Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Gajdos Attila: A Tisza folyó árhullámai

98 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVF. 2. SZ. 5. táblázat Alapadatok a (3) szegedi árvízi előrejelzési egyenletek tapasztalati együtthatóinak meghatározásához Sz. Idő Szogod Tokaj tolőzós Makó Szo. mod. tls. y Szo. To. *« Ma. Sz„i Sze. olőrej. Elfcórós 1. 1876. III 786 784 306 570 -37 + 16 -95 -90 777 -9 2. 1877. III 790 710 443 720 -33 -59 + 42 + 60 821 + 31 3. 1877. V 795 610 + 541 730 -28 -159 + 140 + 70 814 + 19 4. 1879. II 806 755 420 540 -17 -14 + 19 -120 805 -1 6. 1881. IV 845 780 456 + 700 + 22 + 11 + 55 + 40 857 + 12 6. 1888. IV 847 872 403 580 + 24 + 103 + 2 -80 862 + 15 7. 1889. IV 805 735 417 600 -18 -34 + 16 -60 804 -1 8. 1896. IV 884 815 502 700 + 61 + 46 + 101 + 40 894 + 10 9. 1912. IV 722 726 230 + 620 -101 -43 -165 -40 727 . +5 10. 1912. IX 753 674 470 600 -70 -95 + 69 -60 796 + 43 11. 1913. VII 761 723 350 700 -62 -46 -51 + 40 786 + 25 12. 1915. XII 791 826 336 620 -32 + 56 -65 -40 817 + 26 13. 1919. V 916 854 483 780 + 93 + 86 + 82 + 120 917 + 1 14. 1924. IV 870 802 436 550 + 47 + 33 + 35 -110 837 -33 15. 1932. IV 923 856 622 + 650 + 100 + 87 + 121 -10 914 -9 16. 1940. IV 847 818 326 750 + 24 + 49 -75 + 90 830 -17 17. 1941. V 855 786 387 780 + 32 + 17 -14 + 120 844 -11 18. 1962. IV 820 794 354 680 -3 + 25 -47 + 20 819 -1 19. 1964. IV 764 857 267 + 620 -59 + 88 -134 -40 805 + 41 20. 1965. VI 748 670 + 374 470 -75 -99 -27 -190 734 -14 21. 1966. II 799 755 278 740 -24 -14 -123 + 80 778 -21 21. 1967. III 790 831 266 600 -33 + 62 -135 -60 788 -2 23. 1967. IV 784 732 312 + 740 -39 -37 — 8íl + 80 780 -4 24. 1970. IV 843 754 446 760 + 20 -15 + 45 + 100 850 + 7 25. 1970. V 890 + 680 + 624 720 + 67 . -89 + 223 + 60 881 -9 26: 1970. VI 961 858 544 890 + 138 + 89 + 143 + 230 962 + 1 27. 1970. VI 922 753 483 890 + 99 -16 + 82 + 230 885 -37 28. 1974. VI 807 640 + 520 500 -16 -129 + 119 -160 784 -23 29. 1974. XI 767 739 325 500 -56 -30 -76 -160 752 -15 30. 1977. III 767 765 236 680 -56 -4 -165 + 20 756 -11 31. 1979. II 842 880 364 500 + 19 + 111 -37 -160 837 -5 + = Közvotott adat. 1. A (3) egyenlet az 1876 és 1879 közötti 31 legnagyobb tiszai árhullám bevonásával lett kialakítva. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a Tisza teljes magyarországi szakaszán magas vízállások uralkodtak. Mi vizsgálatunkban a vásárosnaményi 700 cm fölötti tetőzésekből indultunk ki. Ezek a magas felső-tiszai értékek önmagukban nem biztosíthatják az alsó folyószakasz magas vízállásait, ezért aztán olyan szegedi tetőző vízállással is találkoztunk, mely nem érte el az 500 cm-es értéket. Hasonló példa erre az 1993 decemberi felső-tiszai árhullám, ahol az LNV-t néhány deciméterre megközelítő vásárosnaményi tetőzés után Szegeden semmi komolyabb esemény nem jelentkezett. Valószínűleg ez a jellegbcli eltérés is hozzájárul a szórások közti eltéréshez, hogy esetünkben nagyobb a a értéke: a számított értékek jobban szóródnak a mért vízállások körül. 2. A (3) egyenlet vizsgálatba bevont mércéinek átlagai - várható értékei - a következők: Tokaj: 769 cm, Makó: 401 cm, Szeged

eig. 660 cm, Szeged: 823 cm. Esetünkben a 700 cm feletti vásárosnaményi árhullámokat követve Tokaj: 744 cm, Gyoma: 641 cm, Makó: 332 cm, Szeged: 726 cm átlagok adódnak a vízmérce adatokból a (2) egyenletben. Szorosabb-e egy függvénykapcsolat, ha magasabb árvízi tetőzési szinteket veszünk csak bele a számításba? Ennek vizsgálatához csak azokkal az árhullámokkal számoltunk, amelyek tetőzései Vásárosnaményban: az A esetben 750 cm, a B esetben 800 cm, a C esetben pedig 850 cm fölöttiek voltak. Eredmények: z/.A esetben a szórás ± 51,6 cm lett 29 árhullámból, a B esetben ± 48,9 cm lett 14 árhullámból, a C esetben ± 9 cm lett 5 árhullámból. E legutóbbi, azaz a C eset eredményét el kell vetnünk, hiszen az adatszám olyan kicsi volt, hogy ebből bármiféle következtetést levonni hiba lenne. Egyébként láthatjuk, hogy magasabb szinten figyelembe vett tetőzésekkel számolva az A esetben nem következett be a szórás csökkenése, hanem inkább valamelyest nőtt. Igaz, a B esetben már kisebb valamivel, mint a (2) egyenlet ± 49,7 cm-e, de 14 adat sem fogadható el statisztikai szempontból elegendőnek. 3. Okozhatta-e a Körös gyomai tetőzésének bevonása a CT megnövekedését? Hagyjuk figyelmen kívül a Körös gyomai vízmércéjét! Azt tapasztalhatjuk, hogy az így elvégzett számítás során a szórás értéke megnövekedett. Értéke ± 56,1 cm lett. A (3) egyenletben a körösi tetőzések helyett az úgynevezett előzetes medcrteltség szerepel, ami az árhullám kezdetén mért szegedi vízállást jelenti. Minden bizonynyal ez szorosabb kapcsolatban van a későbbi szegedi tetőzéssel, mint a gyomai mérce figyelembe vétele. 4. Mint ahogy korábban már megjegyeztük, a felső vízmércék tetőzési értékeit vettük figyelembe minden esetben. Gyakorta okozott gondot, hogy egy mérce egymás utáni tetőzései közül melyiket vegyük figyelembe. Noha az átlagos árhullám utazási ideje alapján próbáltuk kiválasztani a megfelelő tetőzést - ebben a felette, illetve az alatta lévő mércék tetőzési időpontjai nyújtottak segítséget - ilyet nem mindig találtunk. Ezekben az ese-