Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

VACiÁS I. A Hidrológiai Közlöm 75 eve 259 Vendl Aladár 1929-bcn a/ óbudai suvadásos területek talajvizeivel. 1930-ban a Lágymányos keserűvíz forrásaival cs agresszív talajvizeivel foglalkozott. Megállapította: "Bár ma a téglagyárak agyagásásait ellenőrzik s az. agyaggödrök lejtőjenek szögel előírják, mégis megkezdődnek a suvadások, ha az agyag felső rcszc a talajvíz hatására annyira átnedvesedik, hogy az agyag erősen meglágyul, sőt esetleg a folyósság határát is eléri. Mindig a talajvíz átnedvesítő hatása folytán állnak elő a suvadások. soha sem előzetesen meglevő csuszamlási síkok mentén. ...A suvadási felület alsó részének alakja, mely az agyagban képződött, az agyag víztartalmától függ. E felületek általában gyengén hajlottak s a suvadási pálya valószínűleg hiperbolikus. A suvadások lcnvege abban áll. hogy az. erősen átnedvesedett agyag fölött levő kőzetek a lejtő irányában lefelé csúsznak. ... Ha a lösztakaró vízszintes agyagfelszínen terül el. csúszás nem képződik. meg akkor sem. ha a lösz alján és az agyag felszínen vízszivárgások vannak. Ha azonban a lösz. dőlt agyagfelszíncn helyezkedik cl - cs így szokott általában lenni. - akkor okvetlenül megindul a suvadás. ha az agyag felső rcszei a talajvíz, révén átnedvesednek, különösen. ha az agyagban mélyebb bevágás létesül A suvadások előállásában gyakran fontos szerep jul a fagynak. Az átfagyod rész mögött az agyag felszínén, illetőleg a lösz alsó részében a talajvíz összegyűlik és gyakran bőséges mennyiségben megtorlódik" Vendl Aladár már a 20-as ev ekben szakértője volt az. agyagok felszínén keletkező csúszásoknak, suvadásoknak. rogyásoknak. Szakvéleményét a 40-cs évek elején az crdclvi. Szcrctfalva-Dcda közötti vasútvonal cpítcscnci katonai érdekből mellőztek. A vasútvonal földművén már az építés közben is csúszások, suvadások alakultak ki. s a vonatok a kcsz pályán sem közlekedhettek soha teljes sebességgel. Egyetemi előadásaiban kcsőbb is kilón erre. megkérdőjelezve a talajmechanika csúszólapclmclctcinck az. agyagokra vonatkozó fcllcllen érvényességet. 1929-ben l inály István az Alföld öntözésének lehetőségeit vizsgálta cikkcbcn. dunai vízkivételt feltételezve: "A technika mai fejlettsege melleit minden kérdés megoldható. Ha az. adatok szerint az derül ki. hogy érdemes megcsinálni a dolgot, ti. gazdaságilag kifizeti magái. akkor megcsinálható, ha nem. akkor cl kell egyelőre ejteni. ... A magyar gazdák búzatermésüket ráfizetéssel értékesítették 1928-ban. A magyar búzaföld tehát nem vagyon, hanem tehertétel Ha nem scgíl rajta a nemzet, a magyar ember elveszti földjei." Ugyanekkor szó esett a a folyóiratban a Duna-Tisza csatorna létesítéséről is. Rohringer Sándor professzornak a Mcrnökcgyesülct lapjában megjelent cikkcl Szilágyi Gyula ismertette rcsz.lcIcscn. LászlóITy Woldemár az első világháború után akkor először kiadoll vízrajzi- cs meteorológiai évkönyvekéi. illetve az ismét megindult l'ízügyi Közlemények 1929. évfolyamát mutatta bc. Új színt vilt a lapba 1929bcn Slrömpl Gábor nyelvtörténeti tanulmánya helyneveink vízrajzi szókincséről. Példákkal mutatta bc: egyes helynevek jelentésük fclcdcsbc merülte ellenére is túlélhettek a vízszabályozások okozta clctmód változásokat. .1 30-as évtized, foként a fővárosi vizek és a főváros támogatása jegyében Kessler Hubert az 19.12. évfolyamban német nyelven hozta nyilvánosságra az. aggteleki cscppkőbarlang feltárásában elért új eredményeit: az országhatáron is átnyúló. 