Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve
/ÁGÁS I.: A I i idrológiai Közlöny 75 éve 271 dási tervezés egyik eszközéről, a vízgazdálkodási hosszszelvényről fejtette ki gondolatait Zsuffa István. A magyarországi vízgazdálkodást Kcrtai Ede, a vízgazdálkodás nemzetközi helyzetét Lászlóffy Woldemár írta le. Illés György a regionális vízművek jövőben lehetséges hazai fejlesztését vázolta. A vízgazdálkodás távlati tervezésével Bözsöny Dénes foglalkozott. Bogárdi János a hordalékos vízfolyások kisminta vizsgálataival kapcsolatos hasonlósági kérdéseket elemezte tanulmányában. Leszögezte, hogy háromnál több erő hasonlóságát csak a valóságossal azonos mintán lehet biztosítani. A hidromechanikában egzakt mechanikai hasonlóságról általában sohasem beszélhetünk. Az invariáns jellegszámoknak vannak különleges formájú alakjai, amelyek nem tekinthetők új jellegszámoknak, mégis, a hasonlóság feltételeként való bevezetésük torzított modelleknél az eredeti invariáns jellegszámoktól eltérő feltételeket jelentenek. Kisminta vizsgálatoknál nem tudjuk a teljes mechanikai hasonlóságot biztosítani, csak részleges dinamikai hasonlóságról beszélhetünk. Az öntözőcsatornák permanens visszaduzzasztott szivárgási állapotát Kovács György az elméleti hidraulika módszereivel jellemezte. Ollős Géza, Deli Matild és Szolnoky Csaba közös cikke a vákuumkutas talajvízszín süllyesztés laboratóriumi vizsgálatának eredményeit mutatta be. A fagyott talajok vízáteresztését BozókySzeszich Károly, Klimes-Szmik Andor és Szolnoky Csaba vizsgálta Gábriel András és Oroszlány István a tócsaképződés folyamatát világította meg. Rónai András tanulmánya kifejezésre juttatta, hogy a laza üledékek földtani és talajmechanikai jellemzése különböző. A két módszer kiegészíti, de nem helyettesítheti egymást, l'rbancsek János az Alföld földtani felépítése és a rétegvíznyomás között állapított meg összefüggést: "A helyben lehullott csapadék csak a lefelé csökkenő rétegvíznyomású területeken táplálhatja a rétegvizet. A rétegvizek elsősorban az olyan ősi folyómedrek durva szemcséjű lerakódásaiban mozognak, amelyek a hegységperemek felől a részmedencék felé tartanak. Megállapítható, hogy a Kárpát-medence hidrodinamikai egységet alkot". Erdélyi Mihály a Balaton és környezete emberi tevékenység okozta változásainak leírása után megállapította: "A Balaton javasolt háromlépcsős védelme csak akkor sikerülhet, ha az egész balatoni vízvidéken megszüntethető, vagy erősen csökkenthető a Balatont fenyegető fő ok. a talajerózió". A Balaton vízszintszabályozásáról és vízkészletének hasznosításáról Szesztay Károly írt. Sebestyén Olga a szennyvízelhelyezés Balaton környéki kérdéséhez szólt hozzá: "A Balaton az öregedés előrehaladott állapotában van. Ha a szennyvíz mesterséges úton nem is kerülne a tóba. szennyeződik a Balaton a befolyó vizektől A bekerülő vizekkel a befogadó vízbe jut a mezőgazdaságban ma széltében használatos vegyszerek egy része is. . .. A szennyvizek bevezetésével az ember kétségtelenül elősegíti az élővilág megváltozását. a tó öregedését, s hamarább bekövetkezik az az állapot, hogy a széljárta egészséges víztömeg elveszti tavi jellegét. ... Lehet, hogy a felhozott szempontok fokozzák az illetékes közegek egyébként is súlyos gondjait, dc mérlegelésük semmi esetre sem tekinthető feleslegesnek". Az öntözés vízelosztó rendszerének hatásfokával foglalkozott Csorna János és Szigyártó Zoltán, az eső/tető öntözés kérdését érintette Dobos Alajos, illetve Szalay Miklós cikke. Major Pál a szűrőcső közvetlen megszívásának csőkutak vízhozamára gyakorolt hatását értékelte: "A kút vízadó képessége nem változik, csupán az ellenállások csökkenése folytán előálló nagyobb depresszió miatt emelkedik a kút vízhozama". A Duna-víz kémiai értékelésében Tamásné Dvihally Zsuzsa (fordított) korrelációs kapcsolatot talált egyrészről a vízhozam, másrészről külön a HCO3". a Cl", a Ca' 4. a Mg t + koncentráció, továbbá az összes keménység között. Vámos Rezső, Zsolt János és Ribiánszkv Miklós cikke összefüggésbe hozta a vízvirág/ás jelenségét a halpusztulással. Vámos Rezső előzőkben közölt megállapításait általánosítva a szerzők a rizs barnulásos "megbetegedése" (bruzone) és a tömeges halpusztulás között kapcsolatot sejtettek, majd megfigyeléseikkel és méréseikkel igazolták feltevésüket. Tisztázták a kénhidrogén, a hőmérséklet. a fény és a légnyomás szerepét a halpusztuláshoz vezető jelenségcsoport létrejöttében. A vízvirágzás egyik feltétele az algák tömeges elszaporodása Az algák felfelé történő, ún. saját mozgásában szerepe van a redox-szint elhelyezkedésének, amit a talaj szemcséi közül felszabaduló kénhidrogén befolyásol. A halpusztulásnak és a bruzonénak az oka egyaránt: meghatározott feltételek között beálló kénhidrogén mérgezés 1964. A vízgazdálkodási mérleg elveit cs módszertanát illetően Domokos Miklós tanulmánya vetette fel az időszerű kérdéseket. Zsuffa István a közvetlen mcrcsek vízkészlet meghatározásban betöltött szerepét rcs/.lctc/.tc cikkében. A ritkán előforduló hidrológiai események szabatos valószínűségi értelmezését adta Szigyártó Zoltán tanulmánya. Szélsőséges csapadékhullásokról: az 1958-ban a Mátrában tapasztaltról Babos Zoltán, az 1963. szeptember 8-1 gyömrőiről Somogyi Miklós cs Lenkey Tibor számolt be. Az esőztető öntözés a tárgya Dobos Alajos, Doromby László, Fekete András, Horváth Sándor, Perényi Károly, és í jjas István cikkeinek Bogárdi István a műanyagtömlős öntözésről. Mihályfalvy István az öntözési módok növénytermesztési értékeléséről írt. A/, öntözőcsatornák talajvízre gyakorolt hatásait Kovács György hidraulikai úton elemezte. Fekete József benedvesedési vizsgálati eredményeket közölt. Vágás István a Nógrád megyei csőkutas öntözéseket értékelte: "Tudása tekintélyét növeli, ha a mérnök megtanul helyesen mérlegelni, ahelyett, hogy csupán behelyettesítésre váró képleteket használna". Ilerke Sándor a belvízrendezés Duna-Tisza közi szikesekre gyakorolt hatásait fejtegette: "A felszíni vizek levezetése, a talajvíz szintjének süllyedése a szikes talajok sajátságaiban, jellegében, valamint a szikes talajú gyepek természetes növényzetében lényeges változást hozott létre. ... A kilúgzás és az azzal kapcsolatos átalakulásjelentékenyen meggyorsítható öntözéssel. A sótartalom csökkenését nagy mértékben elősegíti a talajlazí-
