Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

2. szám - Vágás István: „A Tisza megrettent…” – A kétszáz éves Vásárhelyi Pál emlékezete

68 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI történt hiba, de ez is orvosolható, s ez a II. folyamosz­tályban (a felsőszabolcsi és a bodrogközi társulatnál), és az V. folyamosztályban (Szegednél) keresendő. (Ez utóbbi megjegyzés a Maros-torkolat Szeged alá helyezé­sének kérdését vetette fel, amelynek idézése messze ve­zetne. - V.I.) Miután tehát a Tisza szabályozás éppen 20 év alatt annyira haladott, hogy kevés utósegítéssel az első kor­szak, t i. a kártékony vizek elhárítása eléretett, a má­sodik korszak megindulhat, ha azt gazdászati viszonya­ink és az érdekeltség körülményei megengedik, s ezen második korszak, a belvizek elhárítása, s a folyóvizek öntözés általi hasznosítása, mely kettő bízvást össze­foglalható. (Herrich Károly itt pontosan vázolta a vízi­munkák szükséges, akkor is tudott és elhatározott sor­rendjét, de aligha hihette, hogy száz év is kevés lesz azok megvalósulásához. - V.I.) időre volt tehát szüksége a lefolyó víznek a Tisza alföldi szakaszán való áthaladáshoz a szabályozást követően. A kanyarulatokat feltétlenül meg kellett szüntetni, hiszen ezek voltak mindig a legérzékenyebbek a mederváltozá­sokra, ezeket az egyes áradások gyakran lefűzték, termő­földeket ragadva el. partokat elszaggatva, lakott része­ket, közlekedési vonalakat fenyegetve. Akik kifogásolták a víz "túl gyors" elvezetését, azok rendszerint a vízlép­csőknek is ellenzői, holott a duzzasztás lassítaná a lefo­lyást. Kevesen érzékelik, hogy az árhullámok tetőző vízál­lásainak levonulási idejét nem a mederviszonyok, nem is az átvágások, hanem a befogadó (Duna), valamint a mellékfolyók (különösen a Körös és a Maros) Tiszán ér­vényesülő visszaduzzasztásai és vízszínsüllyesztései ha­tározzák meg. A Tisza vize áradása idején megközelít­Miként hajtották végre Vásárhelyi Pál terveit? Ténykérdés, elkészültek-e a Vásárhelyi által megha­tározott töltések és átmetszések. A 28 ezer km2-t védő, 4200 km összhosszúságú. a fennállás mintegy 130-140 éve alatt többször erősített és magasított töltésrendszer létét és az eddigi nagy árvizek során betöltött fontos sze­repét a legtöbben ismerik. Az átvágásokról azonban szá­mos hiedelem van elterjedve még ma is. Nézzük meg te­hát, mi valósult meg, s mi nem Vásárhelyi Pál eredeti­leg tervezett átvágásaiból? Jelen forrásunk Dékány Mihály (1878) mellékelt táblázata. Az ebben követett számozás 108 átmetszést mutat ki, feltüntetve a Vásárhelyi f. számozást is. (Her­rich Károly 1865-ben 107-ről tudott, s később a 112 is elteijedt, bár ez csak további átszámozás volt). Szögez­zük még le, hogy Vásárhelyi eredetileg nem 101, hanem 102 átmetszést jelölt ki, hiszen 32 után 32/a-t is számo­zott (Korbély J , 1937., 53. o.) A táblázatból Vásárhelyi 12, 34, 38, 56, 57, 58, 79, 81, 82, és 91 sz. átmetszése ­összesen 10 - hiányzik, ezek nyilvánvalóan