Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Molnár Béla–Fényes József–Kuti László: A Kiskunsági Nemzeti Park tőserdei területének vízföldtana

MOLNÁR B. et a!.: A Kiskunsági Nemzeti Park 215 2. ábra. A tőserdei terület földtani térképe a fúrási és a mintagyüjtési pontokkal, a földtani szelvények helyével, a MÁFl által mélyített fúrások pontjaival, a talaj észlelő kutakkal és a termoanalitikai elemzésekkel vizsgált fúrási helyekkel. I. Finomkőzetlisztes agyag. 2. Agyagos és dun'aközetlisztes finomkőzetliszt. 3. Finomkőzetlisztes és finomhomokos durvakőzetliszt 4. Durvakőzetlisztes és apróhomokos finomhomok. 5. Finomhomokos apróhomok. 6. A Duna Tisza köze eróziós pereme. Az eolikus és a folyóvízi Jáciesek határa. 7. A fúrások helye és száma. 8. A felszíni mintagyüjtési pontok. 9. Természetes feltárások. 10. Termoanalitikai elemzéssekkel vizsgált fúrások. 11. Talajvízszint-észlelő kutak. 12. A földtani szelvények helye. 13. A MA FI által korábban mélyített fúrások helye. A holtágak környéki fúrások vizsgálati eredményeit földtani szelvényekben csoportosítottuk (2. ábra). A földtani szelvények közül a magasabb morfológiai helyzetből induló Ny - K-i irányú I. és az erre merőlegese holtágat É - D-i irányban metsző V. - VI. szelvényt mutatjuk be (4. a. 4. b). A Ny-K-i irányú szelvények, így az I. szelvény is a magasabb tengerszint feletti magasságú hátsági peremen kezdődnek A szelvények Ny-i részén a felszínen az alpári templomdombi és a lakiteleki szelvényhez hasonló - jól osztályozott apróhomokos finomhomok telepúi Az I. szelvényben 87,50-91,00 m tszf.-i magasságok között lösz illetve löszös finomhomok jelenik meg A 87,50 m tszf.-i magasság alatt, vagyis 4,5 m mélységtől már folyóvízi kőzetliszt és homok van. Az eolikus üledéksor talpmélysége az alpári templomdombon 89,5 m. Lakiteleken 83,0 m, az I. szelvény 49 sz. fúrásában pedig 87,5 m tszf.-i magasságban van, vagyis E felé Lakitelek irányában mélyebbre kerül. Az I szelvény 46-os és 49-es sz fúrásainak azonos tengerszint feletti magasságban egymás melletti képződményei lényegesen eltérnek egymástól. A DunaTisza közi Hátság és a Tisza-völgy eróziós határát így a két fúrás között kell kijelölni (4. a ábra 14) A 46-os fúrásban végig folyóvízi összlet volt. A fúrásban megjelenő peremekhez közeli homoklencse tartalmazhat még a Hátság eróziójából áthalmozott futóhomokot is. A két fúrásban talált üledéksor eltérő körülmények közötti kifejlődését a karbonáttartalom különbség is jelzi. A 49 sz. fúrásban a löszben a karbonáttartalom 13,00-26,00 % közötti, az alatta települő folyóvízi részen 13,0 %-ra csökken. A 46 sz. fúrástól K-re a karbonáttartalom alig néhány százalékos. Az eróziós peremtől K-re a rétegek a folyóvizi üledékképződésre jellemzően gyorsan kiékelődő lencsés kifejlödésüek. A rétegsor a kanyargó folyó üledékes ciklusainak megfelelően alulról felfelé finomodik Két ciklus figyelhető meg. (4. a ábra I. szelvény 15.) (Molnár B. 1973). A kettő határán az egykori kisebb bevágódó negatív formájú folyóágak kitöltéseiben szimultán termoanalitikai elemzéses vizsgálat alapján az üledék szerves anyagban mindig gazdagabb volt, mint a környezetében. Ez a bevágódás utáni gyors feltöltődést, vagyis a „morotva tavi" időszakot jelzi Az É - D-i irányú IV. és VI sz. szelvényben a rétegsor szintén lencsés kifejlődésű Az alulról felfelé finomodó szemcseméret itt is jellemző. A IV. sz. szelvény 37. sz. fúrásának homoklencséje valószínűleg egykori övzátony üledéket tárt fel. A két folyóvízi ciklus a IV sz. szelvényben különösen jól felismerhető (4 b ábra). Megállapítható tehát, hogy a folyóvízi kifejlődés a feltárt mélységig két üledékciklust tartalmaz. Az alsó idősebb ciklus üledéksora valamivel durvább, mint a felette települőé. A terület felszíni mintáinak elemzése alapján a terület részletesebb földtani térképét rajzoltuk meg (2. ábra). A térképen rajztechnikai okból néhány üledéktípust összevontan ábrázoltunk. A holt Tisza ág által közrefogott területen belül legnagyobbrészt több - kevesebb agyagot és finomkőzetlisztet tartalmazó finom - és durvakőzetlisztek találhatók. A legfinomabb üledéket jelentő finomkőzetlisztes agyag csak kisebb foltokban van jelen. Az agyag termoanalitikai elemzés alapján elsősorban montmorillonitot, illetve illit - klorit kevert rácsszerkezetű agyagásványokat tartalmaz. A fölyókanyar DNy-i részén valószínűleg egykori partgát üledékként ugyancsak kisebb foltokban aprohomok is megjelenik. Ezt az egykori folyó az árvizek visszahúzódásakor rakta le (Coltinson, J. I). 1978). A morfológiailag mélyebb területen, vagyis a Tisza egykori árterén található üledéksor tehát jellegzetes folyóvizi fáciesű. A folyóvízi fáciest az elmondottakon kívül az üledék őslénytani eredményei is megerősítették Egyegy vastag héjú Unió tumidus kagylóhéjtöredék egyértelműen a folyóvízi fáciest jelölte, és ezeket csak ezekben a rétegsorokban találtuk meg. A folyóvízi fáciestől, vagyis az eróziós területtől Nyra a felszín közelében apróhomokos és löszös finomhomok települ. E rétegsorban és az alatta lévő tipusos löszben is a száraztérszíni, nagy ökológiai türőképességű Succinea oblonga, vagy a Pupilla muscorum fajok uralkodtak Kisérő fajként előfordult még Pupilla sterri és a Succinea pfeiflferi is. Típusos lösz faj volt a Trichida hispida és a már említett Pupilla sterri. A fauna megtartási állapota szintén a helyben való életmódot és betemetődést bizonyította. A már bemutatott szemcseösszetételi és karbonáttartalom eredmények és a fauna vizsgálatok együttesen tehát az eolikus, vagyis a szél szállította fáciest jelzik. Az 5.ábra a feszínközeli vízzáró, vagy közel vízzáró rétegek vastagsági értékeit mutatja be Vízzárónak azokat a rétegeket vettük, amelyeknek agyag és kőzetliszt frakciója együttesen a 60 %-ot meghaladta. A folyóvízi rétegekben a karbonátszázalék - mint láttuk kicsi, ezért ennek nem tulajdonítottunk jelentőséget. A legvastagabb - 6-0 m-es - vizzáró réteg a holt Tisza ágon belül a K-i oldalon és a holt Tisza ág Ny-i oldalán található. A két rész között 400-500 m szélességű sávban csak 4-6 m-es a vizzáró réteg vastagsága. A Ny-i nagyobb vízzáróréteg-vastagságot jelentő folton belül is megjelenik egy 100-200 m-es szélességű, 4—6 m-es vastagságot mutató sáv.