Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
3. szám - Deák Antal András: A reformkor mérnöke: Vásárhelyi Pál
140 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996 76. !• VI". 3 SZ. Vásárhelyinek azonban még ez is kevés volt. Az okiratok arról tanúskodnak, hogy az alatt az idő alatt, míg ő a részletes szabályozási terven dolgozott, két ízben utazott a Tiszára: "Vásárhelyi Pál hajózási felügyelő által a Tisza Szabályozási Munkálatok elintézése végett, két ízben. nevezetesen 1845-dik év Szetmihály hava (szeptember) 26-tól Mindszent hó (október) 15-ig és Sz. András hava (november) 17-tól Karácson hó 14-ig történt kiküldetései alkalmával tett utazási költségek, s ugyanekkor érdemlett napidíjáról szerkesztett ... jegyzék ... számvevői átvizsgálatatás s az eredményről nyújtandó értesítés végett barátságosan általküldetik..." 5 5. 1846. elején Vásárhelyi a Tisza-szabályozás rendkívül messzeható következményeit érezve kérvényt írt Széchenyi Istvánhoz, melyben két kívánságot fogalmazott meg: "Palliokapa (sic) velecei építési igazgató a maga útján utasíttatnék, hogy vizsgálati eljárásomat felvilágosító útmutatásával könnyitni és elősegítni ne terheltetnék". Továbbá szeretné, ha 1847. március hónapban "vagy egy más időben...országos költségen Olasz országba való küldetésemet kegyelmesen elhatároztatnék... 1,56 A levél bevezetőjében azt is megfogalmazza, hogy miért döntött így: "A Tisza tere sajátságánál fogva a töltések emelése egyik leglényegesebb részét és feladatát teszi a szabályozásnak; és jóllehet ezeknek tervezésében a műtan által szorosan kimutatott szabályokon kívül nem csak a tér fekvése, a víz ereje és természete, hanem még minden practicus műértőnek is e tárgyban könyvbe foglalt javallata és észrevételei is figyelembe vétettek, még is a Tisza szabályozás nagyszerűsége és a siker biztosítása követelik. hogy minden erre vonatkozó tapasztalásokat is ismeretünk. s következőleg okulásunk tárgyává tenni törekedjünk". A tervet 1846. március 25-én, születésnapján irta alá. Benne nemcsak a közvetlen teendőket fogalmazta meg. hanem egy nagyon fontos alapelvet is: a kivitelezés során a kialakult új körülmények és felismerések alapján állandóan újra kell gondolni a teendőket. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a nagy tekintélyű Pietro Paleocapa hasonlóan gondolkodott 5 , A terv tematikailag négy részre osztható: a. A bevezető részben a folyó hidrográfiai leírását adja. Gyakorlatilag követi az "Előleges javaslat" gondolatmenetét. A Tiszát eltérő adottságai szerint hat szakaszra bontja. Figyelme kiterjed ezen szakaszok közép-szélességére, mélységeire, középsebességére, majd 17 helységnél a legnagyobb és legkisebb vízállás közti különbségekre. Ezt követően közli a "Tisza mérés alkalmával a víz ártér a tapasztalt emberek útmutatása szerint helységenkint felvétetett és kiszámíttatott" mértékét, majd hat pont vízemésztési adatait adja. A vízrajzi elemzést követően megfogalmazza azon elvek egyikét, mely tervének legsajátosabb eleme lett: "Ezen leírásból és a vízművi adatoknak rövid kivonatából kitűnik, hogy a Tisza Marmarosban a nagy eset miatt ragadó sebességgel rohan alá. melyet Ugocsa megyének a folyó által hordott porond 5i i, kavics és fövény vegyületű és sok ágakban feldúlt térén is egész T. Újlakig megtart. alább pedig esetét elvesztvén kéntelen felduzzadni, és kiömleni: ebből önként következik azon szabályozási elv. hogy ott mindenek előtt sebességét kell megszerezni. mely czél nagyobb eset. egyenesebb és rövidebb lefolyás által azaz, átvágások által eszközölhető: sőt még a hajózás is igényli ezen rendelkezést, a mennyiben a vontató út fenntarthatása csak átvágások által eszközölhető, mely a folyó jelen helyheztetésében, midőn az ide-oda tévelyeg, ha léteznék is vontató út. jókarban tarthatása csaknem lehetetlen". b. Az átvágásokról szóló részt (12-21.0.) azzal kezdi, hogy megindokolja, miért szükségesek az átvágások föltétlenül. A fent említeti sebességnövelés szempontja után egy új momentumot is felhoz elgondolása védelmére: a nagyobb "görbületekben" a víz olyan erősen támadja a partot, hogy azt szinte lehetetlen megvédeni. "Itt a folyó ellenállhatatlan erővel a homorú part felé nyomul, s azt szakadásba hozza, miáltal a görbület szakadatlanul és folytonosan növekedő sebességgel öregbedik. Óvó cpílményck ily helyen már azon körülménynél fogva is tömérdek költségei igényelnek, mivel mindig a legnagyobb mélységben, s annál sűrűbben építtetnek egymáshoz, minél kisebb a görbületnek, mely a folyót képzi, félátmerője (rádiusa). Annál költségesebbek továbbá azok helyheztetésöknél fogva, oly helyeken, hol a magas vízár, s a jégmenet megtámadásainak kitételnek. Ezek kikerülésére átvágások lesznek alkalmazandók." Az átvágások az árvízveszélyt is csökkenteni fogják, mivel növekszik a víz sebessége és csökken a vízszint. Majd az átvágások kivitelezésének módját részletezi, végül azok számát is meghatározza: "Az átvágások száma, mellyek meghatározásánál különös tekintet volt a föld nemére, melyen átvonólnak t i. a két part közzül a porhanyóbb földből álló. és hamarább sikert igérő jcleltetctt ki, a térkép szerint 101...". c. A töltéseket illetően az első kérdés, hogy milyen távol építsék meg őket. Vásárhelyi viszonylag közel a folyóhoz vezetné a töltéseket, amit a következőképpen indokol meg: "Ha a parttól túlságos távolban húzatnak akkor azon kéntelenség áll elő. hogy a vízár előtt nagyobb s talán épen termékenyebb terület maradna nyitva: ez okból a töltésvonal meghatározásánál a parttér fekvése és a föld gazdasági használata tekintetbe vétettek, mert a Tisza partvidékének helyszíni vizsgálatából mindenki meggyőződhet a szinmérési adatok pedig csalhatatlan kimutatják, hogy a part közelibe fekvő föld többnyire emelkedettebb, mint a távolabbi tér. mclly gyakran 5-67 lábbal is alább esik a partiénál, s így semmi kétséget nem szenved, inikép a parttól renden túli távolságban húzandó töltések 3 sőt sok helyeken 4 annyi munkába is kerülnének" (23 o.). Később így fogalmaz: "A kél parti töltések közötti távolságra nézve megjegyeztetik, hogy az a helybeli körülményekhez képest 300 - I 000 ölnvire 5'' lenne veendő" (34. o.). Az általános elvek megfogalmazása után a töltések minőségével, magasságával, szélességével, egymástól való távolságával, azoknak fűvel, rőzsével vagy kővel való megvédésével és zsilipek építésével foglalkozik. A 33. oldalon a mellékleteket sorolja fel. mintegy záradékképpen. Sajnos ezek többnyire elkallódtak, de a puszta felsorolás is alkalmasnak látszik arra. hogy 150 év távolából is képet nyerjünk arról, milyen gondosan.
