Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Hírek - Dr. Mosonyi Emil bevezető előadásai az 1995. júniusában Barcelonában tartott nemzetközi vízerőhasznosítási konferencián - Beszámoló a Vízépítőipari Szakosztály 1995. június 8-án Nagymaroson tartott előadóüléséről

254 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI Vízenergia a XXI. században Dr. Mosonyi Emil előadása az 1995 júniusi barcelonai nemzetközi vízerőhasznosítási konferencián Az edzőnek meg kell ismernie a rábízott sportoló erényeit és hibáit egyaránt, hogy jó formában tarthassa, és a leghatékonyabban készíthesse fel a soron következő versenyekre. A mi esetünk hasonló. A vízenergiát az energiatermelés versenyében három kiemelkedő tulajdonsága teszi győztessé: Az első, hogy újrahasznosítható, mert nem használ üzemanyagot, így azt további célokra takaríthatjuk meg, és nem kell azt elégetnünk. A második, talán a legelőnyösebb jellemzője a vízenergiának, hogy nem szennyezi a Föld légkörét. A harmadik, hogy legtöbb vízerőmű viszonylag kis költségtöbblettel módot ad a víz többcélú hasznosítására Nem vitás azonban, hogy a vízenergiának jelenleg van néhány hátránya is. A fenti három legfőbb előnyre hivatkozva elemeznünk kell ezeket is, hogy megoldást találjunk rájuk, és ezáltal megteremtsük a vízenergia versenyképességét a XXI. században is. Mindez túlmutat egy rövid bevezető előadás tárgykörén, ezért csak távirati stílusban szeretném ráirányítani a figyelmet a vízenergia legfontosabb hátrányaira. A lehetséges javításmódokat részletesen meg kell vitatnunk ezen a találkozón, a "Hydropower and Dams" ("Vízenergia és gátak") c. folyóiratunkban, és lehet, hogy a következő konferenciákon is beszélnünk kell erről. A vízenergia hátrányos vonatkozásai két csoportra oszthatók: - a valódi, és - a látszólagos hátrányokra. Hogy a valódi hátrányokat leküzdjúk, még sokat kell tennünk a gyakorlati alkalmazások vizsgálatában és fejlesztésében. A látszólagos hátrányok vitákban és a nyilvánosság bevonásával legyőzhetők. A legfontosabb valódi hátrányokat az energiatermelés más típusainak adottságaival összehasonlítva, a nehézségek lényegében gazdasági és pénzügyi természetűek, pl.: - az előkészítés hosszabb időtartama. - a hosszabb építési idő, - a létesítmény általában nagyobb távolsága a fogyasztóktól - az alkalmazhatóság alacsonyabb foka Más oldalról, a vízenergia három, ún. "gyenge pont"ját álproblémának kell nyilvánítani. Először is, a vízerőművek élettartamára vonatkozó általános tévhitek eredményezik az igazolhatatlanul gyenge gazdasági paramétereket. A tapasztalatok szerint a régi erőművek Európában a maguk 50-70 évével még mindig hatékonyan működnek. Elvárható lenne, hogy több pénzügyi befektetést irányítsanak a vízerőművekbe. A gazdaságértékelés gyakorlatában, ha ilyesfajta változás történne az világosan feltárná, hogy a vízenergia a legtöbb esetben az elektromos áramtermelés legolcsóbb módja Másodszor, a többcélú létesítményrendszerekre kidolgozott költségvetések helytelensége okozza annak hiedelmét, hogy a vízenergia magas előállítási költségei miatt versenyképtelen. Harmadszor, a környezeti hatásokat a közösség érdekei alapján kell alapvetően felülvizsgálni. Sajnos néhány "úgynevezett hivatásos környezetvédő" még mindig ragaszkodik elavult, elviselhetetlen eszméihez, hatékonyan manipulálva a hírközlő szerveket, a politikusokat és a közvéleményt. Például, több nagy víztározó építését hevesen támadták és alkotóit elmarasztalták. Néhány év múlva viszont az emberek milliói áldották azokat. akiknek létesítménye mégis megvédte őket és javaikat az árvíz romboló hatásától. E kérdésben bátorkodom megmagyarázni az én filozófiámat a második szekció ülésén. Hangsúlyoznom kell, hogy nem szabad általánosítani a prioritások szerepét, mert ezek sorrendisége a fejlettségi szint, a szociális helyzet alapján a különböző országokban teljesen eltérő. Nem értek egyet a magasan fejlett ipari országok azon gazdasági megbízottjainak tevékenységével, akik rákényszerítik igényeiket, eszméiket a fejlődő országokra, még, ha ezeknek az igényeknek volna is valós alapja a saját hazájukban. Kijelenthetem, hogy a mi nyilvánosságot felvilágosító tevékenységünk alárendelt mértékű a hő- és atomerőművek politikájához képest. Mindenek előtt, a vízenergiának még nemzetközi érdekképviselete sincs. Végül, de nem utolsósorban, el kell ismernünk, hogy a mi területünkön is követtek el hibákat, sőt súlyos hibákat is. így, véleményem szerint, ezeknek teljes, módszeres elemzése lehetne a jövőbeni vitáinknak a fő témája hogy tanulhassunk a hibákból. Hölgyeim és Uraim! Remélem, hogy ez a konferencia jelentős eredményeket mutat majd fel a vízenergia hasznosítás mai hiányosságainak kiküszöbölésében, és a vízenergia versenyképességi feltételeinek jövő századi megalapozásában. Köszönöm szíves figyelmüket!