Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Kurdi Péter–Borsodi Andrea: A Fertő-tó nádasok övezte belső tavai planktonikus baktériumközösségeinek numerikus analízise

238 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI A Fertő-tó nádasok övezte belső tavai planktonikus baktériumközösségeinek numerikus analízise Kurdi Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszék 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A. Borsodi Andrea Eötvös Loránd Tudományegy etem Mikrobiológiai Tanszék 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A. Kivonat: Napjainkban a speciális élőhelyek mikrobaközösségeinek összetételét feltáró kutatások az érdeklődés homlokterébe kerülnek. A szikes vizű Fertö-tó nádasokkal körülvett ún. belső tavainak vízkémiai, biológiai viszonyai lényegesen különböznek a nyíltvízétől. Jelen tanulmány három ilyen belső tóból (Herlakni-, Kis-Herlakni- és a Hidegségi-tóból) származó vízmintákból kitenyésztett baktériumtörzsek számítógépes numerikus analízisének eredményét mutatja be. Megállapítja, hogy a Fertő belső tavainak mikrobái között nagy részarányban fordulnak elő a nagy sókoncentrációkat és magas pH értékeket tűrő szervezetek (Micrococcus varians, Flavobacterium sp.). Figyelemreméltó a pleomorf görbült pálca mikromorfológiájú baktériumok nagy számaránya (Flectobacillus. Cytophaga sp.), valamint a vizsgált törzsek jó részének nagyfokú inaktivitása a standard biokémiai-élettani tesztekben (Flavobacterium sp.). Kimutatható néhány, foként talajokban jellemző szervezet is, ami a belső tavak nagy szervesanyag koncentrációjával hozható összefüggésbe. Kulcsszavak: vízbakteriológia, faji összetétel, numerikus analízis, Fertö-tó, "belső tavak" 1. Bevezetés Egyre zsúfoltabbá váló bolygónkon az emberiség mind nagyobb területeket hódít el a természettől, ami az élővilág diverzitásának rohamos csökkenésével jár együtt. A természetvédelem ezért - a geológiai és néprajzi értékek fenntartásán túl - a biológiai sokféleség megóvására hozza létre a Nemzeti Parkokat, melyek közül hazánkban a legfiatalabb ilyen létesítmény a közös, osztrák-magyar kezelésben levő Fertő-tavi Nemzeti Park. E Nemzeti Park területéhez tartozik - a terresztrikus élőhelyeken kívül - a Kárpát-medence legnyugatabbra fekvő szemisztatikus, szikes sztyeptava, a Fertő-tó is. Vízminőségének megóvása az egyre fokozódó antropogén befolyás miatt kiemelkedő fontosságú feladat, nem tévesztve szem elől azt a tényt, hogy az élővizek öntisztulásában a mikroorganizmusok döntő szerepet játszanak. A hatékony védelem ezért nem képzelhető el a természetes vizek anyagforgalmában kulcsszerepet betöltő baktériumközösségek faji összetételének és biokémiai teljesítőképességének számításba vétele nélkül. A Fertő-tó anyagforgalmának feltárásához hozzájáruló munkák között Kováts és munkatársainak (1979) a vízforgalomra vonatkozó kutatásait, Tevannénak (1981) a primer produkcióban kiemelkedő fontosságú algák mennyiségi és minőségi viszonyait tisztázó tanulmányait, valamint Dinka (1991) az anaerob lebontás színterének - az üledéknek szervesanyag, N- és P-tartalmát felderítő vizsgálatait említhetjük meg . Hazánkban a baktériumközösségek numerikus analízisének korszerű módszereit az 1980-as évektől először az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai alkalmazták. A Fertő-tó mikrobiótái közül így derítették fel a nádas filloszférájának (Csizmarik, 1988; Farkas és mtsai, 1989), a nyíltvíz mikrobaegyütteseinek (Borsodi, 1990). továbbá a tó környéki talajok aktinomicéta-közösségeinek (Szabó, 1995) fajösszetételét és az izolált törzsek élettani teljesítőképességét. Jelen tanulmány a tó nádasokkal körülzárt belső tavai planktonikus baktériumközösségeinek megismeréséhez kíván hozzájárulni. 2. Vizsgálati anyag és módszer A vízmintákat 1991. okt. 10-én, nyugodt szélcsendes időben, aszeptikus körülmények között a Kis-IIerlakni, a Herlakni. valamint a Ilidegségi belső tavakból a vízfelszíntől kb. 25 cm-es mélységből vettük (1. ábra). Az utóbbi két tó esetében 3-3 mintavételi pontról gyűjtött és elegyített mintákkal dolgoztunk. Az egyedi és az egyesített vízmintákat a gyors feldolgozás céljára hűtött állapotban 24 órán belül laboratóriumba szállítottuk. A mikrobiológiai rutinnak megfelelően előállított hígítási sorok egyes tagjait Borsodi (1990) tapasztalatai alapján nutrient agarra szélesztettük. A lemezeket 1 hétig 28°C-on inkubáltuk. Az inkubáció után a lemezek felületéről, nem szelektív módon a három belső tó mintáiból összesen 281 izolátumot tenyésztettünk ki. Ezekből már a részletes vizsgálatok megkezdése előtt makro- és mikroszkópos telep- és sejtmorfológiai bélyegeik alapján hasonló izolátumok több csoportját tudtuk elkülöníteni. A további vizsgálatokhoz c csoportok mindegyikéből a szám szerinti nagyságuk arányában reprezentatív törzseket szelektáltunk. szám szerint 91-et. majd reizolálással tisztítottuk. Sajnos a tesztelések során 31 törzs kipusztult. Zömük