20 km hosszúságú barlangrendszer egybetartozását igazolva. Rohringer Sándor 1933-ban adta közre korszakot nyitó tanulmányát és beszámolóját a talajvízszín megfigyelések hazai megszcrvc/.cscben elert eredményeiről Kct akkori kutatási alap támogatásával az Alföld három tájegységén sikerült szabványosított talajvíz észlelő kúthálózatot létesíteni, amelyeknek eredményei elsősorban az. 1925. évi IV. t.c. alapján elkészített Dunavölgyi Főcsatorna körzetében voltak értékelhetők cs fontosak. A főcsatorna iránya cltcr a talajvíz vonulási irányától, emiatt annak elzárásával nyaranként nem lehetne a talajvíz lesüllyedt szintjét megemelni Rohringer megállapítása továbbá, hogy itt az őszi hosszan tartó csőz.csck cs a tavaszi lióolvadások befolyásolják a talajvízszín ingadozásai. "A vizsgált területeken a talajvíz túlnyomó rcszc nem annyira a lecsapolt területre esett csapadékból, mint inkább a lecsapolt területen kívül a vízgyűjtőn lehullott és a fedőréteg alá szivárgó kiilv izekből ered. amely érdekes megállapításból az is következik, hogy ha a felszínre hullott és olt azelőll nagy kiterjedésű mocsarakat képzett vizel lecsapolták, ennek a talajvízállásra káros hatása nem lehetett, meri azzal nem is volt összeköttetésben " Az 1933. évfolyam közli Maucha Rezső javaslatát a víz. kémiai összcictcicnck grafikus ábrázolására. Az. addigi ábrázolásmódok hiányai! kiküszöbölve Maucha olyan ábrázoló módszert kereseti, amelynél az egyes ionok mennyiséget feltüntető területek az. egyenertekszázaIck tartalmakkal arányosak. "A természetes vizekben nagyobb mennyiségben előforduló anionok cs kationok cgycncrtckszázalck crlckcivcl arányos területű négyszögek átlóit kiszámítva, cs azok hosszat egy középpontból kiinduló, cs egymással 45"-ot bezáró sugárrendszerre vittük fel Ilyetén módon csillagszerű idomokhoz jutunk, melyeknek a függőleges szimmclriavonaltól balra fekvő fele az anionokat, másik fele pedig a kationokat jelképezi. Az ekként készíthető ábrák a kémiai összetétel bizonyos típusainak felismerését sokkal könnyebben teszik lehetővé, mint az. analitikai adatokat tartalmazó táblázatok." A húszas cs a harmincas evekben a fiirdőügyek. a balneológia cs a hidrológia kapcsolatai sokszor foglalkoztatják a szerzőket Budapest fürdőváros jellege, c jelleg kialakítása cs elmélyítése az. orvosok, geológusok, vegyészek cs mérnökök, dc meg a jogászok számára is folyamatos feladatokat adott. Az 1929. cvi XVI t.c.. a fürdőtörvény meghatározta a gyógyvíz, illetve az ásványvíz fogalmát, dc ezek hatásmechanizmusát, feltárásának feltételeit csak tapasztalati tudományok adhatták meg. Dalmady Zoltán állapította meg 1934-ben: "Az ásványvizekkel cs forrástcrmckckkcl foglalkozók újabban egyre szelesebb körben vizsgálják a vizeknek, a fiirdőtanban szereplő cgvcb termékeknek különleges, az egyszerű elemzések eredményeivel meg nem magyarázható. dc voltaképpen mégis jellemző tulajdonságait Az