Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve
26(1 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVE 5. SZÁM nek tisztázásával. "A tömeges halpusztulás oka olyan anaerob körülmények közölt képződő redukált, savanyú kémhatású toxikus vegyület, amely az iszapban v iszonylag hosszú ideig képződik, ott felhalmozódik, majd főképpen klimatikus hatásra hirtelen felszabadul, cs a vízréteget rövid időre olyan mértekig telíti, mely a vízben élő élőlényekre mérgező. ... A klimatikus tényezők közül a légnyomás változásának (gyors csökkenésének) jut a főszerep. ... A kénhidrogén koncentrációja a sekélyebb vízrétegben töményebb lesz. Ott átmenetileg olyan állapotok alakulnak, mint a Fekete-tenger mélyebb rétegeiben. dc cz az aránylag rövid ideig tartó állapot is elégséges a teljes halpusztuláshoz. ... Miután a vízben a kénhidrogén feloxidálódott, a mederszakasz ismét benépesül. Az elpusztult halak nem fertőzik az új jövevényeket." 1962. Papp Ferenc a hidrológia és geológia kapcsolatai és. szavai szerint nem az ellentéteit - fejtegetve, megállapította: "Egy pillanatig sem tételezhető fel. hogy a víz mozgását a felszínen csak egyedül a domborzat befolyásolja. Rendkívül nagy a szerepe a közvetlenül a felszín alatl elhelyezkedő kőzeteknek is. ... (A hidrológusok. vegyészek, geológusok) mennyiségi értékeiket nem magyarázzák, s nem keresnek összefüggést a különböző hatótényezők között. A Hidrológiai Közlönyben is arra kell törekedni, hogy a tanulmányok ne csak egy szűk szakterület alapján foglalkozzanak egy-egy kérdéssel. ." A vízerőhasznosítás európai helyzetét Mosonyi Fmil cikkc jellemezte: "A gazdasági krízisek időszakaiban a vízerőművek cpitésc megtorpant, majd azok elmúltával ismét lendületbe jött. ... Az. energiatermelés terén kevéssé fejlett három kontinensen - Ázsiában, Afrikában. DélAmerikában - a vízerőhasznosítás fejlődése jóval zavartalanabb volt Európa ki nem használt vízkészlete még számottevő. A nagy folyami erőművek létesítése Európa legnagyobb vízfolyásain, sőt. azoknak legkisebb esésű alsó szakaszain is előtérbe került, a többcélú vízgazdálkodás átfogó kereteiben. ... A hidraulikus energiatározás Európából származik, dc az. amerikai gyakorlatban azóta több hidraulikus energiatározót építettek ki." A további fejlődés előre látható legfontosabb irányai között Mosonyi Fmil megemlítette az automatizálás fokozását és a csúcscncrgia-termclés növelését. A felszín alatti vízkészlet fogalmi cs hazai mennyiségi kérdéseivel Hbcll Károly cikkc foglalkozott: "A felszín alatti vízkészlet fő táplálója a csapadék. ... Az utánpótlódást ott kell. mert csakis ott lehet vizsgálni, ahol a beszivárgás előáll Valamely elképzelt külső tápterületre való utalás nem segíti elő a feladat megoldását. ...A talajvíznél a csapadékból származó átlagos évi időszakos ulánpótlódás 110 mm. Mai szemléletünk szerint csak a horizontális mozgásban részt vevő mennyiséget tekintjük kitermelhctőnek. ez az. ország teljes területére 40 m Is. Ehhez jánil a 10 m /s pótlódó karsztvíz és 7-8 m /s artézi víz." Juhász József szintén hazánk felszín alatti vízkészletére vonatkozó ismereteinket összegezte. Külön foglalkozott a természetes és kitermelhető, sztatikus cs dinamikus felszín alatti vízkészletekkel. "A kitermelhető dinamikus készlet egyetlen jelentős utánpótlódása csak a beszivárgó vízmennyiség lehet, amennyiben van egyáltalában utánpótlódása. ... Az Alföld belsejében a talajvíz utánpótlódás a helyi csapadékból származik. Jelentősen kisebb a szerepe a melyebb rétegekből felnyomuló vizeknek és nincs szerepe a peremi hozzászivárgásnak. Az ország kinyerhető dinamikus talajvízkészlete 31 m 3/s. ... Rétegvíz utánpótlódás csak az ország 10-15 %-ában van. egyébként korlátozott, vagy nincs". Szabó László a vízművek tervezéséhez hívta fel a figyelmet a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítására, s hosszabb idejű hidrológiai megfigyeléseket javasolt. Hazánk hévizekkel kitermelhető hőkés/.lcténck meghatározására tett indítványt Szebényi Lajos. A hidrológiai előrejelzések jelentőségét és lehetőségeit Lászlóffy Woldemár cikkc részletezte: "Fontos, hogy a földrajzi helyzetünkből adódó közös előrejelzési problémáink megoldása érdekében megteremtsük a rendszeres tapasztalatcsere lehetőségeit, megismerjük egymás munkamódszereit, észlelő hálózatát, adatanyagát és törekvéseit". A vízfolyások hordalékszállító képességének meghatározására Bogárdi János adott közre újabb, képletekbe és grafikonokba foglalt összefüggéseket. Szigyártó Zoltán a turbulencia statisztikai elméletének alapjait foglalta össze. Ilankó Zoltán a kisvízfolyások fcncklcpcsőinck vízládája utáni szükséges burkolathosszat határozta meg laboratóriumi kísérletekre támaszkodva. Horváth Imre hasonlósági törvényt értelmezett a kapilláris, a súrlódási és a nehézségi erő közös figyelembe vételével. Gondolatmenete hasonló volt Mosonyi és Kovács 1950ben követett elgondolásához, s lényegében az. abban foglaltakat kívánta általánosítani további modellhasonlóságokra. további dimenzió nélküli számokkal. Vágás István két cikkében a Bolyai-geometria alkalmazására tett javaslatot a vízszín-duzzasztás, majd a talajvízszínsüllyesztés hidraulikai elméletében. Az öntözés területén az. esőztclő módszer Balogh János, Lipták Ferenc, Dobos Alajos, Fekete András cikkeiben is utat tör. Marjai Gyula a műanyag fóliás csatorna szigetelést mutatta be. C sókay Imre cs Oroszlány István a műanyagcsöves öntözőberendezések működésére mutatott bc példákat Darab Katalin az öntözővizek minősítésének elvi alapjait részletezte cikkében A szennyvíztisztítás tárgykörében Magó Istvánnak az olajipari szennyvizekről. Benedek Pálnak az intenzív levegőztetésnél fellépő áramlástani zavarokról írt cikkc mellett Ilolényi Lászlónak a szennyvíz, elhelyezés balatoni problémájáról összeállított tanulmánya jelentős. "A Balaton környéki szennyvíz, elhelyezés ügye hosszú évtizedek nehézségei után a megoldás útjára lépett ". 1963. "A vízkészlet korlátozott volta és az igények növekedése megköveteli a mérleg alapján történő vízgazdálkodást" - írta Csermák Béla a vízmérlegről, mint a távlati tervezés alapjáról szóló cikkcbcn. Utalt ebben az 1954ben készített, illetve az cppen akkor induló 1 Izgazdálkodási Kerettervre és annak elvi alapjaira. A vízgazdálko-