Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
6. szám - Szabó Marianne–Bíró Péter–G. Tóth László: Az S-Deltametrin rovarölő szer hatása a dévérkeszeg (Abramis brama), a bodorka (Rutilus rutilus), a márna (Barbus barbus) és a csuka (Esox lucius) embrionális fejlődésére és az embrikók respirációs elektrontranszport rendszer (ETS)-aktivitására
353 Az S-Deltametrin rovarölőszer hatása a dévérkeszeg (Abramis brama), a bodorka (Rutilus rutilus), a márna (Barbus barbus) és a csuka (Esox lucius) embrionális fejlődésére és az embriók respirációs elektrontranszport rendszer (ETS)-aktivitására Szabó Mariannc Kossuth Lajos Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, 11-4010 Debrecen Pf.71. Biró l'éter, G.-Tóth László MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézet, II-8237 Tihany Kivonat: Az S-Deltametrin rovarölőszer LCjq csípőszúnyog lárvákra: 0,02 ppb; (Mulla és mtsai, 1978 a, b) hatását viz.sgáltuk 0,025 és 2500 ppb koncentráció tartományban a dévérkeszeg, a bodorka, a máma és a csuka embrionális fejlődésére cs az embriók és lárvák respirációs elektrontranszport rendszer (ETS)-akti vitására. 0,025 ppb Dcltamctrin a kezelések első 48 órájában az embriók 10-25 %-os pusztulását okozta. A bodorka embriók 50 %-a 0,025 ppb-11 144 órás, 2,5 ppb-n 120 óra, 25 ppb-11 96 óra, 250 és 2500 ppb-n 48 óra inkubálás során pusztult el. A máma embriók 50 %-a 250-2500 ppb-11 48 óra , a csuka embriók 50 %-a 2500 ppb-11 142-168 óla, a keszeg embriók fele 2500 ppb-n 24-48 óra inkubálás után pusztult cl. A lárvák érzékenyebbek voltak, mint az embriók: 30-84 %-uk 0,025-0,25 ppb-11 24-48 órával a kikelés után elpusztult. A lárvák már 0,025 ppb-11 kevesebbet mozogtak és nehezebben úsztak cl, mint a kezeletlenek. 0,25-2,5 ppb fölött a lárvák mozdulatlanok voltak és egy helyben maradtak. A Dcltamctrin az érett embriók cs a lárvák ETS-aktivitását a koncentráció függvényében gátolta. 250 ppb a bodorka lárvák ETS-aktivitását 50 %-kal csökkentette. A korai embrionális fejlődés idején a szer hatása az ETS-aktivitásra nem volt kimutatható Kulcsszavak: Dcltamctrin, hal, embrió, ETS-aktivitás 1. Bevezetés A krizaiUénuun fajok virágfcjcből készüli por rovarriasztó hatását inár a XIX. században ismerték. A vizsgálatok szerint a por hatóanyagai különböző alkohol és karbonsav komponensekből álló észterek, a pirctroidok. Az alkohol és a karbonsav komponensek módosításával az 1940-es évektől több, a természetes piretroidoknál nagyságrendekkel hatékonyabb rovarölő szert állítottak elő (Nádasy, 1979). Ezek egyik legismertebb fajtája az S-Deltametrin (DM(S)-cyano-3-phcnoxybenzyl-(lR)cis-3- (2,2-dibromovinyl)-2,2-dimcthilcylcycIopropanccarboxylatc, C 2 2H 1 9Br 2N03). Az elmúlt években 600 km 2 felszínű cs átlagosan 3,5 m mély tó parti sávjában a nyári hónapokban 3-4 hetente 0,5 l/ha 0,12 % DM hatóanyag tartalmú K-Othrin 1 ULV-t (NIKE Company, Hungary & Roussel-Uclaf Company, Francé) juttattak a levegőbe helikopterről. Ez a mennyiség a part menti vízben 0.017-0,06 (tl/1 (ppb) DM kialakulását jelenti, ha a porlasztott anyag mind a vízbe jut. A K-Othrin 1 ULV-on kívül a Balaton 5200 km 2-cs vízgyűjtőjén jelentős mennyiségben használja a mezőgazdaság a 2,5 % DM tartalmú DECIS 2,5 EC (Chemark Kft, Hungary & Rousscl-Uclaf Company, Francé) rovarölő szert is. A DM LC 5 0 értéke a csípőszúnyogok lárváira 0,025 ppb alatti (Mulla és mtsai., 1978 a, b). Az első kontrolivizsgálatok szerint ilyen koncentrációban alkalmazva a DM kagylókra, halakra és melcgvérűckre veszélytelen, mert ezekre az LC S 0 érték legalább két nagyságrenddel magasabb (Mulla és mtsai., 1978 a; Rousscl-Uclaf 1981; Varanka, 1983, 1987; Présing, 1993). A szer a kijuttatás után 1-2 nap alatt lebomlik (Pfcifer és mtsai., 1981; Caquet és mtsai., 1989). ezért felhalmozódásától scin kell tartani a környezetben. így a DM kifejezetten környezetbarát szernek bizonyul!. Az újabb vizsgálatok szerint azonban a DM 0,01-0,25 ppb-nél a szúnyogfélék mellett más rovarlárvákra és a zooplanklonra is toxikus (Présing, 1986, 1989; Caquet és mtsai., 1989; Ticlon és mtsai., 1992). A szer hosszú távú hatását bizonyítollák szublctális koncentrációban planktonikus rákok és vízicsigák populáció dinamikai paramétereiben (Présing, 1989, 1993). Elváltozást mutattak ki szublctális koncentrációban alkalmazva édesvízi kagylók szűrésében (Kontreczky és Salánki, 1993), a ponty metabolizmusában (légzésinlenzitás csökkenés, Varanka, 1V83), és Amphipoda rákok májsejtjeinek morfológiájában (Muskó, 1984). Legújabban 1 és 1,5 ppb DM-el kezelt pontyok vérszérumából és májából számos olyan enzimet is kimutattak, amelyek jelenléte a DM másodlagos szövetroncsoló hatására és a szervezet csökkent cllcnállókcpcsségcre utalt (Szegletes és mtsai., 1994). Jelen munkánk célkitűzése a DM hatásának vizsgálata volt négy édesvízi halfaj embrionális fejlődésére és a kikelt lárvákra. Vizsgáltuk az embriók cs a lárvák túlélését, mortalitását és a rcspirációért felelős multienzim komplex, a respirációs elektrontranszport rendszer (ETS) evolúcióját az embriogcnczis során kezeletlen és DM-mel kezelt mintákban. A pirctroidok hatása a halak embriogenczisére eddig ismeretlen volt. 2. Anyag és módszer Négy halfaj, a dévérkeszeg (Abramis brama), a bodorka (Rutilus rutilus), a márna (Barbus barbus) és a csuka (Esox lucius) megtermékenyített ikráit inkubáltuk szűrt (Whatmann GF/F, pónismércl: l|im) Balaton víz-
