Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Antalóczy Sándor–Ferencz Béla–Halász Béla: A csőkutas öntözés hatásának előrejelzése a Nyírségben

ANTAI.ÚC/-V S - FERENC/ B -HALÁSZ B Csökutas öntözés 299 A Nyírség tarepmodell|s (magauófl mW.) 3. ábra A terepmodell 4. ábra A sok éves átlagos modellezett talajvíszint(m.Bf.) Ebből következik,hogy a párolgáscsökkenés a csomópontokban lesz csupán pontos : b

x = —,Ap = b

1s

1 = — s

x = Ap sl si a többi helyen csak közelítő. Látszik azonban a konvergencia irányzata : minél sűrűbb a csomópont-kiosztás annál pontosabb az erdmény, és várhatóan, határátmenetben bekövetkezik az egzaktság. 6. Az eredmények értékelése A (2-4) tematikus térképeken ábrázolt területet az 1994 dec.31.-i állapotnak megfelelően 142 öntözőkúttal csapolják, melyek leggyakoribb mélysége 50 m körüli, összvízhozamuk pedig 70000 m

J/d (5.ábra). A kitermelést egységesen 122 nap hosszúnak (május 15-szeptember 15) tekintettük, amelyet 244 nap visszatöltődés követ. A cél a kvázi-permanens állapotnak megfelelő maximális depresszió eloszlásának előrejelzése volt. 5.ábra Az öntözőkutak területi elhelyezkedése A víztermelés periodikus jellege miatt ugyanis a depresszió időben hullámzó. Valóban egyréteges hidrogeológiai rendszerben Q = Q(>e

lüJ

< periodikus hozammal működő magányos kút körül nagy "t" idő elteltével az s = -^-K

0[rVe

i"/

2Wa] (6) kvázi-permanens depressziómező alakul ki (Black-Kipp, 1981,), amely egy, a kútból kiinduló hullámzás, melynek amplitúdó-csökkenését a N

0(r) = ^Ker

2(r

>/V^) + Kei

2(r

>/V^) (7/a) fáziskésést pedig a Kei(r^/a/tn) <D(r) = arctg , . (7/b) Ker(rya/ra j függvény (6.ábra) íija le. Hasonló kvázi-permanens állapot, amikor a maximális és a visszatöltődött minimális