Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
4. szám - Császár József: A Rajna folyó vízminőségi viszonyai – az Európához való csatlakozás csapdái
210 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. gítás nagyobb, a felső határszelvényeket átlépő víztömegek szennyező anyag koncentrációit a kilépőké csak kisebb mértékben haladta meg! Itt a meghatározó mindig a belépő koncentráció volt, ami lehetővé tette a vízvédelmi beruházások halogatását. AZ 1000 lakosra eső terhelés Németországban már 1979-ben kisebb volt mint Magyarországon, tehát a rehabilitációs program eredményes volt, különösen 1983ban (Az egységnyi területre eső német fajlagos érték természetesen nagyobb a magyarnál, a nagyobb népsűrűség miatt!) A befogadó felszíni vizekbe vezetett szennyvizek szerves szennyezései a hossz-szelvényben részben lebomlanak. A terhelés adott szintjén a lebomlás oxigén szükséglete nagyobb, mint a felszíni diffúzióból, a fitoplankton asszimilációjából származó felesleg, így a biocönózis fennmaradásához szükséges telítettségi szint is veszélyeztetetté válhat, de ez csak a túlterhelésnél lép fel! Magyarország - s mellette néhány Kelet-európai ország! - érdeke azt kívánná, hogy a terheléseket a befogadók terhelhetősége szerint szabályozzák Európában. Az EU vízzel kevésbé ellátott országainak az érdeke viszont az, hogy ne jusson egyetlen ország sem e téren komparatív előnyökhöz, ezért az ún. technológiai normatívák elfogadása mellett törnek lándzsát, mert így az egységnyi termékre azonos környezetvédelmi költség esik. így azonban az előnyök megfordulnak, mert: - A fejlett ipari országoknak nagyobbak a termelési kapacitásaik, s az üzemi méreteik, így az egységnyi termékre eső költségek a környezetvédelem terén (is) kisebbek - A fejlett országok környezetvédelmi berendezéseiket akkor valósították meg, amikor már ezek beruházási, fenntartási és üzemeltetési költségeit az ipar kitermelte. de addig mindannyiunk kárára sok ezer tonna szennyező anyagot ingyen bocsátottak a környezetbe. - Felzárkózásuk esélyeit a környezetvédelmi berendezéseknek a beruházási költségeket 50-100 %-kal növelő hatása lehetetlenné teszi. - A fejlett országok egy részében már a környezetvédelmi programokat végrehajtották, létrehozták a szükséges eszközöket tervező, gyártó bázisokat. Az elmaradottak szerves fejlődése így csak tovább torzul, hiszen a csatlakozni kívánóknak diktált szigorú feltételek a fejlett tagországoknak kiszolgáltatják a fejletleneket. Szinte magától értetődik az, hogy a normatíva az, amit ők már tudnak. Vegyük már észre, hogy a környezetről szótő szép szólamaik csak a környezetvédelmi eszközöket gyártó iizemeiknek a felvevő piacainak a bővítését szolgálják, amit semmi sem ellentételez. Persze felvetődhet, hogy az ún. PHARE programok jelentős segítséget nyújtanak az elmaradottaknak. Ez azonban csak részben igaz! Igen csak meglepődnénk, hogy ha egy korrekt felmérés készülne arról, hogy mennyi is jutott a támogatásokból a támogatottaknak, és mennyi a szakértőink szakértőinek! Bizony, felvetődne a kérdés: a mi "híres szürke állományunk" ennyire elmaradott, vagy csak a pénztelenség miatt ennyire kiszolgáltatott? Az Akadémiánk, az oktatás intézményei évek óta leépülnek, a szélnek eresztett kutatók, tervezők az élet perifériáira sodródnak, miközben a nagymellényű tudorok-tudorai megszállják a szakterület jelentősebb - s egyben gazdaságos! - pozícióit, és/vagy elegáns mosolylyal teszik zsebre a nem a mi, hanem az ő viszonyaikhoz szabott "tiszteletdíjaikat". Lehet, hogy e dolgokat rosszul látjuk, hogy tájékozatlanok vagyunk. Igazán hálásak lennénk annak, aki az ellenkezőjéről - tényekkel alátámasztva! - meggyőzne minket. 4. táblázat Csúsztatott trendek, mozgó átlagok (Rajna, Kleve-Bimmen ) BOI 5 (t/nap) O2 hiány (t/nap) Időszak T n = r M H„ = r M 1966-75 1469 -28,5 n 0,28 1313 414- 2,0 n 0,09 403 1967-76 1417 -39,7 n 0,35 1201 453 - 11,3 n 0,44 390 1968-77 1460 -57,1 n 0,47 1149 511 - 24,9 n 0,70 373 1969-78 1287 -39,3 n 0,36 1071 554- 35,7 n 0,89 358 1970-79 1279 -39,1 11 0,36 1063 541 - 39,7 n 0,92 322 1971-80 1106-19,3 n 0,20 1002 556- 47,7 n 0,98 293 1972-81 1158 -25,8 n 0,27 1020 503 - 46,0 n 0,98 250 1973-82 1244 -39,1 11 0,42 1028 429 - 40,3 n 0,97 208 1974-83 1149 -29,0 n 0,32 994 362 - 37,7 n 0,93 176 1975-84 1063 -19,4 n 0,22 950 283 - 25,7 n 0,94 142 1976-85 829- 5,1 n 0,10 855 231 - 20,1 n 0,89 120 1977-86 959 -15,7 n 0,36 873 183 - 15,6 n 0,88 98 1978-87 1054 -36,5 n 0,72 855 162- 14,4 n 0,87 83 1979-88 1080-44,8 n 0,83 838 125 - 11,2 11 0,92 63 A terhelhetőség nem elhanyagolható voltát bizonyítja az, hogy a német-holland határon - Kleve-Himmcn - a német szakértők által becsült anyagáramokból számított "csúsztatott" trendek, s a 10 éves mozgó átlagok kisebb terhelést igazoltak vissza, mint amit a terhelőknél felmértek, s ez még, akkor is kisebb, ha az oxigénhiányokat is anyagáramként figyelembe vesszük: Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy a természetes háttérszennyezést - ami 4-500 t BOI s-tel egyenertekíi - a számított ertékekből le kell vonni, s meg ott vannak az ismeretlen svájci és francia terhelések is! A nitrogén és foszfor formációk terhelési adatait nem ismerjük. A rehabilitációs program korlátozott voltát igazolja az, hogy ezekre a program nem is irányult. Más téren azonban az igen meggyőző eredmények persze azt igazolják, hogy érdemesebb a pénzeket egy irányra koncentrálni, s nem szétaprózni. A vízminőség alakulása A Rajna vízminőségét a védelmére alakult német és nemzetközi szövetsége is vizsgálja, mindkét idősorról rendelkezünk bizonyos információkkal A Német Szövetség a Rajna vízminőségét, a következő szelvényekben vizsgálta: 1966-88 között kb kétheti gyakorisággal:
