Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

26(1 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVE 5. SZÁM viszonyítva nem voltak kimutathatók Sófclhalmozódás a tározótól távolabb figyelhető meg". (1987). Szeifert Gyula: "Hogy a folyószabályozás cs az árvízmentesítés valamiféle öncélú, sajátos vízügyi érdek lenne, félrevezető tévedés". (1990). Szepessy József: "A diszperzív agyag azért veszélyes, mert ha rajta keresztül a víz. bármilyen repedésen, vagy csurgáson utat talál magának, akkor a járat rohamosan tágul, és ez úgy vezet gátszakadáshoz, hogy nincs idő védekezésre". (1983). "Földgátainkat a mi éghajlatunkon is súlyosan károsíthatják a kiszáradó talaj zsugorodási repedései. Az irodalomban még nem tárgyalt két jelenség: a mély hasadékok rejtett, lassú kialakulása, és az ismételt duzzadás-zsugorodás okozta kúszás". (1991). Szercdi István: "Ismételt vizsgálat alapján megállapítható. hogy Magyarország területén műszaki, gazdasági. környezet- és természetvédelmi szempontból a Duna és Keserűs-hegy között létesíthető prédikálószéki szivattyús energiatározó a legkedvezőbb". (1991). "A nagy földrengések egyikénél sem következett bc üzemelő gátaknál és vízerőműveknél olyan katasztrófa, ami a lakosságot veszélyeztette, vagy tartós üzcmképtelenséget okozott volna". (1993). Szesztay Károly: "A víz természetbeni előfordulását a hidroszféra és vizkörforgás folyamatainak egysége, a vízkészletekkel való gazdálkodás mai helyzetét pedig nagy mértékű társadalmi megosztottság jellemzi. Az. ellentmondások feloldásában a hangsúlyt mindig az. informatikai feltételekre kell helyezni. Ez. azonban elégtelen, ha nem kíséri államigazgatási és gazdaságirányítási támogatás és tervszerű intézkedés". (1995). Szi gyártó Zoltán. "A vízfolyás irányában haladó, kis amplitúdójú lökéshullámok ellapulásának leírása a valószínűség elveire és fogalmaira alapozható Az. indulási szelvény hirtelen vízhozam változásának eredményeként jelentkező v ízhozam hullámok időbeli alakulása bármely érkezési szelvényben egy szorzat segítségével írható le. amely tartalmazza a gamma eloszlásfüggvény, mint operátor aktuális erteket".(1978). "A felülről vezérelt öntözőcsatorna rendszerekben a fővízkivctclck vízadagolási programját az. átvonulási elméleten alapuló módszerrel lehet meghatározni". (1983). "Nem-permanens viszonyok között is lehet a vízhozamot a Chézv képlettel számolni. ha abba mindig az. éppen érvényes vízszín esést helyettesítik bc". (1984). "Valamennyi magyar eljárás a nem-permanens hatást a mindenkori vízfelszín esés figyelembe vételével küszöböli ki. A módszer megbízhatóságának kulcskérdése a mércék közötti távolság meghatározása lett" (1985). "A nem-permanens viszonyok közöld vízhozam meghatározására szolgáló módszer a megoldást a vízállásváltozás intenzitásának a figyelembe vételével kívánja elérni. Ez. csupán olyan szelvényekben alkalmazható, amelyek nem állnak a műtárgyak, illetve a befogadó, vagy egy mellékvízfolyás változó mértékű duzzasztó- vagy leszívó hatása alatt. A módszer alkalmazásának eddig még meg nem oldott kulcskérdése az. árhullám terjedési sebesség helyes értelmezése" (1985) "Nem elhanyagolandó megfigyelés, hogy az Ipoly torkolata felett általában a jégmentes, az. alatt a jeges árvizek veszélyesebbek a Dunán". (1993). Szilágyi Mihály: "Az. eleveniszapos biológiai szennyvíztisztításban az. oxigén közvetlen bevitelével új technológiát kísérleteztek ki". (1977). Szolnoky C.'saba: "A hőszennyezés csökkentését célzó műszaki intézkedések nem nélkülözhetik az erőmű és a folyószakasz hidrológiai-hidraulikai és vízminőségi viszonyainak előzetes, beható vizsgálatát. A mérnöki szemléletnek az eddigieknél szorosabban kell kapcsolódnia a hőszennyezés komplex folyamatának biológiai vonatkozásaihoz". (1981). Szöllősi-Nagy András: "A döntési politika állandó állapot-visszacsatoláson alapszik, és N lépésre előre adja meg a követendő politikát Az optimális vízminőség szabályozási politika ... sztohasztikus dinamikus optimalizálási probléma". (1977). "A csapadék-lefolyás jelenség Nash-félc kaszkádokkal való modellezése a lefolvás-idősor autokorreláció függvényéből határozza meg a paramétereket. Áttekintve a Nash-kaszkádok és az. átfolyás elmélet kapcsolatát, a formai analógián kívül szoros fenomenológiai összefüggés van a determinisztikus és a sztohasztikus lefolyásmodellek között". (1979). "A folytonos Nash-kaszkád tetszőleges diszkrét állapot reprezentációi egymással lineáris transzformáción keresztül függnek össze". (1983). Toókos Ildikó: "A kommunális szennyvizek ipari célra történő újrahasznosításánál a szennyvizek maximális mértékű megtisztítása és előkészítése megköveteli a szennyvíztisztítás és a vízelőkészítés műtárgyainak felhasználását és harmonikus együttműködését. Külföldi gyakorlat szerint a szennyvíz megfelelő mértékű megtisztítása a közmű feladata, a szállítás és előkészítés költségei az ipart terhelik". (1980). Tóth József (Kanada): "Regionális hidraulikai folytonosságot értelmezünk, ha az. üledékes mcdcncck vízzel kitöltött rétegvázának valamely pontján megváltozó víznyomás más észlelési pontokon is nyomásváltozást eredményez. A természetben nagy kiterjedésű, összefüggő talajvíz-áramlási rendszerek léteznek". (1995). l'jfaludi László: "A diffúzió folyamatának klasszikus értelmezése is kétféle: statisztikus és fenomenologikus. A diffúzióval analógnak tekintik a felszíni, ill. felszín alatti vizekben történő szennyező anvag terjedést is. A terjedés alapvető oka itt nem a kémiai potenciál inhomogenitása. hanem az. áramlás sebesség-ingadozása. ígv megbízható, kvantitatív leírása további kiterjedt kutatásokat igényel". (1988). Vágás István: "Hogyan történhetett 1879-ben. hogy a liszai árhullám tetőzése még Szolnokot sem érte el. Szeged városa már közvetlen veszélybe került? A Körös vizével támogatott Maros hozta létre a veszélyhelyzetet. Erre mutat, hogy miután a Tisza Pctrcsncl kiöntött, és a vízkifolyás állandósult. Szegeden még egy tetőzés volt Mindez. így volt később, az 1895. 1919. 1932. és 1970. években is. a Maros egyidejű nagy áradásával" (1979). "A permanens, változó sebességű - duzzasztott vagy süllyesztett - vízmozgást nemcsak mesterséges beavatkozás hozhatja létre, hanem akár a mellékfolyó vizének a főfolyó torkolat feletti szakaszára gyakorolt hatása, akár a főfolyó vizének a mellékfolyóra gyakorolt hatása. A duzzasztott vagy süllyesztett vízszínek visszaszámíthatok az alapállapotra". (1981). "A Tisza hidrológiai önál-