Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

26(1 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVE 5. SZÁM gés elméletileg soha sem érvényes." Kovács György az árhullámok levonulására jellemző hidrológiai mennyisé­gek meghatározásáról írt: "Stabil hullámlevonulási for­ma csak olyan lehet, amely a két - a Bernoulli-féle és a folytonossági - feltételi egyenletet kielégíti." Szepessy József 1955. végén ismertette az 1953. szeptember 19­cn a visegrádi Duna-szakaszon végzett fáklyás áramlás­tani méréseket, s az eredmények értékelésére folytatott további munkákat. A vízföldtani tanulmányok tájegységi szemléletűek: Juhász József a felszín alatti vízkészletünk meghatáro­zásában a vízadó-réteg viszonyokat igyekezett alapul venni táblázatainak összeállításánál. Eszerint határolta cl a Duna-völgy nagyalföldi szakaszának víztároló üle­dékeit Erdélyi Mihály is. Megállapítása szerint a táj­egység területe elhatárolható egyrészt a felszín, más­rész! a völgykitöltés kavicsos rétegsorának mélyfúrások­kal történő feltárásával. Rónai András a Nyírség, Haj­dúság és Hortobágy talajvízviszonyait irta le: "A Tisza­Szamos közén a kutakban mutatkozó vízoszlop magas­sága nem jellemző a talajvízadó réteg vízböségérc. A Hajdúságon és Hortobágyon viszont magas vízoszlopok tévesztenek meg néha. A nyomás alatt álló víz a kútban magas vízoszlopot mutat, az utánpótlás azonban lassú, gyenge lehet. A Nyírségben a talajvíz a futóhomokban lösz vagy iszap alatt helyezkedik cl. Ez a talajvíznek fö­lülről. csapadékvízből való közvetlen táplálása ellen szól ...A Hajdúság mély talajvizei sem táplálkozhatnak helyi csapadékvízből. Elképzelhetetlen, hogy a csapa­dékvíz 10-IX m vastag (agyag) fedőrétegen áthaladjon. A Hortobágyon sincs érintkezés a helyi csapadék és a ta­lajvíz között. ... Legnehezebb a talajvíz horizontális á­ramlásaira, annak sebességére, irányára, útjaira tájéko­zódást szerezni ... A talajvízállás kulminációs évei nem esnek egybe az évi csapadék legnagyobb értékeivel, ha­nem követik azokat 1-2 év eltolódással. ... Az Alföld mélye nagy összefüggő vízgyűjtő medence, ahol ... a fel­szín közeli rétegek vize egymással érintkezik. A maga­sabb domborzatú térszínek alulról felfelé való vízmoz­gással a nyomás alatti rétegekből kapják vizüket." Az artézi vizek függőleges mozgását értékelte Szebé­nyi Lajos tanulmánya: "A legritkább esetben beszélhe­tünk vízzáró rétegről, legfeljebb csak vízrekesztőről. Agyag rétegekbe /árt homoklencsékben is megvan a víz utánpótlásának a lehetősége. A függőleges irányú víz­mozgás miatt az utánpótlódó artézivíz készletet nem vá­laszthatjuk cl a talajvíz készlettől, mert az ország jelen­tős területén az artézi vizek a közeli, vagy távolabbi ta­lajvízből táplálkoznak." Hévizeinkről, azok hasznosítá­sáról Cziráky József cikke szólt: "A termális gyógyvi­zeket elsősorban a betegek gyógyítására használjuk fel, s csak az e cclra igénybe nem vett vízmennyiségeket, a vízben lévő felesleges hő- és gázenergiát szabad más cé­lokra felhasználni. ... A cikk táblázatában szereplő ter­málvizű források és artézi kutaknak nyáron 39 %-át. té­len 57 %-át nem hasznosítják. így hatalmas mennyiségű energia vesz el évente." Csallánv Sándor cikksorozat­ban írta le Budapest forrásait Schulhof Ödön a balne­ológia indikációinak kiterjesztéséről