Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Hírek - Dr. Mosonyi Emil bevezető előadásai az 1995. júniusában Barcelonában tartott nemzetközi vízerőhasznosítási konferencián - Beszámoló a Vízépítőipari Szakosztály 1995. június 8-án Nagymaroson tartott előadóüléséről

254 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI Vízenergia a XXI. században Dr. Mosonyi Emil előadása az 1995 júniusi barcelonai nemzetközi vízerőhasznosítási konferencián Az edzőnek meg kell ismernie a rábízott sportoló eré­nyeit és hibáit egyaránt, hogy jó formában tarthassa, és a leghatékonyabban készíthesse fel a soron következő ver­senyekre. A mi esetünk hasonló. A vízenergiát az ener­giatermelés versenyében három kiemelkedő tulajdonsá­ga teszi győztessé: Az első, hogy újrahasznosítható, mert nem használ üzemanyagot, így azt további célokra takaríthatjuk meg, és nem kell azt elégetnünk. A második, talán a legelő­nyösebb jellemzője a vízenergiának, hogy nem szennye­zi a Föld légkörét. A harmadik, hogy legtöbb vízerőmű viszonylag kis költségtöbblettel módot ad a víz többcélú hasznosítására Nem vitás azonban, hogy a vízenergiá­nak jelenleg van néhány hátránya is. A fenti három leg­főbb előnyre hivatkozva elemeznünk kell ezeket is, hogy megoldást találjunk rájuk, és ezáltal megteremtsük a vízenergia versenyképességét a XXI. században is. Mindez túlmutat egy rövid bevezető előadás tárgy­körén, ezért csak távirati stílusban szeretném ráirányíta­ni a figyelmet a vízenergia legfontosabb hátrányaira. A lehetséges javításmódokat részletesen meg kell vitat­nunk ezen a találkozón, a "Hydropower and Dams" ("Vízenergia és gátak") c. folyóiratunkban, és lehet, hogy a következő konferenciákon is beszélnünk kell er­ről. A vízenergia hátrányos vonatkozásai két csoportra oszthatók: - a valódi, és - a látszólagos hátrányokra. Hogy a valódi hátrányokat leküzdjúk, még sokat kell tennünk a gyakorlati alkalmazások vizsgálatában és fej­lesztésében. A látszólagos hátrányok vitákban és a nyil­vánosság bevonásával legyőzhetők. A legfontosabb való­di hátrányokat az energiatermelés más típusainak adott­ságaival összehasonlítva, a nehézségek lényegében gaz­dasági és pénzügyi természetűek, pl.: - az előkészítés hosszabb időtartama. - a hosszabb építési idő, - a létesítmény általában nagyobb távolsága a fo­gyasztóktól - az alkalmazhatóság alacsonyabb foka Más oldalról, a vízenergia három, ún. "gyenge pont"­ját álproblémának kell nyilvánítani. Először is, a vízerőművek élettartamára vonatkozó ál­talános tévhitek eredményezik az igazolhatatlanul gyen­ge gazdasági paramétereket. A tapasztalatok szerint a régi erőművek Európában a maguk 50-70 évével még mindig hatékonyan működnek. Elvárható lenne, hogy több pénzügyi befektetést irányítsanak a vízerőművekbe. A gazdaságértékelés gyakorlatában, ha ilyesfajta válto­zás történne az világosan feltárná, hogy a vízenergia a legtöbb esetben az elektromos áramtermelés legolcsóbb módja Másodszor, a többcélú létesítményrendszerekre kidol­gozott költségvetések helytelensége okozza annak hie­delmét, hogy a vízenergia magas előállítási költségei miatt versenyképtelen. Harmadszor, a környezeti hatásokat a közösség ér­dekei alapján kell alapvetően felülvizsgálni. Sajnos né­hány "úgynevezett hivatásos környezetvédő" még min­dig ragaszkodik elavult, elviselhetetlen eszméihez, haté­konyan manipulálva a hírközlő szerveket, a politikuso­kat és a közvéleményt. Például, több nagy víztározó épí­tését hevesen támadták és alkotóit elmarasztalták. Né­hány év múlva viszont az emberek milliói áldották azo­kat. akiknek létesítménye mégis megvédte őket és javai­kat az árvíz romboló hatásától. E kérdésben bátorkodom megmagyarázni az én filo­zófiámat a második szekció ülésén. Hangsúlyoznom kell, hogy nem szabad általánosítani a prioritások szerepét, mert ezek sorrendisége a fejlettsé­gi szint, a szociális helyzet alapján a különböző orszá­gokban teljesen eltérő. Nem értek egyet a magasan fej­lett ipari országok azon gazdasági megbízottjainak te­vékenységével, akik rákényszerítik igényeiket, eszméiket a fejlődő országokra, még, ha ezeknek az igényeknek volna is valós alapja a saját hazájukban. Kijelenthetem, hogy a mi nyilvánosságot felvilágosí­tó tevékenységünk alárendelt mértékű a hő- és atom­erőművek politikájához képest. Mindenek előtt, a víz­energiának még nemzetközi érdekképviselete sincs. Végül, de nem utolsósorban, el kell ismernünk, hogy a mi területünkön is követtek el hibákat, sőt súlyos hibá­kat is. így, véleményem szerint, ezeknek teljes, módsze­res elemzése lehetne a jövőbeni vitáinknak a fő témája hogy tanulhassunk a hibákból. Hölgyeim és Uraim! Remélem, hogy ez a konferencia jelentős eredménye­ket mutat majd fel a vízenergia hasznosítás mai hiányos­ságainak kiküszöbölésében, és a vízenergia versenyké­pességi feltételeinek jövő századi megalapozásában. Köszönöm szíves figyelmüket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom