Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
3. szám - Bencze Géza: Somogy megye mérnöki hivatala – a 19. század első felében
174 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. rendes földmérőnk legnagyobb iparkodása mellett is megyénknek nagy kiterjedése és az időnek fogyatkozása miatt meg nem felelhet, ennél fogva tapasztalásunk után még egy másik földmérőnek szükségét naponként inkább érezvén, több Ns megyéknek - kiknek ki terjedése s munkáinak sokasága a mienkel nem hasonlítható - példájával bátoríttatván ... a M. Helytartótanácsot tellyes tisztelettel alázatosan megkérni bátorkodunk, méltóztassanak ezen tekintetekből másod rendbeli földmérőnk számára honi pénztárunkból esztendőnként 300 ftkk kifizetését kegyesen jóváhagyni" 1 x A kérés elutasítását követően a megye szinte minden soron következő megyegyűlésen megismételte a kérést, a Helytartótanács azt rendre elutasította. így az előzetes szándék ellenére foglakoztak a megüresedett főmérnöki hivatal betöltésével, amely állásra öt pályázati kérelem érkcz.ett be a nyár folyamán, nevezetesen Kehrn Vilmostól. a Festeticsek keszthelyi uradalmának mérnökétől, Török M'klós megyei tiszteletbeli földmérőtől, Mótsy Sándor drávai biztossági alkalmaztatású földmérőtől. Botka János Széchenyi uradalmi fölmérőtől, valamint Csorba János földmérőtől, akit ekkor az Építési Igazgatóság Duna-mappációjánál térképrajzolóként alkalmaztak i 9. A pályázók köziil Kehrn Vilmost, az Institutum Geometricumban 1811-ben diplomát szerzett tapasztalt keszthelyi uradalmi mérnököt nevezték ki a megye földmérőjének 1832. augusztus 16.-án. Kehrn a hivatalát igazából el sem foglalta, inert még az év decemberében 1c is mondott a megyei mérnöki állásáról 2 0. A megye ebben az időszakban sem maradt azonban mérnök nélkül. mivel a feladatot teljes jogkörrel látta el Török Miklós megyei tiszteletbeli másodmérnök. Kehrn lemondását követő fel éven belül Botka János és Mótsy Sándor megyebeli uradalmi mérnökökön kívül Vörös László. Hetesi Károly, Halátsy Miklós, Szajdenswartz János és Csepeli József mérnökök folyamodtak az állásért a megye főispánjához. Miután a megyei első mérnöki tisztre ismételten felkért Kehrn Vilmos az ajánlatot újólag visszautasította, a véleményező vármegyei közgyűlés Török Miklóst javasolta első mérnöknek, valamint mellé beosztva tiszteletbelinek Botka Jánost és Mótsy Sándort. A főispán megvárva az 1833. október 28.-i tisztújítást, azon mégsem Törököt, hanem Vörös Lászlót, a Duna-mappációt vezető Vásárhelyi Pál korábbi másodhelyettesét nevezte ki a megye első földmérőjének 2 1 A jelentős térképrajzolói- és metszői, valamint földmérői múlttal rendelkező Vörös László 1828-ban (38 éves korában) szerezte meg a mérnöki oklevelét az Institutum Geometricumban. Patrónusának és hivatalbéli főnökének. Huszár Mátyásnak a Duna-mappációtól történt elmozdítása után még egy évig dolgozott Vásárhelyi keze alatt, majd 1831-ben elfogadta a Heves vármegyében részére felajánlott másodmérnöki hivatalt, miközben továbbra is szorgoskodott a Helytartótanács által is támogatott "Buda és Pest szabad királyi fő városainak alapés vízhelyzeti térképe" címet viselő nagyszabású térképi felvétele kiadatásán 2 2. Somogyi hivatalának elfoglalását megelőzően rövid ideig Beszédes József, a Sárvíz-Sió-Kapos vízrendszer szabályozását végző királyi biztossági mérnök mellett is dolgozott kisegítőként. A megyei elsőmérnöki hivatal elfoglalását követően a Dráva mellé szólította a kötelesség. minden bizonnyal hivatali elődje ottani munkájának befejezésére A megye Szomajomban - a rendbehozatott régi vármegyei épületben - biztosított lakást családos főmérnöke számára. Fizetését - a természetbeni járandóságokon felül - évi 400 forintban állapították meg 2 3 Munkájának elősegítése érdekében a megye beszerezte azokat a mérnöki eszközöket, amiket Vörös hivatalát elfoglalván egyrészt elhasznált állapotban talált, másrészt pedig szükségesnek a meglehetősen nagyszámú reá váró feladat megoldásához. A bécsi Voigtlander cégtől beszerzett és részben a Kraft-féle műhely által készített műszerekéi 1834 november 14-én vette át a beszerzéssel megbízót! kaposvárijárási főszolgabírótól: "Reversalis három rendbéli Mérőszerről ugy mini: 1. Egy uj Mérőasztalról 2 táblával, 1 tubusos dioptrával, 1. mágnessel. 1. kis libcllaval. I. mérőlánczal. I öszve tevő fa öllel: mindezeknek 1 közös ládájával cgyütl. 2. Egy uj Vizesetmérőről, 2 pár czélmddal. 2 táblával s az egésznek ládájával együtt. 3. Egy uj Vizsebességmérőről - Woltmannische Flicgel - a hozzá tartozó ládával együtt" 2 4 Ebben az időben a megye újból kísérletet tctl arra. hogy a Vörös László főmérnök mellett tiszteletbeli másodmérnökként dolgozó Török Miklós állását a Helytartótanáccsal elismertessék, hogy annak bére és egyéb költségei beépüljenek a vármegyei háztartásba, s azok továbbra már ne a megbízó főispánt terheljék 2-\ A/, újabb elutasítások ellenére a vármegye Török Miklóst másodmérnöki állásában megerősítette. A kél mérnök között ettől kezdődően kialakult egyfajta munkamegosztás: míg Vörös főmérnökként a vármegyei közhivataltól megkívánt teendők mellett elsősorban vízszabályozással és térképezéssel, addig Török Miklós jórészt a vármegyei úthálózat felmérésével cs karbantartásával foglalkozott, dc bekapcsolódott az úrbéri és egyéb birtokosi földltilajdon-felmérésekbe is. Török Miklós megyei másodmérnök a lapsonyi vármegyei tulajdonú épületben lakott egészen 1845-ig, amikor is felesége örökségeként Porrogon birtokhoz jutva oda költöztek. Ekkor hagyta cl a tapsonyi házat és költözött Kaposvárra Török Ferenc özvegye 2 6 A Kapós második - már a Sárvíz-Sió-Balaton szabályozásához kapcsolódó - szabályozásának utolsó kél évében Vörös László is bekapcsolódott a munkálatokba és 1834-től elkezdte a vízrendszerhez szorosan kapcsolódó Zala-menti mocsarak lecsapolási terveinek készítését. Egy sor község úrbéri szabályozásának terve, valamint a Dráva-menti térképezési munkálat felújítása foglalkoztatta emellett. Ez utóbbiak eredményeként mutathatta bc a megyének 1840-ben a folyó somogyi szakaszának elkészült térképét 1 1. Az ezt megelőző két-három évtized során olyan jelentős változások következtek be Somogyban, hogy az 1830-as évek vége felé a megye szorgalmazni kezdte a még mindig használatban volt Nagy József-íé\c megye-