Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

4. szám - Kereszturi Péter: A vízellátó hálózatok műanyagai

KERESZTÚRI P.. A vízellátó hálózatok műanyagai 223 liaddició, amely hő illetve UV - sugárzás hatására indul meg. A poliészter alapú (PÉ) ragasztók telítetlen poliész­tergyanták sztirolos oldatai. Ezen típusú ragasztók szo­bahőmérsékleten kötnek, de a hőmérséklet emelésével a kötési sebesség is nő. A létrejött kötés víznek, benzin­nek, olajnak jól ellenáll, oldószerek behatásának mérsé­kelten áll ellen. A poliuretán alapú (PU) ragasztók egy-, illetve két­komponensűek. Ezek a ragasztók nagy rugalmasságiak és kiváló az időjárás-, víz-, olajállóságuk {Kovács et al., 1979). A fém valamint a műanyagalapú fóliák és tömlők kö­zötti megfelelő kötés érdekében az acél és öntöttvas a­nyagú csövek belső felületet fémtisztára kell tisztítani (pl. mechanikai tisztítással, homoklégfüvással vagy hid­romechanikai tisztítással). 1.4. Tömítő anyagok A tömítő anyagok feladata a vízellátás területén, hogy megakadályozzák a csőkötések mentén a szivárgást, il­letve bizonyos esetekben (pl. javítás idejére üzemen kí­vül helyezett vízvezeték) a talajból történő szennyező a­nyag beáramlást. Erre a célra a gyakorlatban leginkább műanyag alapanyagú gumi tömítéseket alkalmaznak. Tömítések a vízellátó hálózaton belül a tokos kötések­ben, karimás kötéseknél, szerelvények belsejében (pl: to­3. táblázat A vízellátó hálózatokban lózár, csapózár) és a fittingekben fordulnak elő. A tömíté és az idomok, szerelvények a vízzel érintkező fe­lületeknek csak kis hányadát teszik ki, ennek ellenére hasonló szigorúsággal kell eljárni a minősítésük során. Mindez indokolt, hiszen ezeken a helyeken a víz hosz­szabb ideig tartózkodhat (pang), emiatt a mélyedésekben a baktériumok számára kedvező életfeltételek alakulnak ki, amelyek így elszaporodhatnak a hálózatban. Szintén bakterológiai problémát vethet fel az a tény, hogy a tö­mítő anyag két oldalán más csőanyag helyezkedik el. így az anyagváltás helyén az élőlények számára kedve­zőbb körülmények alakulhatnak ki (pl: tápanyagforrás). Azonban ezen helyek pontos vizsgálata még további ku­tatást, vizsgálódást és megfigyelést igényel. 1.5. Szerelvények, idomok belső felületi bevonatai Ezen bevonatok rendeltetése a belső korróziótól való védelem, a fellépő súrlódási veszteségek csökkentése, valamint a kopásállóság növelése a szerelvényeken, ido­mokon belül. Az itt alkalmazott műanyagok a gyártó cégektől, a rendeltetéstől függően széles skálán mozog­nak. Az egyik leggyakrabban alkalmazott ilyen bevonat a fluidágyas epoxi - porbevonat. A vízellátó hálózatokban alkalmazott műanyagok összefoglalóját a 3. táblázat mutatja be. alkalmazott műanyagok Név Rövidítés Monomer képlete Ismétlődő egység Műanyag megjelenése Vízhálózati alkalm. kezdete Alkalmazási terűlet Poli-vinil-klorid PVC CHC1=CH 2 -CHCI-CH2­1935 Külföldön 1935 Magyo.-n 1953 nyomócső és idom Polietilén (kemény) KPE CH2=CH2 -CH2-CH2­1937 Külföldön 1950 Magyo.-n 1970 nyomócső és idom béléscső Polipropilén PP CH2=CH 1 CH 3 -CH2-CH­1 CH3 1957 nincs adat nyomócső és idom béléscső Polibutilén PB CH 2=C(CH3)=C H 3 CH 3 -CH 2-C(­CH 3 1936 1965 nyomócső és idom béléscső Poliészter (lineáris) PE észterkötés -O-CH2-CH2-O 1951 nincs adat bélelő fólia és ­tömlő Poliészter (telítetlen) PE észterkötés -O-CH2-CH2-O 1946 nincs adat ragasztószer Uvegszálerősítésű poliészter UPE észterkötés -O-CH2-CH2-O 1955 1970 nyomócső és idom béléscső Poliuretán PU uránkötés O 1 )N-C-0­1950 1975 bélelő fólia és ­tömlő ragasztószer Epoxigyanta 1946 nincs adat szerelvény idom belső bevonata ragasztószer

Next

/
Oldalképek
Tartalom