Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Hankó Zoltán: A szigetközi vízpótlás környezeti hatásai. (Megjegyzések a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1995. szeptember 30-i azonos című tájékoztatójához)

371 A szigetközi vízpótlás környezeti hatásai (Megjegyzések a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1995. szeptember 30-i azonos című tájékoztatójához) llankó /(illán Budapest, Csaba u. 16/A 1122. kivonat: A Környezetvédelmi ós Tc-rületfcjleszlcsi Minisztérium Tájékoztatója értékelte az 1992. okt. - 1995. aug. közötti időszakot a a természeti környezet alakulása szempontjálwl a Duna Szigetközi s/akas/án és jobb parti környezőiében, a l>unacsún-I5ös-i üzemvízcsalornás vízerőmű üzembehelyezése után, figyelemmel a magyar oldali vízpótlási próbálkozások liatásaira. A Tájékoztató a hidrológiai/hidraulikai/vízgazdálkodási rezsim változásainak liemutatása kapcsán hiányos és hibás infomiációkat közölt, ezcrl ezek nem szolgálhattak alapul a Duna elterelése miatt a természeti környezetben lwállotl változások értékeléséhez. K "Megjegyzések" a hiányos cs hibás információk inikcnti kiegészítésének cs hclycslyítescnck módjára adnak eligazítást (tételesen), valamint általános irányelveket fogalmaznak meg a természeti környezel változásának értékeléséhez a neodarvinizmus szellemében. Kulcsszavak: Duna. IXinacsún. I tös (Gabőikovo), üzemvízcsatomás vízerőmű, (blyócHerelés, környezeti halások. A Tájékoztató - első olvasatban - tárgyilagos áttekintést látszik nyújtani a dinben foglallak illusztrálására. Elemző tanulmányozása nyomán azonban több megjegyzés megfogalmazása látszik indokoltnak - elsősorban a szigetközi vízpótlás hidrológiai/hidraulikai/vízgazdálkodási "rczsim"-jcnck bemutatása kapcsán. 1.) A Dunacsúni Vízlépcső a Duna 1X51,75 fkm szelvényében épült, és nem az 1852.75 fkm szelvényben, a folyamot nem a BNV részeként épült oldal csatornába, hanem a Gabcíkovoi Vízerőmű üzemvíz. (felvíz) csatornájába terelték; a Duna felhagyott medrébe pedig az Államközi Szerződéshez tartozó Egyezményes Terv szerinti vízhozamot (kb. 300 nvVs = 200 m

3/s |élővíz| + 100 m

3/s |magyar oldali vízpótlási) vezették. 2.) A Szigetköz élővilágának kipusztulásáról már előzetesen összefoglaló megállapítás szól, amely azonban prcjudikálja azt. amit csak a későbbiekben szándékozik bemutatni, nem feltétlen megalapozottsággal. 3.) A vízpótlás folyamatának bemutatása kapcsán legalább az alábbiakrak felsorolása nyilvánvalóan elengedhetetlen: - 1992.októbere (a Dunacsúni Vízlépcső üzembe helyezése) után az. I Rajkai Zsilipen keresztül megindult az Egyezményes Terv szerinti 10-20 m-Vs vizpótlás a Mosoni Dunaág táplálására; ezzel egyidejűleg 250-350 m'/s vízliozamol kapott a Duna felhagyott medre; - 1993. júliusától ("zöld" kezdeményezésre, magyar politikai döntés nyomán, kísérleti jelleggel) a Mosoni Dunaág táplálására átadóit vízhozamot megosztották a Mosoni Dunaág (10 m-Vs). a mentett ártér öntöző/belvíz (vízpótló) csatornája (5 mVs) közöli, s a maradékot (max. 5 m-Vs) a szigetközi hullámtéren levő mellék ág (ak) táplálására fordították; - A várt eredmények elmaradást, sőt újabb károk fellépése (pl. halpusztulás a Mosoni Dunaág Győr alalli, alsó szakaszán, 1993. augusztusában) kiegészítő vízpótlás szükségességét tanúsították, - Mivel a hazai "zöld" kezdeményezések, hogy a szlovák felet rábírják nagyobb vízhozam átadására, sikertelenek maradlak, ezért más vízpótlási változatok (lehetőségek) megvizsgálására kerüli sor; - Lényegében műszakilag kél konkurens alternatíva jöhetett szóba: fenékküszöb a Duna felhagyott medrében (valahol Dunakiliti és Rajka között), ami az átadott kb. 300 m

3/s vízhozamot oly mértékben felduyyasztja, hogy az bc tudjon lépni a hullámtéren lévő mellékágakba, s ily módon kapjoii táplálást a szigetközi hullámtér mellékág rendszere, vagy pedig közvetlen, szivattyús vízálcmcles a Duna felhagyott medrében folyó kb. 300 m-Vs vízhozamból a hullámtéri mellékágakba; - "Zöld" kezdeményezésre, az 1993. dcccmbcri politikai döntés nyomán. 15 m'/s vízhozam átemelésére került sor (dízel üzemű szivattyúk alkalmazásával) 1994. július 20. cs október 15. között, - Ez a vízpótlási mód 1994. októberében abbamaradt, mert ekkor a szlovák fél hajlandónak mutatkozott az 1. Rajkai Zsilipen átadott vízhozam jelentős megnövelésére; - Ennek nyomán a rajkai zsilipek környékén, a magyar oldali szivárgó csatornában kb. 40 m-Vs állt rendelkezésre (azaz kb. 30-35 m-Vs átadott vízhozam a/. I. Rajkai Zsilipen + kb. 5 m-Vs a II. Rajkai Zsilipen keresztül a Dunacsúni Tározó jobb-parti szivárgó csatornájában összegyűlt vízhozam). Így a vizpótlás feljavult (kb. 20 m-Vs Mosoni Dunaág + kb. 5 mVs mentett áttér vízpótló csatornái + kb. 15 m'/s a szigetközi hullámtér mellékág rendszere = kb. 40 mVs és további kb. 300 m

3/s a felhagyott Duna-mederben); - Ezt követte az. 1995. áprilisi szlovák-magyar kormányközi megállapodás nyomán 1995. júniusától az 1843 fkm szelvényben üzembe helyezett Jénékküszöhös vizpótlás. amit kiegészített a megállapodás szerinti cmcll vízhozam (az éves vízhozam 20 %-a. dc legalább 400 m-Vs) a felhagyott Duna-mederben cs a 10-20 in-Vs vizpótlás az I. Rajkai Zsilipen át a Mosoni Dunaág részérc, amit ezen kívül még kiegészített a Tározóból el-