Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

3. szám - Deák Antal András: A reformkor mérnöke: Vásárhelyi Pál

140 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996 76. !• VI". 3 SZ. Vásárhelyinek azonban még ez is kevés volt. Az ok­iratok arról tanúskodnak, hogy az alatt az idő alatt, míg ő a részletes szabályozási terven dolgozott, két ízben uta­zott a Tiszára: "Vásárhelyi Pál hajózási felügyelő által a Tisza Szabályozási Munkálatok elintézése végett, két íz­ben. nevezetesen 1845-dik év Szetmihály hava (szep­tember) 26-tól Mindszent hó (október) 15-ig és Sz. And­rás hava (november) 17-tól Karácson hó 14-ig történt kiküldetései alkalmával tett utazási költségek, s ugyan­ekkor érdemlett napidíjáról szerkesztett ... jegyzék ... számvevői átvizsgálatatás s az eredményről nyújtandó értesítés végett barátságosan általküldetik..." 5 5. 1846. elején Vásárhelyi a Tisza-szabályozás rendkí­vül messzeható következményeit érezve kérvényt írt Szé­chenyi Istvánhoz, melyben két kívánságot fogalmazott meg: "Palliokapa (sic) velecei építési igazgató a maga útján utasíttatnék, hogy vizsgálati eljárásomat felvilágo­sító útmutatásával könnyitni és elősegítni ne terheltet­nék". Továbbá szeretné, ha 1847. március hónapban "vagy egy más időben...országos költségen Olasz ország­ba való küldetésemet kegyelmesen elhatároztatnék... 1,56 A levél bevezetőjében azt is megfogalmazza, hogy miért döntött így: "A Tisza tere sajátságánál fogva a töltések emelése e­gyik leglényegesebb részét és feladatát teszi a szabályo­zásnak; és jóllehet ezeknek tervezésében a műtan által szorosan kimutatott szabályokon kívül nem csak a tér fekvése, a víz ereje és természete, hanem még minden practicus műértőnek is e tárgyban könyvbe foglalt javal­lata és észrevételei is figyelembe vétettek, még is a Tisza szabályozás nagyszerűsége és a siker biztosítása követe­lik. hogy minden erre vonatkozó tapasztalásokat is isme­retünk. s következőleg okulásunk tárgyává tenni töre­kedjünk". A tervet 1846. március 25-én, születésnapján irta alá. Benne nemcsak a közvetlen teendőket fogalmazta meg. hanem egy nagyon fontos alapelvet is: a kivitelezés so­rán a kialakult új körülmények és felismerések alapján állandóan újra kell gondolni a teendőket. Talán nem ér­dektelen megjegyezni, hogy a nagy tekintélyű Pietro Pa­leocapa hasonlóan gondolkodott 5 , A terv tematikailag négy részre osztható: a. A bevezető részben a folyó hidrográfiai leírását ad­ja. Gyakorlatilag követi az "Előleges javaslat" gondolat­menetét. A Tiszát eltérő adottságai szerint hat szakaszra bont­ja. Figyelme kiterjed ezen szakaszok közép-szélességére, mélységeire, középsebességére, majd 17 helységnél a legnagyobb és legkisebb vízállás közti különbségekre. Ezt követően közli a "Tisza mérés alkalmával a víz ártér a tapasztalt emberek útmutatása szerint helységenkint felvétetett és kiszámíttatott" mértékét, majd hat pont víz­emésztési adatait adja. A vízrajzi elemzést követően megfogalmazza azon el­vek egyikét, mely tervének legsajátosabb eleme lett: "E­zen leírásból és a vízművi adatoknak rövid kivonatából kitűnik, hogy a Tisza Marmarosban a nagy eset miatt ragadó sebességgel rohan alá. melyet Ugocsa megyének a folyó által hordott porond 5i i, kavics és fövény vegyüle­tű és sok ágakban feldúlt térén is egész T. Újlakig meg­tart. alább pedig esetét