írt Itolberitz Ká­roly az 1955. februári hódmezővásárhelyi vízvezetéki csőhálózati fertőzésről megállapította, hogy fertőző bak­tériumok nyomás alatt álló vízvezetékbe is bejuthattak, mert ott szakszerűtlen vízvételezések miatt időlegesen szívási állapotok is létrejöhettek Sebestyén Olga a magyar hidrobiológia útját össze­foglalva, jellemezte a magyar limnológiai kutatás 1944­ig terjedő, majd az 1945-54 közötti történetét: "A máso­dik világháború előtt már sok a vízi életre vonatkozó dolgozat A legtöbb leíró. Több inkább botanikai, illetve zoológiai jellegű, de az eredményeknek természetesen hidrobiológiái jelentősége is van. Mások rámutatnak a környezet és élővilág összefüggéseire, társulási kapcso­latokra, és egyes vizeinkről van limnológiai képük Megindul a szennyvíz- és ivóvíz-biológia művelése ... A jövőről beszélni nem könnyű. ... Szaktudományunk­ban manapság az ún Thienemann-féle harmadik limno­lógiai szintnek tcrmclésbiológiai részén van a hangsúly. Ma, amikor az Akadémia irányítja a kutató munkát ... azt kell. hogy jelentse, hogy a hidrobiológiában a tcrmc­lésbiológiai szemlélet.van előtérben. Erre a szemléletre kell átállnunk a közelmúltban domináló ökológiai, bio­cönotikai szemléletből. Ez csak akkor valósulhat meg. ha v ilágosan tudjuk, miről is beszélünk, ha termelésről, vagy termelő képességről van szó. ... Ez nem jelenti azt. hogy a megelőző szinteken már nincs tennivaló, s hogy az ökológiai és biocönotikai szemlélet a múlté. ... Van a kutatónak is adottsága, mint pl az érdeklődés, a szak­mabeli felkészültség, és van külső adottság, a munkale­hetőség. ... Tervszerűség és jó felkészültséggel végzett becsületes ellátása a feladatoknak legyen jelszavunk!" Érdeklődésre tarthat számot Kiss István: "Metcoro­biológiai v izsgálatok a növényi mikroszervezetekben" c. tanulmánya: "A kb. 25 esztendőn keresztül végzett meg­figyeléseim és vizsgálataim arra a felismerésre vezettek, hogy a sekély vizekben hirtelen kialakuló neuston-jelle­gű tömegprodukciók (vízvirágzás = flos aquae) növényi mikroszervezeteinél bizonyos időérzékenységi jelensé­gek ismerhetők fel. Hasonló felismerésre jutottam a ta­lajfclületet színező talajvirágzás (flos humi), és a sekély vizek jegét és hófelülctét színesre festő fakultatív jég- és hóvirágzás (flosglaciei) jelenségeinél is." Hidraulika, hidrológia, belvízrendezés, öntözéses víz­hasznosítás, 1956-59 Az akkor "hidraulikai"-nak nevezett szemlélet tovább erősödik, hiszen a műegyetemi víz-tanszékeken elméle­tiekben is jól felkészült. 30 évnél fiatalabb mérnök kuta­tó gárda kerül egybe, s egyelőrcsok fontos szakfeladattal van ellátva. Módszereik egyes "hagyománvos"-nak s/á­mító vízügyi szakágazatban is kezdenek meghonosodni Még most. 1995-ben is elmondhatjuk, hogy a Hidrológi­ai Közlöny szerzőinek jelentőségteljes része ennek az 50-es években összekerült és feladataihoz edződött nem­zedéknek reprezentánsaiból adódik Az ivóvíz- és szennyvíztisztítás céljait szolgáló műtárgyak hidraulikai vizsgálatainak eredményeit, vala­mint az azokból levont elméleti következtetéseket tár­gyalták Szalay Miklós, Csépai Lajos, Major Pál, Ivicsics Lajos, Öllős Géza, Muszkalay László, Vágás István, Dobos Alajos, Páter János tanulmányai, amel­lett. hogy az említett szerzők a folyóiratban az adott é-

Next

/
Oldalképek
Tartalom