Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Vásárhelyi Pál: Előleges javaslat a Tisza áradásának minél elébbi gátlása tekintetéből

337 Előleges javaslat a Tisza áradásainak minél elébbi gátlása tekintetéből Vásárhelyi Pál Kivonat: Vásárhelyi Pál születésének 200. évfordulóján 1995-ben, halálának 150. évfordulóján 1996-ban különösen fontos és illendő élete fő müvéről, a Tisza szabályozásáról megemlékeznünk. Az eredeti források azonban kevéssé voltak ismertek, sőt, sok téves hiedelem is elterjedt ezekről és tartalmukról. A legtöbben leginkább csak a Tisza szabályozás alábbi részleges "Előleges javaslat"-áról tudtak. Ezt is közöljük most a Magyar Vízügyi Múzeum és igazgatója. Fejér László jóvoltából nyomtatásos átírásban - Vásárhelyi Pál általános szabályozási tervének közlésével együtt a kézírásos eredetinek betű- és egykori helyesírás szerinti visszaadásával, abból a célból is, hogy a két szöveg lényegi egysége ebből is megmutatkozhassék.. Kulcsszavak: vízügyi történelem, Tisza szabályozás. Vásárhelyi Pál. 1566/1845 Előleges javaslat, mely a Fenséges Fő-Herczeg Nádor úrnak 845 évi Szent Iván hava l

é" 1026 szám alatt költ kegyelemes rendeletére vonatkozólag a Tisza áradásainak minél előbbi gátlása tekintetéből tétetett. A Tisza Mármaros vármegyében az éjszaki szélesség 48° 10' és a hosszúság 42° 30' foka alatt két u.m. a fekete és fejér Tisza ágakon veszi eredetét, melly Borkút és Rahó közt szoros völgyben egyesülvén, Rahón alul Szigeth mezővárosnak irányúi, mely alatt a Sebes Iza vize ömlik bele. miután Szigetben felül a rohanó és bővizű Visót és több patakokat magába fogadott volna. A folyó természetes sajátsága eddig szük völgybe szorított meder, párítva rohanó sebességgel, mely sok mázsányi köveket ragad magával. Szigethtől kezdve nyíltabb vidéken zátonyok és bokrokkal benőtt szigetek s szakadó partok között rohan a nagy esc tű folyó, melly helyenként 100 öl távolságban 1-2 lábot is esik. több szilaj és vad patakokkal, nevezetesen a Taraczkkal. Talaborral és Nagy-Aggal nevekedve mind addig, míg Ugocsa megye síkján elszórt ágaiban megcsendesedvén Tisza-Újlaknál egy mederbe gyűl. Szigeth és Tisza-Újlak között a kevésbé szilárd földet kedélye szerint dúló és romboló Tiszának javításáról azon körülménynél fogva, hogy minden vízváltozásával újonnan ásott medrét szüntelen változtatja, a régit elhagyva s több ágakra oszolva új meg új szigeteket formál, mellyeket szüntelen módosít, vagy egészen elsodor, minden más intézkedés hasztalan, mint a partoknak törés elleni oltalmazása azon helyeken, hol a föld becse, a reá fordítandó költséget haszonnal kipótolja. Mielőtt a rendszeres szabályozás terve általánosan előadatnék (minthogy az egész Tisza szabályozása tervezésének részletes kimutatása munkálatban van) szükséges tájékozás és a folyó hiba megismerése tekintetéből, annak főpontjain vízhelyzeti bírását vízmérési adatokkal felvilágosítva röviden előre bocsátani. Tisza-Újlak a jobb parton az első helység hol a Tisza egy mederbe szorulván rendezhető kezd lenni, egyszersmind Beregh, Ugocsa, Szathmár és Mármaros vármegyék közlekedése a folyón keresztül e ponton gyakoroltatik. Alább a jobb parton Tisza-Várinál szakad be a közel hegyekből lefolyó Borzsa vize. melly tapasztalásból állítva a Tisza nyomása miatt kiöntéseket okoz Beregh vármegye nagy kiterjedésű lapály földén. Ezen s a Tiszának több fattyú ágain vagy fokain sok víz tódúl a Latorczába és a Bereghszász s Munkács közt fekvő 1 1/4 mérföldnyi terű Szernye-mocsár is a Tisza és Borzsa kiöntéseiből növekedik: ez utóisóból a Vérte-ér. az elsőből pedig a Kadarcs és Hatai patak, Szipa és Sárosszipa fattyú erek húzódnak, részint az említett mocsárba, részint a Latorczába. Újlaktól 42600 ölnyi távolságra a Tisza jobb partján fekvő Jánd helységgel szembe, ömlik be az erős vizű és a Szathmár megye homokos síkjáról sok iszapot magával hordó Szamos folyó. E közön a legújabb mérések szerént a Tiszának 39 láb esete van, melyből 100 ölenként közel 13 vonal jut, miből látható, hogy a víz folyása még mindég eleven, mellyet azonban a Szathmár és Beregh megyéket elválasztó kanyarulatok eléggé mérsékelnek: e közön 1 lábnyi vízállásnál az 1841'* évben talált legkisebb víznél meghatározott vízszín felett egy kereszt szelvény közép sebessége 2119 lábnak találtatott, a felső sebesség pedig a vízsodrán 2700 a folyó szélessége 49 öl, a mélység 49 öl. a mélység pedig egyremásra 4 láb; hanem vannak itt mintegy 42 sekélyes helyek, hol a mélység 2 lábnál nem nagyobb. A külön vízállású és legnagyobb vízemésztések a folyó medrének töltésekkel felemelt keresztszelvényivei együtt a jelenleg munkálatban levő szabályozásnak rendszeres és víztani tervezésében részletesen fognak kimutattatni. A Szamossal egyesűit Tisza mindjárt alább a balparton Naménynyal találkozik s innen egész Csegéig. 212183 ölnyi távolságban a vízsodrán balfelől Szabolcs, jobbról pedig Beregh megyék széleit mossa egészen Csa-