. 1931-ben jelent meg Sebestyén Olga első balatoni tárgyú dolgozata, s 1935-ben egyetemi doktori címet szerzett a szegedi Tudományegyetemen. 1943-ban a bu­dapesti tudományegyetem limnobiológia tárgykörből magántanárrá habilitálta. 1951 -ben, amikor a Biológiai Kutatóintézet a Magyar Tudományos Akadémiához ke­rült, a megalakított hidrobiológiái osztály vezetésével bízták meg. A tihanyi intézetben 1930-tól dolgozott megszakítás nélkül, nyugdíjba vonulásáig, 1962-ig. Nyugdíjasként is folytatta aktív munkásságát, s még nyolcvan éves korában is, 1971-ig rendszeresen bejárt dolgozni az intézetbe. így több, mint 41 évet töltött aktív Balaton-kutatással, s mindenkinél többet tudott a Bala­ton történetéről, a tavi eseményekről, a biológiai folya­matokról, s ezek korszerű értelmezését tekintve korát messze megelőző tájékozottsággal rendelkezett. Nevét Bohuslav Fott által, a Balatonból leírt új zöldalga-faj, a Rhopalosolen sebestyenae viseli (Fott, 1958). A biológiai tudomány doktora tudományos fokozatot csak 1972-ben, 81 éves korában kapta meg kiemelkedő munkásságának elismeréseként. Sebestyén Olga több, mint 50 évet élt Tihanyban, s szívébe zárta a Balatonnal együtt e szép félszigetet, élete értelmét kiteljesítő intézetét és munkásságát, tanítómes­tereit, kortársait, fiatal tanítványait, a környezetében élő családokat, gyermekeket, a virágokat, a parkot, a fákat, a madarakat. Amikor hajlott kora és megromlott egész­ségi állapota miatt Tihanyt elhagyni kényszerült, tudta, hogy számára nincs többé visszaút. Utolsó éveit tudomá­nyos anyagának, könyvtárának, különlenyomat­gyűjteményének és évtizedeken át gyűjtött biológiai mintáinak rendezésével, hagyatékának biztonságba he­lyezésével töltötte. 1986. november 25-én kaptuk a megdöbbentő hírt, hogy Sebestyén Olga életének 96. évében elhunyt. Nagy önfegyelemmel készült az elmúlásra, s örök békét a tiha­nyi temető lankás domboldalán, édesanyja sírja mellett talált. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tu­dományok Osztálya és a Balatoni Limnológiai Kutatóin­tézet nevében dr. Salánki János akadémikus, az intézet akkori igazgatója búcsúztatta 1987. január 14.-én, gyászbeszédében Sebestyén Olgát, a biológiai tudomány doktorát, nyugalmazott tudományos osztályvezetőt. 1991-ben, a tihanyi Hidrobiológus Napok alkalmával ünnepeltük születésének centenáriumát, amikortól az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében nevezetes alakját ifj. Entz Gézával együtt egy-egy bronz relief őrzi, melyek Csontos László szobrászművész alkotásai (Hero­dek, 1992). Dr. Sebestyén Olga tudományos munkássága Kutatói tevékenysége a limnológia (édesvizek tudo­mánya), a limnobiológia széles területére terjed. Munká­inak egy része vízi szervezetek alaktanára (morfológia), biometriájára, a rögzültén élő, illetve a lebegő életmódú növényi és állati szervezetek (fito- és zooplankton) egyes fajainak és sajátos közösségének tanulmányozására ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom