Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

3. szám - Molnár László: Svaiczer Gábor, a reformkor nagy bányászmérnöke

192 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. felméréseket a 4 perc pontossággal meghatározott "szélaknai déllő"-rc vonatkoztatták. Az aknahálózat és a bányatelkek felmérését 1834 és 1850 közöli egy szögmérő műszerrel, a Voigtlánder-féle aszlrolábbal végezték. Svaiczer Gábor sokoldalú munkássága mellett 183444 közölt igazgatója volt a sclmeci akadémiának is. Ebben a tíz évben 1185 beiratkozott bányász-kohász-erdész hallgató nevél ismerjük. Svaiczer a felsőoktatás terén is kiválóan választotta meg munkatársait, amint arra az akadémián tanított számos kiváló professzor személye is utal. Adriány János a malcinalika-fi/.ika-mcclianika, majd a bányaművelés tanára volt, a szabadságharc alatt Kossuth megbízásából a sclmeci bányakcrülcl fő-bányagondnoka lelt. Bachmann József, a kohászat-kémia tanszék tanára 1848-ban az akadémia nemzetőrségének parancsnoka volt. Hansladli Lang János a bányamérés és bányaművelés nemzetközileg ismert oktatója, a bányamérésről szóló könyvében (Anleitung zur Markscheidekunst) a világon elsőként javasolta teodolitnak bányatérségek fölmérésénél való alkalmazását. Rössler Gusztáv, a nagy mineralógus Mohs tanítványa volt, ő irányította az ásványtan-gcológia-paleontológia tanszéket. Feisímantet Rudolf az erdészet tanára volt, később alapítója és kezdeményezője lett az ausztriai, majd az első magyarországi erdészeti egyesületnek, és irányította annak az 1852 évi osztrák erdőtörvénynek a kidolgozását, mely Magyarországon is érvényben volt 1878-ig. Pctlkó János, az ásványtan-geológia-paleonlológia helyettes tanára később a magyar geológia klasszikusainak - Szabó József tiöckh Hugó, Ilantken Miksa - tanítómestere lett. Svaiczer Gábor akadémiai igazgatásának évtizedében végezle tanulmányait Péch Antal, a Bányászati és Kohászati Lapok alapítója, Zsigmondy Vilmos a hazai mélyfúrás megteremtője, az artézi kutak és hévíz hasznosításának kezdeményezője, Drasche Henrik ipartelepítő, Szabó József akadémikus, egyetemi tanár, Szlávy József kereskedelmi- és iparügyi miniszter, majd miniszterelnök. Élete alkonyán, betegen, törődötten vett részi az 1843-44. évi országgyűlés bányatörvényének vitáján, ahol ellenezte a magyar bányalársulatok önállósági törekvéseit, mert ezekben a szakszerű központi igazgatással szemben a kevés tőkével és szakértelemmel rendelkező magánbányászat veszélyét látta. 1845 januárjában vonult nyugdíjba, már halálos betegen. Bánya- és kohómérnökcilől, az alsó-magyarországi hivatalnokoktól levélben búcsúzod, melyben "... tudományos és lapasztalaldús képzettségre és fáradhatatlan hivatali buzgalomra" intette őkcl. A megérdemeli pihenésben rövid ideig volt része, 1845. augusztus 4-én Nagybányán elhunyt. Sírhelye a római katolikus templom kriptája, amint arról Sikolya Bálint nagybányai plébános értesített bennünket. Svaiczer Gábor bányamérnök, fő-kamaragróf kiváló személyisége a magyar műszaki történelemnek, kimagasló alakja a reform-korszaknak, akinek műszaki, szervezési intézkedései egy évszázadig, helyenként még messzebb is előnyösen halottak a magyar bányászai és kohászat fejlődésére. A kézirat beérkezeti: 1996. március 31. Közlésre elfogadva: 1996. július 5. MOLNÁR LÁSZLÓ Oki. bányamérnök. I97S óin a Soproni Bányászati Múzeum ignzgatója. Munkásságának legfontosabb területe: a hazai bányászat tcchnika-töiténcte cs annak kultúra formáló hatásai. Számos tudományos cikket irt a bányászali szaksajtóban, s több szakmai elismerésben részesült. Gábor Svaiczer, proininent nüning cngincer of tlic reform era Molnár,L. Abstract: Gábor Svaiczer, mining cngincer, First Count of Üie Treasury, promincnl pcrsonalily of Hungárián tcchnology in the reform era has introduced lechnical and organizationnl mcasures, the bcncfícial cfTects of which on Ütc dcvelopmcnt of mining and metallurgy in Hungary were felt for cenlurics. As a professor ofthe Mining Academy at Selmecbánya, he promoted alsó tbc cducation of Hungárián geologists and hydrogeologists. Key words: hislory of tcchnology, mining