elvesztvén kéntelen felduzzadni, és kiömleni: ebből önként következik azon szabályozási elv. hogy ott mindenek előtt sebességét kell megszerez­ni. mely czél nagyobb eset. egyenesebb és rövidebb lefo­lyás által azaz, átvágások által eszközölhető: sőt még a hajózás is igényli ezen rendelkezést, a mennyiben a von­tató út fenntarthatása csak átvágások által eszközölhető, mely a folyó jelen helyheztetésében, midőn az ide-oda tévelyeg, ha léteznék is vontató út. jókarban tarthatása csaknem lehetetlen". b. Az átvágásokról szóló részt (12-21.0.) azzal kezdi, hogy megindokolja, miért szükségesek az átvágások föl­tétlenül. A fent említeti sebességnövelés szempontja u­tán egy új momentumot is felhoz elgondolása védelmé­re: a nagyobb "görbületekben" a víz olyan erősen támad­ja a partot, hogy azt szinte lehetetlen megvédeni. "Itt a folyó ellenállhatatlan erővel a homorú part felé nyomul, s azt szakadásba hozza, miáltal a görbület szakadatlanul és folytonosan növekedő sebességgel öregbedik. Óvó c­pílményck ily helyen már azon körülménynél fogva is tömérdek költségei igényelnek, mivel mindig a legna­gyobb mélységben, s annál sűrűbben építtetnek egymás­hoz, minél kisebb a görbületnek, mely a folyót képzi, félátmerője (rádiusa). Annál költségesebbek továbbá a­zok helyheztetésöknél fogva, oly helyeken, hol a magas vízár, s a jégmenet megtámadásainak kitételnek. Ezek kikerülésére átvágások lesznek alkalmazandók." Az átvágások az árvízveszélyt is csökkenteni fogják, mivel növekszik a víz sebessége és csökken a vízszint. Majd az átvágások kivitelezésének módját részletezi, vé­gül azok számát is meghatározza: "Az átvágások száma, mellyek meghatározásánál különös tekintet volt a föld nemére, melyen átvonólnak t i. a két part közzül a por­hanyóbb földből álló. és hamarább sikert igérő jcleltetctt ki, a térkép szerint 101...". c. A töltéseket illetően az első kérdés, hogy milyen tá­vol építsék meg őket. Vásárhelyi viszonylag közel a fo­lyóhoz vezetné a töltéseket, amit a következőképpen in­dokol meg: "Ha a parttól túlságos távolban húzatnak ak­kor azon kéntelenség áll elő. hogy a vízár előtt nagyobb s talán épen termékenyebb terület maradna nyitva: ez okból a töltésvonal meghatározásánál a parttér fekvése és a föld gazdasági használata tekintetbe vétettek, mert a Tisza partvidékének helyszíni vizsgálatából mindenki meggyőződhet a szinmérési adatok pedig csalhatatlan kimutatják, hogy a part közelibe fekvő föld többnyire emelkedettebb, mint a távolabbi tér. mclly gyakran 5-6­7 lábbal is alább esik a partiénál, s így semmi kétséget nem szenved, inikép a parttól renden túli távolságban húzandó töltések 3 sőt sok helyeken 4 annyi munkába is kerülnének" (23 o.). Később így fogalmaz: "A kél parti töltések közötti távolságra nézve megjegyeztetik, hogy az a helybeli körülményekhez képest 300 - I 000 ölnvi­re 5'' lenne veendő" (34. o.). Az általános elvek megfogalmazása után a töltések minőségével, magasságával, szélességével, egymástól való távolságával, azoknak fűvel, rőzsével vagy kővel való megvédésével és zsilipek építésével foglalkozik. A 33. oldalon a mellékleteket sorolja fel. mintegy zá­radékképpen. Sajnos ezek többnyire elkallódtak, de a puszta felsorolás is alkalmasnak látszik arra. hogy 150 év távolából is képet nyerjünk arról, milyen gondosan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom