Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Kiss Gábor: Települési hulladékok lerakódombjainak csurgalékvizei – a mennyiség és miőség időbeli változása és összefüggése a csapadékvízviszonyokkal

113 Települési hulladékok lerakódombjainak csurgalékvizei - a mennyiség és minőség időbeli változása és összefüggése a csapadékviszonyokkal Kiss Gábor Miskolc, Egyetemváros Kivonat A települési hulladék-lerakó dombok (kommunális hulladék-depóniák) csurgalékvizeinek mennyisége és minősége az időben változik. Különböző helyszíneken végzett kísérletek eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy ez a változás összefüggésben van a depóniát érő csapadék évi eloszlásával. A csurgalékvíz (európainak megfelelő éghajlaton) általában a hulladék lerakása után 3 hónappal jelenik meg, majd ezt követően a mennyiségét a csapadék és a beszivárgási viszonyok határozzák meg. A vízhozam és a minőség között is kimutatható az összefüggés, de ezt a kapcsolatot jelentősen befolyásolja a lebomlási folyamatok alakulása. A szennyezettségi tetőpontot a csurgalékvíz a megjelenés után 1 évvel éri el, a megelőző 3-4 hónapos időszakban pedig a bomlási folyamat olyan intenzív, hogy a növekvő csapadékmennyiség ekkor - a többi időszakkal ellentétben - a csurgalékvíz-minőség romlását eredményezi. A kapott eredmények segítséget nyújtanak ahhoz, hogy egy adott régió éghajlati viszonyainak ismeretében előre jelezhessük egy megépítendő hulladéklerakóból kikerülő csurgalékvíz mennyiségi-minőségi jellemzőinek alakulását. Kulcsszavak: hulladék-elhelyezés, csapadék, beszivárgás, csurgalékvíz, vízminőség. 1. Bevezetés A szilárd települési (kommunális) hulladékok szabad téren történő lerakásának hazai körülmények között elkerülhetetlen velejárója a csurgalékvíz keletkezése, ami potenciális környezeti veszélyforrást jelent. A hulladék lerakással bekövetkező környezetszennyezés minimálisra csökkentése érdekében, a depónia szakszerű tervezésekor nélkülözhetetlen a csurgalékvíz várható mennyiségének cs minőségi jellemzőinek ismerete. A vízhozam cs a szennyezettség összefüggésben van a hulladék lebomlási folyamataiban szerepet játszó meteorológiai tényezőkkel. Ezeknek a kapcsolatoknak a feltárása ezért fontos segítséget jelent egy leendő hulladéklerakó tervezésénél, amikor célszerű a majdani csurgalékvíz -hozam és -minőség alakulásának előrejelzése. 2. A csurgalékvíz keletkezése 2.1. A deponált hulladék lebomlásában szerepet játszó tényezők A hulladéklerakóban deponált anyag a környezeti hatások és a hulladéktömeg belső konszolidációja révén átalakul. Az átalakulás egy dezintegrációs, bomlási folyamat, melyet az alábbi tényezők befolyásolnak: - külső, környezeti hatások; - a deponált hulladék jellemzői; - a depónia kora; - a hulladéklerakás technológiája. Környezeti tényezőkön az éghajlati-meteorológiai viszonyokat értjük, melyek a csapadék, a hőmérséklet és a szél által hatnak a depóniában lejátszódó folyamatokra. A csurgalékvíz keletkezésében meghatározó szerepet játszik a depóniát érő csapadék, nüg a többi elem módosító hatása a párolgási viszonyok alakításában érvényesül. A külső hőmérséklet csak a depónia legfelső kazettáira gyakorol hatást, lejjebb már a biokémiai folyamatok által beállított hőmérséklet uralkodik. Amilyen változatos anyagok alkotják a hulladékot, olyan változatos lehet a lebomlásukkal keletkező csurgalékvíz minősége is. A folyadék szennyczőanyag-tartalmát illetően meghatározó a hulladékok kémiai összetétele, nedvességtartalma, az alkotórészek lebomló képessége és reakcióhőjc. A csurgalékvíz összetétele nemcsak a hulladék és a környezet jellemzőitől függ, hanem a depónia korának, a deponált anyag reakcióképességének is függvénye. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a csurgalékvíz agresszivitása, szennyezőanyag-tartalma az időben változik; rendszerint egy kezdeti gyors növekedés után lassú csökkenést mutat. Mindemellett a depóniában alkalmazott lerakási technológia is szerepet játszik a lebomlási folyamatok alakulásában. A kazetták magassága, illetve az egész depónia mélysége, a tömörítés technikája és a fedőanyag minősége befolyásolja a környezeti hatások érvényesülését. A csurgalékvíz esetleges recirkulációja, a depónia felszínérc történő visszaöntözés a keletkező szennyvíz kezelésének megoldását is szolgálhatja. 2.2. A csurgalékvíz keletkezéséhez vezető lebomlási folyamatok A depónia levegőzöttsege, az oxigén jelenléte vagy hiánya dönti el a lebomlás acrob illetve anaerob jellegét.