Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

/ÁGÁS I.: A Hidrológiai Közlöm 75 éve 263 ben. ... Ilyen méretű természetes víztartály hazánkban talán még csak egy .van. s ez a Győri-mcdcncc mosoni üstje. Eddig ismeretlenül, rejtőzködve feküdt lábunk alatt. míg Duna-Tisza közi felvételi munkámmal jelenlétét ki nem mutathattam. ... Erre a területre minden gond nélkül építhetünk sok vizet felhasználó ipartelepeket. ... Szerencsés helyzeténél fogva vízutánpótlása biztosított. ... Valóságos nemzeti ajándék, kincs, csak utána kell nyúlnunk." Egy húsz évet késő évfolyam, 1951 A csak 1971-ben kiadható 1951. évfolyam mindkét szaktanulmánya figyelemre méltó. Bendefy László: "Kéregszerkezet és hidrográfía" c. cikkc szerint a folyószabályozásokat megelőző, súlyos gondokat okozó hazai vízviszonyokat kialakító hidrográfiai képet főként a pleisztocén szerkezetalakító mozgások hozták létre. Különös. hogy különböző folyók eltérő talaj- és kőzettani viszonyai, vagy vízhozamai mellett azonos és igen állandó mederformák, pl. ék alakú, ("hajtű"-) kanyarok alakulnak ki. Ezek a folyókon ott és csak ott jelennek meg. ahol a niederágyat igen erőteljesen mozgásban lévő szerkezeti törések harántolják A vízfolyásaink általános irányítottságából a mélyszerkezetre is következtetni lehet. Sebestyén Olga (1950-ben tartott előadása nyomán) a Balaton biológiai kutatásának korszerű szempontjait vázolta: "Az élőhelynek lényege a változás. A környezet tehát nem merev rendszer, hanem folytonosan változó, alakuló folyamat: abiotikus és biotikus tényezőknek minőség és intenzitás szerint való szövevényes kapcsolata. ...A környezet és élővilág közötti hatás tehát nem egyirányú. hanem kölcsönös. Ez a kölcsönös kapcsolat annyira benső, hogy a környezet és élővilága magasabb rendű ökológiai egységként fogható fel. A közegészségügyi. gazdasági műszaki, tudományos, stb. szempontokat össze lehet és össze is kell egyeztetni. ... A kutatásokat nem lehet csupán a ló víztömegére szorítani, még akkor sem. ha pl. a halgazdaságot legközelebb érintő Irofíkus kérdéseket helyezem előtérbe. Mert hiszen a tó bőséges termékeinek egy részét sem vízi állatok hasznosítják, hanem pl a fecskeraj. mely a tó fölött kering, s a vízen nevelkedett árvaszúnyogokat pusztítja. Viszont légáramlatokkal a víztükörre lecsapott szárazföldi rovarok tömege vész el felületi halak gyomrában. A Balaton nem független közvetlen környezetétől, a felette lebegő légtömegektől. vagy a szomszédos szárazföldi területektől Tények és törvényszerűségek minél behatóbb ismerete növeli az ember képességét a tóval kapcsolatos oly kérdések megoldásában, melyek az emberiség javát szolgálják." Elméleti és gyakorlati hidraulika, vízerőhasznosítás, 1952 Az 1952. év hidraulikai cikkei közül Mosonyi Kmil és Kovács (ivörgy: "Kisminta törvények a nehézségi és súrlódó erő együttes figyelembe vételére" c. közös cikkc emelkedik ki A kisminta méretek átszámításának három feltételi egyenletéből a tehetetlenségi és nehézségi erők egyenletének összevonása a Froude-. a tehetetlenségi és súrlódó erők egyenletének összevonása a Reynolds- törvényt eredményezte. A nehézségi és súrlódó crők egyenletének összevonására a két szerző tctl javaslatot. s kimondták: "Amennyiben egy jellemző sebességből és kinematikus viszkozitásból, illetve egy jellemző hossz négyzetéből és a gravitációs gyorsulásból alkotott szorzatok hányadosa a valóságban és a kismintán egyenlő, a részleges mechanikai hasonlóság torzítatlan modellen a gravitációs cs súrlódó erők együttes hatása esetén fennáll." A kisminta törvény alkalmazását a szivárgó, vagy az azzal analóg vízmozgásokra, többléptékű kísérleteknél ajánlották. Szesztay Károly három cikkc a hidrológiai számítások tárgykörét érintette. Külföldi véleményeket összegezve mutatta bc a hidrológusoknak az akkori vitáját a statisztikai és a genetikai (ma úgy mondanánk: determinisztikus) módszerekről, s az ezek szintetizálására vonatkozó javaslatokról. Három tanulmány tárgyalta 1952-ben egyes magaspartok állékonyságának jelenségeit, csúszásait, suvadásait. Kézdi Árpád a Balaton ÉK-i peremén. (íalli I .ászló a dunai és balatoni magaspartoknál. Doniján Jenő a Közép-Duna melléki magaspartoknál tapasztaltakat értékelte. Papp Ferenc hozzászólása megállapította: "A mérnökök a talajmechanika elvei alapján, a geológusok ásványtani, kőzettani, hidrogeológiai ismeretek scgílségével magyarázzák a jelenségeket és dolgoznak ki javaslatokat A talaj mozgásokat a laza üledékes kőzeteknél az ásványok maguk is előidézhetik. Rcgóta ismert az anhidrit és a csillámok szerepe. Az agyagásványok belső szerkezete olyan, hogy nagy mértékben képesek vi/.ct felvenni és ily módon duzzadnak. Sok helyen ugyanannak az agyagnak a fellazult tömege mozdul cl az összeálló és még nem oxidált agyagrétegeken. A/ összeálló keményebb kőzetek közül különösen a márga rétegei olyanok. melyen a fedő laza kő/.ctck elmozdulhatnak. Más ilyen kőzetek a mészkő, dolomit, riolit. andezit és bazalt. A mozgásokat a legtöbb helyen a csapadék közvetlenül. vagy a csapadék táplálta talajvíz és források segítik elő. A növényzet jellege ugyancsak szerepet játszik. A mély gyökerű növényzet általában gátolja a talaj mozgások bekövetkezését. Ha mely gyökerű fák a magas partok szélén foglalnak helyet, a szélmozgás elősegíti a talaj elmozdulásait." 1952-ben a vízföldtani, vízkémiai, limnológiai cs balneológiai tárgykörök iránt egyaránt nagy volt a szerzők érdeklődése A Balaton időjárási és éghajlati különlegességeit két cikk is jellemezte. A vízellátás kérdéseit is több cikk tárgyalja. (ícrhardt József fúrott kutakról adott áttekintése egyes szitaszövetek és kavicsszűrők értékelése után megemlékezett a kútcllcnállásról is. Az előző évekhez hasonlóan, tovább növekedett a szennyvíztisztítási tárgykör iránti érdeklődés S/.ahó Zoltán szélesebb társadalmi akciói sürget, hogy az. iparosítás állal kelteti szennyvíz problémák megoldására már a tervezés időszakában felhívhassák a döntéshozókat. Finály fajos a biológiai szennyvíztisztítási fokozat alkalmazásához adott útmutatásokat, s leszögezte, hogy az állami beruházásoknak elsődleges központi költségviselési feladatai vannak a szennyvíztisztítás megoldásában. A vízerőhasznosítási cikkek sorában Török László a hő- és vízerőművek gazdaságos együttműködésének.