Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Kaliczka László: Torkolati művek a Balaton északi parti kisvízfolyásainál

KALICZKA L.: Torkolati művek 207 4.5. A vízgyűjtők művelési viszonyai Az északi part talaj- és művelési viszonyai a következők: - Balatonederics - Révfülöp között a talajok homokosak, illetve löszösek. - Révfülöp - Balatonfüred között a talajok kötöttebbek, helyenként karszt is előfordul, vékony fedőréteggel. - Balatonfüred - Balatonaliga között lösz található, néhol kötött agyaggal, mint pl. Vörösberénynél. - Az északi partra jellemző a szőlő és a gyümölcs művelés a terület jelentős részét elfoglaló kis. (7003000 m

2-es) parcellákon. - A korábbi években (1960-1990 közt) túlságosan sok vegyszert használtak a szőlő- és gyümölcstermesztésnél a műtrágyák, permetezőszerek szükségen felüli adagolásával. Ezeknek a vegyszereknek egy része a talajba került és ott is maradt. Az lesodrási (eróziós) talajveszteségek is tekintélyesek. főleg a lejtő-, és a talajviszonyok miatt. A lemosott talaj egy részét a tó medrébe vitte e víz, a másik része a parti sávban rakódott le. Az eróziós károk ezért ma is gondot okoznak. 5. A jelenleg meglevő torkolati művek 5.1 A balatoni torkolati müvek működési céljai: - a víz által szállított uszadék lehetőleg teljes felfogása. - a görgetett hordalék lehető legnagyobb mennyiségének visszafogása. - a lebegtetett hordalék egv részének kiülepítése. - a művek felügyelet nélküli üzeme. 5.2 Az uszadék felfogása Ez látszik a legegyszerűbbnek: a torkolat elé uszadékfogó rácsot lehet a patakmederbe építeni. Valójában ez mégsem ilyen egyszerű, mert az uszadék napi tisztítás mellett is tökéletesen elzárhatja a rácsot, illetve a meder szelvényét. Ez még kisvízi időszakban is okozhat elöntéseket. Külön feladat a nagy tömegű rácsszemét eltávolítása, a rács tisztogatása. A rácsszemét eltávolítását a szivattyútelepeken már gépi berendezések végzik. Hasonló megoldás a balatoni mellékvízfolyásokon energiaellátási. szerkezeti kialakítási, üzemeltetési és költség gondok miatt nehéz. Hiszen pl. művenként egy-egy személynek folyamatosan a helyszínen kellene tartózkodnia. A közelmúltban kialakított megoldás ígéretesnek tűnik: a vízfolyás tengelyével hegyesszöget záró, két részből álló. egymáshoz nem csatlakozó rácsok mederbe építése (7. ábra). A két rácselem csak részben zárja le a meder keresztszelvényét. A felszínen úszó anyagokat jó hatásfokkal felfogja. Az uszadék a partvonal és a rács alkotta hegyesszögbe terelődik, ahonnan viszonylag egyszerűen kiemelhető. /. ábra. Uszadékfogó. Ilyen rács található a balatonalmádi Remete árkon, az Örvényesi Séden, a Horogi Séden (Zánka). A rácsok kb. 10 éve működnek, uszadék fogásuk jó. Uszadék csak ritkán jut át a rácsok keresztszelvényén. Uszadék fennakadásából származó, elöntést okozó visszaduzzasztásról ezeknél nincs tudomásunk. 5.3. Hordalékfogó művek 5.3.1. Iszapcsapdák A vízfolyások által szállított finom szemcséjű hordalékok kiülepítésének feltétele a 0-0,2 m/s sebességállapot. A sebesség csökkentése végett a vízfolyás fenékvonalát 0,5 - 1 m szintkülönbségű lépcsőkkel megtörtük, s 100-500 m hosszú, vízszintes fenékvonalú iszapcsapdákat hoztunk létre (2. ábra). Az iszapcsapdáknál a meder fenékszélességét a helyzettől függően 2-4 m-re növeltük. Az így kialakított "medence" vízfolyás szerinti alsó végén a természetes terepesés miatt a létesítmény mélysége 0,4-0,6 m-rel kisebb volt a felső véginél. Az iszapcsapda medencéiben az érkező víz a széles mederfenéken szétterülve folyt a befogadó felé. A —J B —| A —| A —-| I) —| A —| A —B —A —| <? B 9 9 (H300 0 + 800 1+300 1(500 A-A B-B iiicIh/.c'I. metszet 2. ábra. Iszapcsapda.