Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Alföldi László–Oláh János–Póka Teréz: A biológiai aktivitás bizonyságai a Szentendrei-sziget kavicsos vízadójában

ALFÖLDI L.-OLÁH J.-PÓKAT.: A biológiai aktivitás bizonyságai 167 drilus Hoffmeisteri Clap és a kisebb Na is Behningi Mich fajokként valószínűsítettek. Annak ellenére, hogy a fúrási eljárás során sérült példányok faj meghatározása további megerősítésre szorul, mégis bizton állíthatjuk, hogy a Szentendrei-szigetkavics vízadójában a kavics hézagaiban a folyómedertől 200 m távolságban már olyan makroszervezetek élnek, melyek táplálékforrása valószínűleg a homok és kavicsszemcsék felületén tevékenykedő nitrifikáló és más baktériumok. A makroszervezetek kétségtelen jelenléte a vízadókban a megfigyelő kutak iszapjában talált rovarkitin maradványok eredetével kapcsolatos esetleges kétségeket is eloszlatja. Értékelés Munkacsoportunk felderítő vizsgálatait a Szentendrei-szigetegyetlen szelvényében végezte ugyan, az eredmények legfontosabb megállapításai a parti szűrésű vízadók viszonyaira mégis általánosíthatók. Vizsgálataink során egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a parti szűrésű vízadókban nemcsak, hogy megvannak a mikrobiológiai aktivitás feltételei, hanem ezen vízadókban intenzív biológiai aktivitás érdemben befolyásolja a felszín alatt áramló víz minőségének alakulását. A Fővárosi Vízművek laboratóriumaiban kimutatott állati mikroszervezetek (Hegedűs J.-né, Hegedűs J. 1974, Hegedűs J. 1974, Homonnayné et al. 1991, Homonnayné et al. 1992) mellett a makroszervezetek jelenlétének felismerése a kavics vízadókban lévő állatközösségek sokrétűségének egyértelmű bizonyítéka. A folyóvízzel közvetlen kapcsolat természetes körülmények között is biztosít egy olyan geokémiai környezetet, amelyben a legfontosabb szervesanyag, oxigén és egyéb tápanyag utánpótlódás biztosítva van, ezért az aerob és a mélyebb régiókban az anaerob bakteriális működés feltételei tartósan megvannak. A folyóvízi üledékek durva törmelékanyagának viszonylag nagy hézagai vízi makroszervezetek számára is elfogadható életteret biztosít. A vizsgált partiszűrésű vízadóban sokrétű bakteriális tevékenység folyik, melyek tételes feltárására további vizsgálatok sokasága szükséges. Bizonyossá vált, hogy a jó néhány uralkodó baktérium faj mellett számos, vagy éppen nagyszámú baktérium féleség alkotja azt az ökológiai rendszert, melynek bonyolult működése befolyásolja a parti szűrésű vízadók vízminőség alakulását. A jelenlévő baktériumféleségek aktivitásának a mértéke természetesen a "tápanyag utánpótlódás" függvénye, de ennek hiányában - mint ahogy a telítetlen zóna körülmények között láttuk - inaktív állapotban túlélik a kedvezőtlen időszakot, és azok változása esetén gyorsan aktivizálódnak. Mindezekből következik, és vizsgálataink valószínűsítették, vagy talán bizonyították, hogy a parti szűrésű víztermelés hatására a vízadóban gyorsuló vízcsere fokozza a folyóvízzel bejutó tápanyag utánpótlódást. ami a biológiai aktivitás fokozódásához vezet, melynek következményeképpen a természetes állapothoz képest vízminőség változás következik be. Szentendrei-sziget partiszűrésű vízadójában erősen valószínűsíthető, hogy a vízadóban folyó természetes bakteriális tevékenység hatására a Duna-vízzel bejutó ammóniát a vízadóban élő nitrifikáló baktériumok nitráttá oxidálják, ezáltal a vízadó vizének nitrát-tartalma a folyóvíz nitrát-tartalmához képest a vízadóban megtett út során akkor is növekedhet, ha felszíni nitrát-szennyeződés nem következik be. A Dunából beáramló víz elegendő oxigént tartalmaz és a beáramló szervesanyag-tartalom, valamint a képződött biomassza elégséges ahhoz, hogy a nitrifikáció mértéke a vízadóba jutó ammónia tartalomtól és a tartózkodási időtől függjön. Hangsúlyoznunk kell. hogy a partiszűrésű víz nitrát tartalma a mikrobiológiai aktivitás hatására akkor is növekedhet, ha a függőleges szivárgás során semmiféle nitrát szennyezés nem jut a vízadóba. Nincs bizonyságunk arra. de nem zárhatjuk ki a levegőből való nitrogén felvétel és átalakítás lehetőségét sem. Meghatározott körülmények között nem lehet kizárni az áramlási út során denitrifikációs tevékenység hatására a nitrát tartalom csökkenését sem, amire utaló adatok egyes vízkivételek esetén ismeretesek. Mindezekből következik, hogy a partiszűrésű vízadókból termelt víz nitrát tartalmát a tápláló folyóvíz, kémiai összetétele és a felszínalatti víz tartózkodási idejétől és mélységétől függő mikrobiológiai hatások érdemben befolyásolják. Mindezekből úgy tűnik, hogy a mederközeli kutak vízminőség-alakulását a folyóvíz és a háttér víz arányától függően az utánpótlódó víz összetétele (leszámítva a szűrőrétegben bekövetkező folyamatokat) érdemben megváltozna. A folyómedertől távol (100-200 m távolságban telepített kutak vizében) a felerősödő mikrobiológiai hatás következtében érdemi vízminőség változásokra számíthatunk. melynek során a mikrobiológiai aktivitás katalizáló hatása következtében a folyóvíz teljes ammónia és nitrit tartalma nitráttá oxidálódhat, vagy speciális esetekben denitrifíkáció következtében a nitrát tartalom csökkenhet. A vizsgálatainkkal kapcsolatosan végzett számítások a nitrát tartalom nem elhanyagolható mértékű növekedésének a lehetőségére utalnak, akkor, ha a folyó menti ártéri erdők és általában az ártéri növényzetnek a beáramló vízből való nitrogén felvevő képessége kicsi. Természetes körülmények között az ártéri növényzet vízhasználata a vízháztartást és a vízminőség alakulást érdemben befolyásolja és a bemutatottnál éppen ellenkező irányú változáshoz, vagyis nitrát tartalom csökkenéséhez is vezethet. Az elvégzett vizsgálatok nem tekinthetők teljesnek sem tartalmukban, sem mennyiségükben, nem is alkalmasak statisztikai értékelésre, ezért a bemutatott számszerűségek sem általánosíthatók. Arra azonban határozottan felhívják a figyelmet, hogy a partiszűrésü vízadók vízminőség változásában, elsősorban nitrátosodásában nemcsak a függőleges irányú szennyeződés beszivárgás, hanem a folyóvíz minőségének biológiai átalakítása sem elhanyagolható szerepet játszik. Tekintettel a partiszűrésű víztermelés országos jelentőségére és Budapest vízellátásában játszott uralkodó szerepérc, szükségesnek tartjuk a partiszűrésű vízadók mikrobiológiai körülményeinek széleskörű, mindenre kiterjedő vizsgálatát, mert meg vagyunk győződve arról, hogy részletesebb vizsgá-