Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
6. szám - Baráth István–Bucsi Szabó László–Mészáros Ferenc: A mélyfúrású kutakban végzett geofizikai és műszeres vizsgálatok kúthidraulikai és környezetvédelmi szerepe
370 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1995. 75. ÉVF. 6. SZÁM Csövezés ^— WvAAA Akusztikus válaszjelek és összegezésük Alföldi vízkút akusztikus hullámkép szelvényét mutatja a 9. és 10. ábra. A függőleges tengely menten a mélység, a vízszintesen a beérkezési idő olvasható. A nagy sebességű és nagy amplitúdójú beérkezések alapján a 21-34 m közötti szakaszban a cső szabadon lóg. így a felszínről bármilyen szennyeződésnek szabad útja van a cső mögötti térségen át. Jó cementezést mutatnak a kőzetből érkező kis sebességű jelek 42- 47 m. 50-52 m és 56-59 m között. 240 méter alatt találhatók azok a rétegek (10. ábra), amelyek v édettek minden értelemben. Egyéb kútdiagnosztikai vizsgálatok A cső mögötti térség ismerete a hidraulikai kommunikáció szempontjából is nagyon lényeges, hiszen az ottani áramlás nem kívánatos. Erre mutat példát a II. ábra. A geofizikai mérések (SP Rj) alapján három homok réteget szűröztek be. Ezt mulatja az ábra jobb oldalán az áramlási viszonyokat magyarázó vázlat. A szűrőzés után elvégzett áramlásmérés szerint az alsó (3) szűrő nem dolgozik, nincs beáramlás. A középső réteg (2) kis része van beszíírőzve. s ez közepes hozammal termel. Ugyanitt negatív hőmérsékleti anomáliát észleltek, amit az magyarázhat, hogy a felső rétegből a hidegebb víz a cső mögött eljut a középső rétegbe, s azt lehűti. A felső réteg a beszíírőzött szakaszból jelentős mennyiségű vizet ad. Ilyen vagy ehhez hasonló esetekben akusztikus hullámkép méréssel a cső mögötti térséget vizsgálva a fenti feltételezést igazolni lehet. 1 — szobád csó ° cement a csőhöz és 2 — cement o csövön kőzethez is tapad, 7. ábra. Az akusztikus cementkotés-görbék jellege és a béléscső mögötti tér állapota Nem vesszük sorra azokat az eseteket amelyekkel már több cikkben foglalkoztak kollégák (Barát!) /.- Mészáros F- Szegerii Sz., 1982. ill.: Mészáros F. - Bihari L-né. 1985-1990.), de két tipikus esetet bemutatunk. A 12. ábra a szűrő vizsgálatát mutatja lokátoros, karoptiméteres. áramlás és iszapellenállás mérések alapján. A lokátorozással meghatározott szűrők elfogadhatóan egyeznek az építési napló által dokumentált szűrő mélységekkel. A karoptiméteres átlátszóság mérés jellegtelen, nem jelez "honiokolást". Az áramlás mérés alapján megállapítható, hogy az alsó szűrőnek a felső fele működik (ad vizet), a felső szűrőnek kb 60 %-a. Az alsó réteg több vizet ad. mint a felső. A víz-ellenállás görbe azt mutatja, hogy az. alsó sózott rész, "sódugó". a beáramló édesvíz hatására felhígul, elektromos ellenállása megnövekszik 1.5 ohmm-rő! 8.3 ohmmre. A hígulás helye azonos a reométerezés fordulatszám növekedési helyével; a két mérés egymást igazolja. A Szűcsi Vízmű kútjában végzett karotázs diagnosztika (13. ábra) érdekes kérdéseket tisztázott. Az SP és Rj. Ri mérések alapján megállapítható, hogy a béléscsőben nincs szakadás. A neutron-neutron mérés mutatja, hogy az alsó szűrőt viszonylag tömör andezit agglomerátumba építették be. A lynkfolyadék ellenállás görbe normális lefutású, úgy. mint a hőmérséklet szelvény. Az átmérő mérés alapján a csövezés szerkezete rekonstruálható. Az áramlásmérések igazolják: az alsó szűrő csak rövid szakaszon működik. Jól megfigyelhető a lvukátmérő változásának hatása az áramlás és hőmérséklet mérésekre.