nem épültek meg. Viszont, a 2, 6, 7, 14, 18, 24, 31, 35, 39, 49, 72, 77, 80 és 85 számúakat - összesen 14-et - római számo­zás használatával kettébontotta a táblázat, vélhetőleg azért, mert ezek dupla, vagy többszörös átmetszések vol­tak. Ezekhez járult a Vásárhelyi-féle 21 és 22 számozá­súak közé épült két, általa nem tervezett új átmetszés, s így alakult ki az akkor még nem is végleges összeg: 108. Megkérdezhetjük most már, tekinthető-e említésre méltó eltérésnek, szándékos kártevésnek, ha a tervezett 102 átmetszés közül 10 (kevesebb, mint 10 %-uk) valamely okból nem épül meg, ezek helyett két másik létesül, 14­et pedig átsorszámoznak? A vizek elvezetésének gyorsítása A Tisza alföldi, 1214 km hosszú szakasza az átmet­szések nyomán 756 km-re, 1: 1,6 arányban rövidült. Ez­zel vízszínének átlagos esése is 1,6-szeresére nőtt. A víz áramlási középsebessége (Chézy képlete szerint) ennek négyzetgyökével nőtt 1,26-szorosára. A lefolyási időre az úthossz rövidülése és a sebesség növekedése együttes hatást gyakorolt: 1,6 x 1,26 = 2,02 arányban. Fele annyi 1" A z t in i; l a '/. 6 a ö « 1 1 w .... 1 - — — — ti_t J E ~ A rt ti 'J3 kiemelt ti H Neve a o a c — .. kuli­r­UJ kll.uiiricrckl.rii inrtcruUliui. 1 1 Koró:li , , . 1. i .i i 3.to: 2 .773 572(10 2 2 '• Ilalábori . . . 1 .ni ű.S'.'l 4.6.:: 40VJ0 :i Oll. C.sckoi . . . ] .57: 2.c;i l.<32 GM 00 4 3 Caultói . . . 1 .16. 2.311 1.137 4.X975 5 4 liadall.ii . . . 0 ,C8:i 3 • 120 2.<10 33311 0 5 Csolcoi . . . O.oit 2,666 2.010 21918 7 c­Tilrpiii . . . 0 . 6CV 3 ,ci­3.031 341130 8 o"­'I'ÚI'IKIÍ . . . 0.53! 1 . 12/ 1 , 136 9950 0 7 M.-Arri . . . 0.JI! 1.707 1 . <0n G021 10 7" Tivadart . . . 0.4'j; 2 .037 2 . 60O 22001­11 8 Giilácsi . . . ) . 500 2.670 1 .260 32031 12 0 Guhlcai . . . 0.611 4.537 3.731 23355 13 10 I'atiyulai . . . 0 tlv 4.30.. 3.70: 41472 ti 11 0 . 703 2.0H 1 . 28o 31034 15 13 T.-Szalk ii . . 0.MV 3.032 3.>10 1923 10 14 1 T.-Vidi . . . 0.403 3.7.-. 3. Mi 29187 17 IV T.-Vfili . . . 0.708 1.11K 0. <3 1 •12G92 IS 15 T.-Adonyi . . 0 . 521 2.700 2. Ml 13S81 10 10 Kapócs-ApiUlii 1 .100 1 .902 0.702 41G55 20 17 Kcrccaonyi . . 0 70; 2 570 1 ,600 2S007 21 IS' Korccsonyí . . 0.11! 4. 510 3 .702 59932 22 IS"­Orinczüi . . . 0.611 2.000 1 ,<Uo 3SI07 23 19 Endusi . , . 0.5 10 3.011 3.00S 15122 24 20 lloiikiiiogyorósi 1 .100 5.226 4.126 G01GG 25 21 .Szalukat . . . 0,«o. 3.600 2 . H12 3390G 2G — /.aiirk-Záliotiyi I. 0.531 1 .(31 0.007 30732 27 — » 11. 0.M.2 O.ov. 0, <01 91353 28 22 Záhonyi . . . 0.3ÍS 3.221 2 ,99.1 20247 20 23 * ... 0.6K. 3.310 2.90.1 29052 30 24 '• Györöcökeí 0.7IC 1.562 0.630 4.4532 31 24"­> . 1 .17*.' 9.103 7 .0:ll 524S9 22 2.V N.-T;irk:inyi . 0.511 2.116 2.00, 440G3 33 20 > , 1 . Mi 2..T, 1.371 1G51SG 31 27 Ag;\rdi . . . 0.916 1.9oo 1 .0.11 47397 35 2S > . # . 0.311" 3.601 3. ISO ír.soi 3G 20 > ... O.en 4 ,07a 3. <32 31124 37 30 Le;!nyv;lri . . 0.21* 4 .000 3.921 11855 3S 31 i. > ... 0.3.K. 4.<0V 4,01: 1372$ '

Next

/
Oldalképek
Tartalom