Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Alföldi László–Oláh János–Póka Teréz: A biológiai aktivitás bizonyságai a Szentendrei-sziget kavicsos vízadójában

164 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI mely a sziget teljes területén elzáija a mélység felé való hidraulikai kapcsolat érdemi lehetőségét (2. ábra). 2. ábra. Az új fúrás szelvénye A mélység felé a vízadónak tehát közvetlen kapcsolata nincs. Két oldalt viszont a kavicsba bevágódó Duna a felszíni vízzel való közvetlen kapcsolatot biztosítja. Természetes állapotban a kavicsban kialakuló vízszintet nagyobb részt a Dunából, kisebb részt a csapadékból való beszivárgás és a természetes vízfogyasztás együttese szabályozza (3. ábra). A Duna és a felszínalatti víz minősége érdemben nem különbözik. A Duna-víz pH-ja általában 8-nál nagyobb, Durva | Apró Durva fcózepes\ Finom Kavics homok Homokliszt »*7tB 4 3 t(7íf » 3 1 H7t t 4 3 í WUMJ < j 2 Sl7t~B * 3 3 \ szemcse álméró d mm Durva \ Apró Durva ^Zzepes\ Finom Homokliszt K o v/'c s homok Homokliszt \ 'lí 4 J l ÍITÍi 4 J J íttWCSoMméri d mm Durva | Apró Durvo \<5zepes| Finom Kavics homok Homokliszt a 7 t s 4 s t ma S 7 $ s « 3 \»7

f , 3 , 19 i7 S 5 i J 3. ábra. Vázlatos szelvény A szelvény-vonalban, illetve a határterületen a Fővárosi Vízművek Surány üzemének 11 vízmű kútja üzemel 3300-4800 m3/nap teljesítménnyel. Ezáltal a kavicsban az áramló víz sebessége elérheti a 25-30 m/nap sebességet. A tartós vízáramlás következtében tartós dinamikus vízszint alakul ki, és alacsony Duna vízállásnál 10-12 m mélyen található a vízszint. A kavicstest feltárására a Dunától 200 m távolságban mintavevő fúrást mélyítettünk. A fúrásban fél méterenként kanálfúróval való mintavételekre és vízmintavételre került sor. A kavics és vízmintákat a Szarvasi Halbiológiai Intézet kutatócsoportja mobil labor kocsijában konzerválta, illetve elvégezte a szükséges helyszíni vizsgálatokat. A fúrási szelvény nagyobb részében a szemcsék 50 %-a 1 cm-nél nagyobb átmérőjű, jelentős részben 5 cm-t is meghaladó átmérőjű kvarc kavicsokból áll. A szemcse megoszlás alapján 3 fő típus különböztethető meg, mégpedig; a kisebb vastagságban előforduló homok (4. ábra), a jellegzetes homokos kavics (5. ábra) és a típusos kavics (6. ábra). 4-5-6. ábra. Az új fúrás szemeloszlási görbéje. 5, 6 és 10 méterben a kavicsban lévő vízé 8-nál kisebb, összes oldott anyag tartalma mindkét esetben 620-680 mg/l, jellegzetesen kalcium-hidrokarbonátos víz, 6-7 mg/l nitrát-tartalommal. A TOC a közeli Duna-ágban 3,8 mg/l. a kavicsvízben 1,5-3,0 mg/l. A Duna-víz oldott oxigén-tartalma 10-11 mg/l, a kavicsvízé 3-6 mg/l. A fúrásokból vett üledék-mintákon elvégeztük a szükséges üledékföldtani vizsgálatokat és az eredmény nem