Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

3. szám - Deák Antal András: A reformkor mérnöke: Vásárhelyi Pál

131 A reformkor mérnöke: Vásárhelyi Pál (1795. március 25. - 1846. április 8.) Deák Antal András Vízügyi Múzeum Levéltár és Könyvgyűjtemény 1054. Budapest, Alkotmány u. 27. Kivonat: Születésének kétszázadik évfordulóját 1995-ben ünnepeltük, halálának százötvenedik évfordulójáról 1996-ban emlékezhettünk meg Munkássága a magyar történelem dicsőséges része. A Hidrológiai Közlöny 1995. évfolyamában közöltük Vásárhelyi Pál Tisza szabályozási tervének, valamint az ezzel kapcsolatos "Előleges javaslat"-ának leírását, és az általa tervezett átvágások táblázatos kimutatását. E cikk Szerzője a Vízügyi Múzeum Levéltár és Könyvgyűjtemény kiadásában 1996-ban "A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig" c. könyvében jelentette meg tanulmányait, válogatott dokumentumait a Tiszavölgyi Társulat alakulásáról, a Tisza folyó Vásárhelyi Pál által kidolgozott általános szabályozási tervezetéről, s közli benne Vásárhelyi Pál eredeti folyófelmérési és háromszögelési tanulmányait. A jelen dolgozata Vásárhelyi Pál életének, működésének több fontos mozzanatát, történelmi emlékét mutatja be Kulcsszavak: vízügyi történelem, Vásárhelyi Pál, vízszabályozás, vízgazdálkodás Jelleme, tudása és a reá bízott nagy feladatok kortársai fölé emelték Őt. akinek 200. születési évfordulóját ünnepeljük. Sorsa azonban kortárs mérnökeinek sorsát mintázza. Munkásságát és emlékét a magyar történelem őrzi. Szepes-Olaszib&n (Wallendorf ma Spisské Vlachy) született a "nemzeti tudat ébredése" korában. Édesapja, Vásárhelyi Mátyás, aki a Kazinczy Ferenc által alapított iskolában kántortanítóként dolgozott, a Kézdi-Vásárhelyről származó Vásárhelyi nemesi család sarja volt. Édesanyját, Téglási-Bekk Máriát, a gróf Degenfeld családhoz fűzték rokoni szálak. 9 éves koráig Szepes-Olasziba11 élt, itt kezdte elemi iskoláit is. Innét a család 1804-ben Miskolcra költözött, ahol a kis Vásárhelyi algimnáziumi tanulmányait végezte, majd Eperjesen filozófiát tanult. Szíve azonban az akkor még kevés társadalmi megbecsülést élvező mérnöki pályára vonzotta. 1814-1815-ben Borsod vármegye "Indsinőrje", Losonczi József mellett gyakornokoskodott. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetem elődjére. az "Institutum Geometricum"- ba iratkozott be. ahova Losonczinak a következő ajánlását vitte': "Hogy Vásárhelyi Pál, nállam mint Indsinőr Practiquans 1814, és 1815-dik Esztendőben dolgozott légyen megesmérem; melly két Esztendők folyta alatt, hogy magát az Indsinőri foglalatosságokra nézve pontossan és szorgalmatossan, erköltsére nézve pedig emberséges emberhez illő módon viselte légyen, bizonyítom; ezért is nékie ezen megérdemlett tanúbizonyság levelet kiadom, s őtet ajánlani bátorkodom". Az egyetemen két szemesztert végzett. Minden tantárgyból - "Ex Geometria Practica, Mechanica, Oeconomia Rurali, Mathesi Sublimiori" - "Eminens" osztályzatot kapott

:. 22 évesen, 1816. november 30-án kapta kézbe mérnöki oklevelét'. 1817-1818 között Zemplén és Veszprém megyékben úrbéri -és erdő-felmérésekkel foglalkozott. "Ezek után a Magas Országos Hivatalnak egy 1819. március 12-én küldött jelentése szerint...a Tisza folyó egv szakaszának, majd a Körös-, Berettyó és a vele összköttetésben lévő többi folyónak hydrográfiai. hvdrometriai felmérésével bízták meg; ezen munkák elvégzése után hasonló minőségben a Helytartótanács 1822. augusztus 25-i. 21425. számú, majd 1823. március 4-i és 24-i. 5896. és 4793. számú rendeletével a magyarországi Duna szakasznak az osztrák határtól Péterváradig való felméréséhez helyezték1. Ezeken a nagyszabású - szakértelmet és precizitást igénylő - munkákon kiváló vízmérnökké érett és gyakorlati ismeretet szerzett a legtöbb problémát okozó folyóink: a Körösök, a Tisza és a Duna vízviszonyairól. Vezető mérnöke az ugyancsak nagy érdemű Huszár Mátyás volt

s, aki 1826-ban az alábbi "értékelő jelentést" írta róla. "Alúlírott jelen iratommal tanúsítom, hogy Vásárhelyi Pál, a Híres Magyarország geometrája. 1819 május 1-től a mai napig mind a Körösök szabályozásának előzetes felmérésénél, mind pedig a Duna magyarországi szakaszának topográfiai-hydrográfiai feltérképezésénél hét éven át folyamatosan az én vezetésemmel mérnökként tevékenykedett; ezekben a munkálatokban, melyek részben a geometria különböző ágazataira, részben a felmérő térképezés különböző fajtáira, a háromszögelésre, a folyók szelvényeinek és vízsebesség-mérésekre terjedtek ki, jelentős és ritka kiváló teljesítményt nyújtott; a rá bízott feladatokat mindvégig megfelelően és a kívánt gonddal látta el, úgy, hogy minden tekintetben gyakorlott és képzett, hét éven át kipróbált, megfelelő erkölcsű geometrának bizonyulván, előléptetésére szóló javaslatunkat kiváltképp kiérdemelte, aminek hiteléül ezen pecsétemmel megerősítve a külön e szándékra írt bizonyítványt kiállítottam

6". 1819-1829-ig tehát Huszár Mátyás irányítása alatt dolgozott előbb a Körösök, majd a Duna felmérésén. Pályájának kezdete tehát egybeesett a nagy víziútépítés és vízszabályozások programjának indulásával. A közlekedési politika az országos utak építése mellett folyóink hajózhatóvá tételét és hajózó csatornák építését szorgalmazta. A török megszállás, illetve háborúk miatt ugyanis az út- és vízépítésben lemaradtunk Európától. így a XVIII. századi "Hungaria Nova"-nak. az Uj Magyarországnak felépítésében ez a terület nagy hang-