Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

/ÁGÁS I.: A I iidrológiai Közlöny 75 éve 285 nuári időjárás".(1983). "Az cvi lefolyási tényező szoros kapcsolatban van az évi közepes talajvízállás terep alatti mélységével, melyet mintegy 200 tiszavölgyi észlelőkút adataiból határoztunk meg. Úgy látszik, hogy a talajvízállás jól kifejezi a talajok vízbefogadó képességét befolyásoló hidromcteorológiai tényezők együttes hatását". (1986). "Az egyesített rendszereknek a különálló vízelvezető és öntöző rendszerekkel szemben legnagyobb előnyük a jóval kisebb beruházási költség, s az. átalakítás, bővítés csak töredéke egy új rendszer létesítési költségének. Hátrányuk a szennyező anyagoknak a mély vezetésű csatornákba jutása, és a többszöri emelés szivattyútelep építési és üzemelési (energia) költsége". (1987). "A belvízhullám időszakában a fajlagos elöntés és fajlagos lefolyás összetartozó napi adatait koordinátarendszerben ábrázolva belvízi hurokgörbét kapunk". (1988). Petrasovits Imre: "Az öntözési idény víznorma értéke átlagokkal tervezett olyan öntözővíz igény, amely egy-egy gazdaságra, üzemi vízkivételre összegezetten lehet kötelező és maximált". (1976). Reimann József: "A hidrológiai valószínűségi változók közötti sztohasztikus kapcsolat vizsgálatára cgv újabb mérőszámot, az ún. indikátor korrelációi vezetjük be". (1981). "A (Pearson-félc) korrelációs együttható lineáris kapcsolat esetén igen jó mérőszáma a két valószínűségi változó kapcsolatának, sok esetben azonban nem méri a kapcsolat szorosságál A/, a gyakorlat, hogy ha az közel van a zérushoz, akkor a két változó függetlenségére következtetünk, gyakran hibás döntés". (1985). Rétháti László: "A talajvízjárás szélső értékeinek rövid idősorokból való előrejelzésénél LNV-t a magas. LKV-t az alacsony vízállású évek idősorából célszerű meghatározni". (1981). "Magyarországon a talajv íz kontinentális típusú, tavaszi maximum és téli minimum jellemzi Előfordul, hogy a szélső vízállások időpontja az. átlaghoz, viszonyítva több hónapot késik, vagy sicl. áthúzódhat a következő naptári évre is". (1983). Rónai András: "Az. alföldi mélységi vízfigyelő kutakban 1967-76 közt általános tendenciának lehet tekinteni a vízszintek 1966-70 közötti emelkedését, az. 1970 évi kulminációt és az 1971-től megfigyelhető általános süllyedést 1974-ig. Az adatok c rendkívüli évek után az első süllyedő tendencia folytatódását ígérik. Az egyes vízmolekulák állandó mozgásban vannak, dc az utat a peremektől befelé és a mélysíkoktól felfele nem egyetlen hullámban teszik meg. Minden hullámmal beljebb cs beljebb kerül a vízmolekula az. Alföld mélye fele és felfelé szivárgásra kényszeríti a mélyrétegekben talált vizet. Míg maga is valamelyik nyárral megindul felfelé, a párologtató felszín felé". (1978). "A mélységi víznívók az Alföldön általában süllyednek. A süllyedés 1976-77. óta különösen erős. A mélyebb rétegeket megcsapoló kutak vízszint süllyedése jelentősen nagyobb a sekélyebb kutaknál. A vízjáték nagyságát a folyó menti és a hegyperemi kutak mutatják, késlekednek az. Alföld közepén lévő mély kutak. Ha a nyomás alatt álló artézi víztartó rétegekben az éves vízjáték nagysága az. utánpótlódás nagyságával kapcsolatba hozható, a mélységi vízadó rétegek vízháztartási számításához az. eddig ismertlcn