Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

4. szám - Zilahy András: Az információs rendszerek feladata, felépítése és szerepe a magyar vízkészlet-gazdálkodásban

ZILAMY A.: Ai információs rendszerek feladata 217 Az IR-ck a fentieknek megfelelően négvkomponenű rendszerek: - adatnyerés (dala input). - adatkezelés (dala management). - adatelemzés (dala analvsis). - adatmegjelenítés (dala presentaiion). A/ IR-ck alkotóelemei a következők: © eszközök (hardware). ® programok, szabályok (software). G) adatok (data). @ felhasználók (users). A számítógépes IR-ck alkotóelemi közül az első három a következő időtartamig tekinthető megfelelőnek: - hardver: 3-5 év. -szoftver: 7-15 év. - adatok: 25-70 év. Az IR-ck felhasználási területei közül a következő feladatokat lehet kiemelni: - a rutin- és tömegmunka automatizálása. - az irányítás részbeni automatizálása. - a tervezés, fejlesztés támogatása. - a döntés-előkészítés támogatása. E feladatok ellátására az IR-ckct a következő döntési szinteken lehet felhasználni: - operatív. - irányítási. - stratégiai irányítási szint. 2.1. Térinformációs rendszerek Az IR-ck egyik igen gyorsan fejlődő területe a térinformatika. amely az egyre s/aporodó alkalmazások miatt megkülönböztetett figyelmet érdemel. A térinformációs rendszerek a helyhez kapcsolódó (térbeli) információkkal kapcsolatos feladatok ellátására szolgáló információs rendszerek. Feladatuk, felépítésük megegyezik az IR-ck fent ismertetett általános jellemzőivel. A hangsúly ill az információk helyhez kötöttségén van (Detreköi és Szabó. 1995). A térinformációs rendszerek az elmúlt évtizedben ugrásszerűen elterjedtek, mert: ©ugrásszerűen megnőtt a természeti környezetről és a társadalomról rendelkezésünkre álló információk mennyisége, ® az új információk jelentős része helyhez kapcsolódó. Q) lecsökkent a hardver és a szoftver ára. @ egyre nagyobb igény mutatkozik komplex térinformatikai rendszerek iránt. A térinformatika legjelentősebb felhasználási teriilctci a következők: © közművek IR-ci. © önkormányzati IR-ck. G) környezetvizsgálati IR-ck. @ topográfiai-kartográfiai IR-ck. © földadal IR-ck (Land Information System = US). A térinformációs rendszerek két kiemelt funkciója: - a térbeli analízis elvégzése. - a vizuális információk kezelése. A térbeli analízisnél a megválaszolandó kérdések jellege lehel: - helyre vonatkozó. - körülményekre vonatkozó. - trendre vonatkozó, - útvonalra vonatkozó. - jelenségre vonatkozó, valamint - modclczésscl kapcsolatos. A vizuális információk kezelésénél olyan feladatokat kell ellátni, mint: - a megjelenítés képernyőn, plotteren vagy nyomtatón. - az animációs lehetőségek kezelése. - a szlcrco-képck feldolgozása, - a folyamatok bemutatása. 3. A magyarországi helyzet A magyarországi vízgazdálkodás területén régóta foglalkoznak kisebb-nagyobb IR-ck létrehozásával és működtetésével. A 80-as évekre olyan rendszerek lenézése történt meg. mint © az FA IR: Egységes Vízügyi Információs Rendszer (1971-1979), mely azonban üzemelő rendszerré sohasem váll. bevezetése csak egyetlen alrendszerre került (Mezőgazdasági vízhasznosítási főművek nyilvántartása), dc ott sem váll bc (Színi. 1985 ). Q) a VITAF: Vízügyi Távolsági Adatfeldolgozó Rendszer (1978-1980). mclv kidolgozásakor korszerűnek volt mondható, dc működésbe sohasem lépett. (Színi. 1985.). G) a IIAI TER Hidrológiai Adatfeldolgozó és Tároló Rendszer (1988), melyet implementáltak és működésbe is helyeztek \Liszi János (Vituki Rt.) szóbeli közlése nyomán]. A ma is működő IR-ck közül a vízkészlctgazdálkodás területén említést érdemel: © a BS/,U: Belvízrendszerek Számítógépes Üzemirányítása (1991). mely bevezetésre került, dc az adatok felfrissítése az ulóbbi evekben elmaradt (íjjas et al., 1991). <2) a SIIATIK: Statisztikai Hidrológiai Adattároló és Információs Rendszer (1992). mely a HAFTER továbbfejlesztett, bár korszerűnek ma már nem mondható változata. Adatforgalma nem kompatibilis a többi, már működő rendszerrel \I.iszi J. |. G) a IIAB: Hidrológiai Adatbázis, mely a SHATIR része | Liszi./.), @ a VIKIK: Vízföldtani Információs Rendszer (1992). mely egy Windows alatl fuló rendszer, képes ASCII és dBase fájlok fogadására is [Liszi J.|, © a IIIR: Hidromctcorológiai Információs Rendszer, melyet az Országos Vízjclző Szolgálat üzemeltet és mely ugyancsak ncin kompatibilis a többi IR-rcl (Németh M. el al., 1996). vagv © a VIR: Vízkár-elhárítási Információs Rendszer, mely jelenleg kiépülésben van (Németh M. et al., 1996). A vízügyi ágazatban egységes IR nem található, ami azért is szomorú, mert a feni felsorolt rendszerek egy-