Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
6. szám - Vásárhelyi Pál: Előleges javaslat a Tisza áradásának minél elébbi gátlása tekintetéből
VÁSÁRHELYI P.: Előleges javaslat 341 mennyiségű víz befogadására alkalmassá tenni, mit átvágások és czéliránylag emelt töltések által eszközölhetni. mintsem hamarább a Latorcza beeresztéséhez kezdeni. Minthogy azonban a Latorcza tere. mint feljebb említtetett a Tiszánál jóval alább fekszik, ez okból a Tisza árja a Latorczát mintegy 13 000 ölre nyomja vissza és árkából kiömleni kénszeriti, e miatt az említett dagály közön állítandó töltés tömegét a Tisza nagy vizei feltételezvén eleve telt számítás szerint a Latorcza mind két partján 26 400 ölnyi hosszúságban építendő töltés tömege 117 800 köbölet és 353 400 napszámot tészen: a csatorna kiásása pedig 9 187 köbölet s minden ölre 6 napszámot számítva 55 125 napszámot kíván. Az itt elősorolt szabályozási munkálatoknál a nemes Törvényhatóságok érdekeik a múlt évi Tisza tnegútazása alkalmával bizottság által nyilvánított s választmányi jegyzőkönyvekbe foglalt kivánatokhoz képest egyenként a lehető legnagyobb figyelembe vétetett. Áttekintés és tájékozás kedvéért a teendők részenként következőleg mutattathatnak ki: 1.) Váritól-Tokajig mint fő sarkalatos pontig a Tiszán 50. a Bodroghon pedig Szöllöskéig 12 átvágás. 2.) Tokajtól Ároktőig 13 átvágás. 3.) A Latorczának a Tiszába való eresztése egy új Csapnál beszakadó csatorna által. 4.) A Tiszánál mindkét partján emelendő töltések Ugocsa megyében kezdve egészen Csegén alúl az Árkos é"g 5.) A Latorczát bevezető csatornának és magától a Latorczától is a Tisza dagálya visszahatásáig mindkét oldalon húzandó töltés. 6.) A Bodrogh hosszában rakandó töltés TokajlólSzöllőskéig és 7.) A Takta árok baloldali Lucztól-Tarczalig építendő töltés és néhány ásások. Ki kell itt egyszersmind mutatni azon közöket is. mellyeken a töltések a szabályozás rendje és ideje szerint szakaszonként, mivel a töltések emelésére nézve egyik szakasz a másiktól független, vétethetnek munkálatba u. m. a.) A Tisza jobb partján Ugocsától-Tokajig és a Bodrogh mellett felfelé Szőllőskéig. b.) A Takta közön. c.) A Borsodi oldalon. d.) A Tisza bal partján a Szamosig. c.) A Szamostól a sarkalatos fordúlal tájáig, hol a Szabolcsi homokos emelkedettebb fóld a folyó közelébe esik. f.) Innen ismét Tokaj tájékáig a Szabolcsi nagy rétség hosszában és: g.) Dobtól alá felé Füredig. Azon kérdésre nézve hol kezdethetik meg a szabálvozás? az a felelet: több szakaszban. Osztassck t i. a folyó több szakaszra, melleknek számát a föld helyzete, fekvése. és azon pontok, hol a mellék vizek beszakadnak határozzák meg. és szabályoztassék a folyó minden szakaszban. ha tetszik egyszerre tulajdonságához és szabályozás kiilönféleségéhez képest felülről alá, vagy alúlról felfelé: már feljebb a töltésekre nézve megmondatott, hogy minden külön szakaszban azokat felülről hol egy magas parthoz, köttetnek alá felé húzni, mert különben ha alúlról kezdetnének meg, s úgy húzatnának felfelé, a felső víz hátúiról kerülhetné meg őket s gyenge részeiket megtámadván semmivé tenné: és mivel az alúlról kezdett töltések mindaddig semmit nem használnának, valamíg a felső magos ponttal egybe nem köttetnek, természetes következés a felülről alá felé folytatandó töltési munkálat. De ha a kérdést csupán az átvágásokra szorítjuk, akkor állítható hogy ha a tervezett átvágásoknak mindenike akár a vízszín sülyesztésére. akár más fennforgó viszonyokra nézve egyébként egyenlő sikert igér. már ekkor csakugyan azt lehet javasolni, hogy ezek alulról vétessenek munkálatba. De ha ez nem úgy volna, a minthogy valósággal nincs is. hanem egyik átvágás a szakaszban a másik felett elsőséggel bír, annyira, hogy a feljebb fekvő átvágás által példáúl helység vagy nagyobb értékű birtok mentetik meg, akkor, midőn a másik alább fekvő által csak becsnélkűli föld mentetnék meg, vagy ha tudva lenne, inikép a feljebb fekvő 1 lábbal sülyesztené a vízszínét akkor, mikor az alsóbbik csak néhány vonallal, ha továbbá a folyó iránya a felső által tetemesen javulna, akkor csakugyan a felsőbbnek mindenekelőtt munkába vétele javaiható, mivel ennek foganatja által nagyobb haszonsiker érethetik el. mi a szabályozásnak végczélja. De vannak még más esetek is. midőn vízművi tekintetnél fogva kell megkezdeni a felső átvágásokat. ez akkor van, ha az alsóbb átvágás sikere a felsőbbnek jó foganatja által van feltételezve. Ebből látható, hogy azon elvet is. miszerint az átvágások alulról felfelé létesíttessenek, mily vigyázattal és óvatossággal kell alkalmazni A Tisza vizsgálatáról 845'*-' évi 692 szám alatti jelentésben kimutatott átvágások osztályozásának tekintettel az egész Tisza folyóra, annak legrosszabb s az áradások miatt legtöbb kárt szülő részei főfigyelcmbe vétettek s innen van. hogy Kesznyétenen kezdve fel N.Tárkányig a Hortobágyra. Nagyrét és Bodrogközre szakadó vizek csökkentése tekintetéből tervezett átvágások, mind az első osztályba soroztattak. Hanem az egy külön szakaszban tett átvágások létesítésénél ismét egyiknek meg kell előzni a másikat azaz a víztan. haszon és siker tekintetéből bizonyos rendet követni és még az időre is figyelemmel kell lenni, melly alatt az átvágás foganatját várni lehet. Ezen szabályoknál fogva a mennyire csak lehet azon elvet is követve, miszerint az átvágások alúlról létessenek felfelé, a Kesznyéten és Tárkány közti átvágások ilyen sorban jöhetnének munkálatba, ha csak a helybeli körülményekhez képest feltűnendő jelesebb pontok némi módosítást nem kívánnak, u.m. l r ó rendben 57. 54. 51. 46. 45. 43. 42. 38. 37. 36. 35. 31, 30, 28, 26, 24. a 2 l k rendben 56. 55. 53. 52. 50. 49, 48. 47. 44. 32. 29. 25. és a 3'* rendben 41. 40, 39, 34. 33. 27 számúak. Az idézett jelentésben 2' k osztályban sorozott átvágások hasonlag illyen időrendben vétethetnek elő. úgymint l ö r 63. 62, 61. 60, 66. 65, 59. 58. 64. 22. 19. 18. 15, 10. 8. 5, 3. 2 o r23, 21, 20. 14. 9. 7. 6, 2. és 3 o r 17. 16. 13. 12. 11, 4. I számúak.