legfontosabb paraméter birtokába jutottunk". (1983). Salamin Pál: "Az 1974-75 őszi szélsőségesen nedves időszak megmutatta, hogy a mezőgazdasági üzemek külső és belső területeinek vízrendezése, a művek fenntartása megoldatlan, a belsőségi vízrendezés nagy százalékban alacsony fokú". (1977). "Az intercepció. azaz. az az. csőmennyiség, annt a fa lombozata visszatart, s aminek nagy része elpárolog, kisebb rcsze pedig lefolyik a fatörzseken. igen jelentős szerepet játszik, mert a csapadékmérés értéket megfelelően javítani kell. A fásítolt területek jól tartják viss/a a felületi vizeket, s bi/onyos cselekben jól szabályozzák a talajvízállást is" (1980) Sárváry István: "A nyírádi bányák által oko/.ott depresszió 1969-ben érte cl a vízzáró képződmény felső szintjét. Ettől kezdve a nyírádi bányák vízemelésének növekedése már nem hatott a Hévízi-tó hozamának csökkenésére". (1991)."A budapesti hévízkarszt jelenlegi termelése két-háromszorosan túllépi a természetes forráshozamokat. Szigorúbb feltételekkel kell szabályozni a hévízhasznosítást". (1991, 1995). Scheuer Gyula - Aujeszkv Géza - Kral't János: "Miután a pécsi Tettye forrás vízjárása hazánk DNy-i részére jellemző szubmediterrán klímahatásokat tükrözi legerőteljesebben, helyi sajátosságokkal, ezért a hozamviszonyok inkább a jugoszláviai kars/.tok felé mutatnak kapcsolatot, mint az. egyéb hazai karsztok fele" (1985). Simády Béla: "Az 1879. cvi szegedi árvíznek sem önmagában a Tisza-szabályozás volt az. oka. vagy annak hibás, inkább némelyek által hibásnak ítélt vcgrchajlásmódja. A katasztrófa fő oka az volt. hogy a várost vedö töltcsrcndsz.cr nem épült ki. meri nem épülhetett ki És. azért nem. meri 1879 előtt nem ismerték fel. Iiogv a közvetlenül veszélyeztetett érdekeltségek ereje nem elegendő saját védelmük megszervezésére, és a védendő hatalmas értékek miatt az. árvízvédekezés nálunk országos ügy kell. hogy legyen" (1979). Starosolszky Ödön "További erőfeszítésre vár a jegkép/ődés folyamatának számításához, szükséges adatok meghatározása és az. eljárások megfigyelésekkel v aló ellenőrzése. a jégrombolás módszertani cs hatásossági értékelése. beleértve a jégtörő hajók alkalmazhatósági feltételeit". (1979). "Élesen meg kell különböztetnünk a turbulens diffúziós cs a diszper/iós tényezőt Turbulens diffúzió a/, egyenletes turbulens vízmozgásban is van. míg a diszperzióhoz feltétlenül sebcsscgclos/.lás léte szükséges". (1980). "A teherbírás számítását a Balaton jégviszonyaira elvégezték a személyautók pl 15 cm-cs jégre crcszthctők rá. dc tartósan csak 20 cm-cs jégen tartózkodhatnak". (1988). Szabó Tamás: "A szennyvíz központi kezelésen túlmenően helyi rendszerek alkalmazása is szükséges, azon telekcsoport közelében, ahol a szennyvíz keletkezett. A tisztításban és befogadásban hasznosíthatók s talaj rendkívüli képességei". (1988). "A nyomás és vákuum alatti szennyvíz elvezetés a sík. magas talajv izű. kis laksűrűsegű területeken hatékony cs gazdaságos". (1989). S/.alai György: "A dombvidéki területek meliorációja az elmúlt években lelassult, ma azonban ismét egyensúly látszik kialakulni a sík- és dombvidék közt" (1989). Szalai György - Fekete József: "A kiskörei víztározó menti talajokban jelentős káros sz.ikcscdcsi folyamatok az 1981-85. évek időszakában, az 1981-i sókészlelhez