Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
3. szám - Vágás István: A vízlökés szerepe a felszín alatti vizek mozgásában
161 A vízlökés szerepe a felszín alatti vizek mozgásában (Hozzászólás Tóth József: "A nagy kiterjedésű üledékes medencék felszín alatti vizeinek hidraulikai folytonossága" c. tanulmányához.) Vágás István 6726. Szeged, Székely sor 13/A Kivonat: Pattantyús Á. Géza tankönyvei régebben csővezetékekre és szabad felszínű vízmozgásokra értelmezték a vízlökés elméletét, amelyet a jelen cikk szerzője 1966-ban megkísérelt kiteijeszteni a talajvizekre is. Tóth József előzőkben bemutatott tanulmánya nagy kiterjedésű, összefüggő talajvízáramlási rendszerek létezéséről, és a felszín alatti medencék különböző területei közötti hidraulikai kapcsolatokról szólott. Hasonló eredményekre vezettek annak idején Rónai András hazai kutatásai is. Ez a hozzászólás a felszín alatti vízmozgás észlelt jelenségeinek hidraulikai hátterét igyekszik megvilágítani Kulcsszavak: vízlökés, felszín alatti vizek, mélységi vizek hidraulikája. Bevezetés Tóth József előzőkben bemutatott tanulmánya megállapította, hogy "A természetben nagy kiterjedésű, összefüggő talajvízáramlási rendszerek léteznek, ezekben ... a medence különböző területei között hidraulikai kapcsolat is fennállhat. Számos természeti folyamat és jelenség helyes értelmezéséhez, továbbá a talajvízjárás természeti és emberi hatások által előidézett megváltozásának helyes modellezéséhez és előrejelzéséhez a regionális hidraulikai folytonosság fennállásának felismerése elengedhetetlen." Rónai András több évtizedes munkásságának számos dokumentumában (pl. Rónai, 1956, 1985) a Kárpát-medencét illetően mutatott rá a felszín alatti vizek hidraulikai folytonosságára, a távoli területrészek kapcsolatára. Pattantyús Á. Géza tankönyvei (pl. Pattantyús, 1951) csővezetékekre és a szabad felszínű vízmozgásokra értelmezték a vízlökés elméletét, amelyet e sorok írója megkísérelt kiteijeszteni a talajvizekre is (Vágás, 1966). Hozzászólásunk ennek gondolatmenetét idézi. A vízlökés elmélete A talaj, vagy a kőzet hézagaiba zárt, x hosszúságú, egységnyi szélességű, y magasságú, vízzel telt hasáb dp nyomásváltozás hatására változtassa meg eredeti hosszúságát dx-szel. Változzék meg emiatt a talajhasáb vízszintje a hosszváltozás előjelével ellentétesen dy-nal. A talajvízhasáb hosszának és magasságának változását tartalmazó térfogatok (1. ábra) egyenlősége: n x. v . dx = n y. x . dy ... (1) ahol: n x = a vízzel telt eredeti hasáb "hatékony" hézagtérfogata, n y = a nyomásváltozás hatására vízzel telt talajrész "hatékony" hézagtérfogata. A talajszemcsékbe zárt folyadékhasáb dt idő alatti w sebességváltozását - azért a változását, mert az maga is mozgásban lehet - a dx hosszváltozásból határozhatjuk lalajfehzín i dy , v2 = ny * dy , T V 1=n x. y . dx vízzáró réteg . f>>V| VIÍLW U l tílUU 1. ábra. Vízlökés létrejötte a talaj fölszíne alatt
