Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Kiss Gábor: Települési hulladékok lerakódombjainak csurgalékvizei – a mennyiség és miőség időbeli változása és összefüggése a csapadékvízviszonyokkal

KISS G. .'Települési hulladékok lerakó dombjainak csurgalckvi/ci 115 Egy megfelelően kialakított, de tetőszerkezettel le nem fedett hulladékdepónia vízháztartásában a döntő szerepet a csapadék játssza (Kiss G., 1995). Mivel Magyarországon és általában a világon a települési hulladéklerakók lefedés nélkül, szabad téren üzemelnek, így a keletkező csurgalékvíz hozama és a depóniát érő csapadék mennyisége között szoros összefüggés van. A csurgalékvíz-mennyiség kérdése ezért általában csak a csapadékkal összefüggésben tárgyalható. Magyarországi viszonyokra Olessák D. (1988) ad számértékeket, miszerint a kommunális hulladék-lerakókból származó csurgalékvíz mennyisége: - laza hulladék esetén átlag 10 m

3/ha/nap (max. 25 m

3); - tömörített hulladék esetén 5 m

3/ha/nap (max. 10 m

3). Mivel egy ellenőrzött körülmények között üzemelő depóniában a hulladék tömörítését elvégzik, illetve a már lerakott hulladék magától is folyamatosan konszolidálódik, ezért egy "beüzemelt" depóniára az utóbbi értéket tartjuk elfogadhatónak. B. G. Lipták (1974) amerikai tapasztalatok alapján kijelenti, hogy 914 mm évi csapadék esetén egy átlagos depóniát 305 mm víz mos át. Ezt az elméleti értéket alátámasztja az L.E. Koppé Iman (1987) által közölt adat, miszerint Long lsland (New York) éghajlati viszonyain egy ~ 40 ha területű depónia évi kb. 150.000 m

3 csurgalékvíz-hozamot ad, ami 374 mm-nek felel meg (New York évi csapadéka 1076 mm). Az adatok alapján a beszivárgási hányad számított értékeit a 2. táblázatban tüntettük fel, két másik megfigyelés eredményeivel együtt. 2. táblázat Csapadék- és csurgalékhozam néhány helyszínen Mint látható, Marturano és Germann (1990) New Jerseyben végzett megfigyelései az előbbieknél kisebb mértékű beszivárgást jeleztek, Míg a Knoch (1977) által ismertetett angliai kísérlet fedetlen hulladék esetén nagyobb csurgalékvíz-hozamot eredményezett. Mivel a valóságban mindegyik esetre van példa, így a tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy egy átlagos (mérsékelt égövi) dcpóniából kikerülő csurgalékvíz mennyisége évi átlagban a csapadék 20-40 %-ával egyenlő. Meg kell azonban említenünk, hogy az évszakok váltakozása rendszerint a csurgalékvíz-hozam jelentős ingadozásával jár. Horváth Zs. (1985) ismerteti a már említett angliai kísérletet (Knoch, 1977), ahol egy alagcsövezett szabadtéri bctonmedencét töltöttek fel hulladékkal, és 2 és fél éven át mérték a medencéből elszivárgó víz mennyiségét. A csurgalékvíz-hozam az évszaktól függően változott; nyáron a csapadékmennyiség 20-25 %-át, télen 40-70 %-át tette ki. Ugyanannyi csapadék esetén tehát a meteorológiai tényezők a csurgalékvízmennyiségben 2-3-szoros változást is előidézhetnek. 2. ábra. A csapadék és a csurgalékvíz-hozam összefüggése Anglia éghajlati vizonyai közt A kísérleti tapasztalatok alapján a 2. ábrán mutatjuk be a csapadék és a csurgalékvíz mennyiségi összefüggését. A csapadék-görbe elkészítésénél az oxfordi mérőállomás adatait használtuk fel (Péczely Gy., 1984). A csurgalékvíz mennyiségét nyáron a csapadék 23 %-ának, télen 55 %-ának vettük, tavasszal és ősszel pedig 43 %-kal számoltunk, így adódott ki az egész évi 41 %os beszivárgási hányad. Látható, hogy a csurgalékvíz-hozam jól követi a csapadék alakulását, miközben a beszivárgási hányad évszakonkénti változása a görbe éles ingadozásait eltünteti. A csapadék mennyisége és a csurgalékvíz-hozam között tehát egyértelmű összefüggés mutatható ki. 3.2. A csurgalékvíz minőségi jellemzői és azok változása A hulladékok lebomlási folyamataiban szerepet játszó tényezők minden depóniánál más-más körülményeket teremtenek, ami a keletkező csurgalékvíz minőségi változatosságához vezet. Ez a változatosság jól megnyilvánul a szennyezettséget, illetve agresszivitást mutató jellemzőkben, melyek igen tág határok között mozoghatnak. Egy több évig tartó felmérés során például spanyolországi hulladéklerakóknál az alábbi szélső értékeket tapasztalták (Universidad dc Cantabria, 1991): - összes oldott szilárd anyag: 584 - 55000 mg/l, - kémiai oxigénigény (KOI): 6.6 - 99000 mg/l, - biokémiai oxigénigény (BOI): 0 - 95000 mg/l -pH: 3.7-8.9. CsapaCsurgaBesziHelyszín dék lékvíz várgás Irodalom (mm) (mm) {%) Magyarország 600 183 30 Olessák, 1988 Egyesült Ali. 914 305 33 Lipták, 1974 New York 1076 374 35 Koppelman, 198 New Jersey 757 160 21 Marturano, 1990 Anglia — — 41 Knoch. 1977