Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
6. szám - Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozása
VÁSÁRHELYI !'.: A Tisza szabályozása szek. kiket gyakran keresni s öszve hívni kell, magokat elhatározák a kötél leeresztésére; ha pedig a közlekedés szorgos, kivált vásárok alkalmával, akkor egész napon ál is várakozhat az áteresztésre, és e feltartóztatás által az idővesztett hajós mindenhol még fizetni is köteles: ezen úgy lehetne segíteni, ha a kötél egy szerkezet által mint a O. alatt ide mellékelt rajzból látható, ollyan magasra emeltetnék, hogy alatta a hajók nagy vízálláskor is elúszhassanak; egy ily szerkezet készítésére pedig az illető rév birtokosokat vagy haszonbérlőket szorítani annál igazságosb, minthogy egy folyón, melly országos víziót lévén, a révi közlekedés könnyebb kezelhetése végett kötelet keresztül húzni csak azon feltétel alatt gyakorolható. ha az a gyors és szabad járás-kelés rövidítésén kívül történik De igazságos azért is, mert a szerkezet felállítható lévén, az illető birtokosok a réven járóktól fizettetni szokotl vámok által költség pótlást nyernek. Ezekben előadatván a szabályozás és a rendezett folyó feletti őrködés javallata, végre azon kérdés kerül elő, hol kezdessék meg a szabályozás? Ezen kérdés megoldása függ a folyó és környéke topographiai fekvésétől, és függhet a társulati kör kiterjedésétől: e kettő határozza meg s egymástól merőben függetlenül elkülönítheti mindazokat a szakaszokat, melylyek a föld fekvés és azon pontok által jelentetnek ki. hol a mellék folyók beszakadnak; és szabályoztassék a folyó ha tetszik minden szakaszban egyszerre a szabályosság tulajdonságához és különféleségéhcz képest felülről alá, vagy alulról felfelé, mikép az előleges javaslatban is megmondatott: különösen a töltéseket minden szakaszban felülről kell kezdeni, hol egy magasabb ponthoz köttetvén alá felé húzatnak; ellenkező esetben az alulról felfelé húzott, s még be nem végzett töltéseket a felső víz hátúiról könnyen megkerülhetné, s gyenge részeiket megtámadván semmivé tenné; különben is az alulról kezdett töltések mindaddig mitsem használnak, valamíg a felső magas ponttal össze kapcsolva nincsenek, és ebből természetesen következik a töllési munkálatoknak felülről alá felé folytatása. Az átvágásoknál, mint már feljebb elé adatott, a munkálat megkezdése és folytatása több változékonyságot enged meg. E tervezetben a Tisza tere ráviteles viszonyaihoz képest javaltattak s a szerint is számíttattak ki a töltések, mellyeket a közbeeső átvágásokkal együtt a társulatok köréhez vagy territoriális kiterjedéséhez képest könnyű lesz külön szakaszokra felosztani. A tervezetet szem elibe táró rajzolatok, s a költség számítást kimutató irományok, s más mellékletek e következőkből állnak, úgy mint 1.) Tisza mérési térképek 1" = 800° rajzmérékben 27 szelvény. 2.) Tisza szabályozási hossz szelvények 8 darabban A betű alatt. 3.) Vízemésztési szelvények 5 darabban B betű alatt. 4.) Töltési hossz szelvények T. Újlaktól Füredig 8 darabban C betű alatt. 5.) Ezekenek közép kereszt szelvényei 4 darabban D betű alatt. 6.) A Latorcza töltések hossz szelvénye 1 darabban E betű alatt. 333 7.) Ennek kereszt szelvényei 1 darabban betű alatt. 8.) A Bodrog töltések hossz szelvénye 1 darabban (f betű alatt. 9.) Ennek kereszt szelvényei 1 darabban H betű alatt. 10.) A Takta közi töltés hossz és kereszt szelvényei 1 darabban / betű alatt. 11.) Vízártér kiszámítás 15 darabban K rK l s betűk alatt. 12.) Az átvágások kiszámítása 1 darabban 1. betű alatt. 13.) Építmények kiszámítása 1 darabban M betű alatt. 14.) A töltések kiszámítása 1 darabban N betű alatt. 15.) Kiszámítása az átvágások területének I darabban O betű alatt. 16.) Különbség kimutatás a Tisza folyó jelenlegi és tervezett szabályozási hossza közt T.Újlaktól a Dunáig P betű alatt. 17.) A réveknél a kötél felemelését kimutató szerkezet O betű alatt. Ezekhez képest tehát a szabályozás főmunkálatai rövideden ezek volnának: 1.) AzL t és L 2 alatti mellékletekben a helyek megnevezésével előszámlált átvágások az egész Tisza mentében Váritól kezdve lefelé egészen a Dunába ömlésig s a Bodrogon Szőllőskétől lefelé B. Keresztúrig. 2.) Az egész Tisza mentében, annak két partjain a magas helyeket kivéve, húzandó töltések a már meglevőknek, a mennyiben lehet, használásával, s a beleömlő mellék folyóknak partjain és legalább addig foilvtatva felfelé, ameddig a vízáradások kölcsönös visszahatása terjed, olly formán, hogy a töltésnek mindkét vége a vízárnál magasabban fekvő földpontokhoz köttetvén, az általa körűikerítendő vidéktől a vízár teljesen elzárassék; a forrás. - esső, - s itt-ott létező kisebb patakok által az eltöltött vidékben meggyülendő vizeknek pedig vízapadáskor a fő folyamba kieresztésére a töltésen zsilipek alkalmaztassanak. s ily módon a töltés-rendszer különböző nagyságú számos töltés szerkezetekre, vagy is olly vidékekre oszlanék. melyek egymástól egészen függetlenül egy-egy töltésvonal által keríttetnének be a vízáradások elől. E töltésszakaszok pedig a .... (az eredetiben is kipontozott) alatti "Jegyzék"-ben a helyek megnevezésével könnyűletesen előszámláltak lennének. A két parti töltések közötti távolságra nézve megjegyeztetik. hogy az a helybeli körülményekhez képest 300-1000 ölnyire lenne veendő. A Kraszna vidékére nézve Szathmár megyében megjegyzendő. hogy a folyó mellett azért nem terveztettek előre töltések, mivel még az adatok nem voltak megszerezve annak megtudására, ha valljon nem lehetne-e c folyót valahol fentebb egyenesebb úton a Szamosba vezetni? az Ecsedi láp és kiöntései megszüntetése végett. 3.) A Vér ke, vagyis Szernye patak eltöltése Várin felül Bene alatt. 4.) A Latorczának Csapnál a Tiszába vitele egy ott ásandó csatorna által feltételeztetik a Csapon aluli Tiszarész szabályozása sikerétől, ha tudniillik vízszíne annyira lejebb szálland. hogy a Latorczának belevezetésére elég víz eset legyen.
