Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

2. szám - Vermes László: Az esetleges éghajlatváltozás és a mezőgazdaság

104 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI szerek felszívódása, de a megváltozott levél-fiziológiai folyamatok csökkenthetik a levélen keresztül ható szerek felszívódását is; ezek gyakorlati bekövetkezésének tényleges esélyeit - több más kérdéssel együtt - még további vizsgálatoknak kell meghatározniuk. A növényvédelemben ugyancsak számolni kell azzal, hogy a rizómás és gumós évelő gyomok - éppen az erőteljesebb fotoszintézis következtében - makacsabb problémát fognak jelenteni, mert növekedni fog rezisztenciájuk a kémiai szerekkel szemben. A növényvédelemnek is föl kell készülnie arra, hogy módszerein a kialakuló új helyzetnek megfelelően változtasson, de ennek potenciális lehetősége megvan. Ami a másik nagy ágazatot, az állattenyésztést illeti, a széndioxid-növekedés és a felmelegedés lehetséges hatását az állatokra és az állattartásra a szakirodalom alig tárgyalja. Egyes kutatók, pl. a közelmúltban elhunyt Adám Tamás a háziállatok klímaigényeivel foglalkoztak ugyan, dc a klímaváltozás következményeit a növényekéhez hasonló részletességgel nem elemezték. Ezen a téren igazán csak elvétve szerzett tapasztalatok alapján mondhatunk valamit. Mindenekelőtt az állapítható meg, hogy az állatokra gyakorolt hatások eleve kisebbek, kevésbé drasztikusak lesznek mint a helyváltoztatásra nem képes növényeknél tapasztaltak, elsősorban a környezeti feltételekhez való könnyebb alkalmazkodás, a jobb adaptációs készség miatt. A növények növekvő fotoszintézise és erőteljesebb növekedése - mint láttuk korábban - a levelek és a vegetatív részek növekedésében mutatkozik meg főként, ami kedvez a takarmánynövények termésnövekedésének, ez pedig javítja az állatok - különösen a kérődzők - táplálkozási viszonyait, ezen keresztül a termelésüket is. A gyepflóra összetételében bekövetkező változások azonban kedvezőtlenek is lehetnek, amennyiben beltartalmilag értéktelenebb fajok válnak dominánssá a biocönózisban. A felmelegedésnek azonban lesznek más hatásai is. Már most megfigyelhető hazánkban is, hogy a juhoknál, de a szarvasmarháknál is az elhúzódó meleg nyár és a később beálló hideg idő miatt a természetes ivarzás ideje kitolódik, szeptemberben még nem indul meg. Ugyanilyen okok miatt később ivarzanak a szarvasok, késik, ill. elhúzódik a szarvasbőgés ideje. A vaddisznónál viszont a tapasztalatok szerint előbbre kerül az ellés az őszi táplálékbőség következtében. A tenyésztésnek tehát számolnia kell ilyen és ehhez hasonló változásokkal az állatok reprodukciós ciklusaiban. A tartási körülményekben kimondottan kedvező lesz a melegebb klíma, amely a szabadban és a legelőn tartást elősegítheti hazánkban is, bár megjegyzendő, hogy pl a mi mérsékelt övezetünkben a szabadban tartás eddig sem klíma-kérdés volt, hanem egyrészt a túlzott - de indokolatlan - kényelem, másrészt a nagyobb biztonság érdekében terjedt el annyira nálunk az istállózott szarvasmarha-tartás. A legelőgyepre alapozott húsmarhatartás esélyei ezért hazánkban is megnőnek, aminek elteijesztése ebből a szempontból is, de általános környezetvédelmi, környezetgazdálkodási szempontból is kívánatos lenne 3. Tanulságok és várható hatások a Kárpát-medencében A jórészt általános szempontok áttekintése után nézzük meg: mi várható kis hazánkban és a Kárpát-medencében? A mérsékelt égövre jelzett 2-4 C fokos felmelegedés nálunk is az átlaghőmérséklet növekedésével, melegebb nyarakkal és enyhébb telekkel jár majd várhatóan együtt. Mint ahogy Észak-Amerikában az 1983. évi időjárást példa-értékűnek emlegetik a Kanadában bekövetkező klímaváltozások számára, s ahogyan ott az USA "mid-west" államainak és a Nagy Síkság (Great Plain) jelenlegi éghajlatát várják a kanadai prérik és DNy-Ontario területein uralkodóvá válni, úgy jelzik az elmúlt száraz és meleg, kimondottan aszályos évek a Kárpátmedence eljövendő klímáját, és úgy várhatjuk mi a tőlünk délebbre uralkodó száraz melegek meghonosodását, északabbra tolódását. Mindenképpen számítani kell arra, hogy a termeszthető növények skálája kiszélesedik, új fajok, ill. a meglévők új genetikus változatai jelennek majd meg, amit elő fog segíteni a nemesítés által egyébként is szabályozott fajtaváltás. A növénynemesítőknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a növények változó fiziológiai és morfológiai tulajdonságaira, hogy az új viszonyok között legjobban helytálló, minőségükben mégsem rosszabb fajták kerüljenek a termesztésbe. A gazdálkodóknak arra kell felkészülniük, hogy változtatni kell a kialakult agrotechnikán: változni fog a hagyományos "gazda-naptár", különösen a vetések és a betakarítások ideje, de a művelési technikák is, a régi agrotechnikai "receptek" helyett újakat kell alkalmazni a rendelkezésre álló talajnedvesség lehető legjobb kihasználása érdekében. Számítanunk kell az időjárási szélsőségek gyakoribb bekövetkezésére, így az aszályos időszakok gyakoribbá válására, ezért fel kell készülni a megelőzésre, kárainak mérséklésére. Szemi-arid klímánk inkább az aridba hajló lesz, ezért a vízvisszatartás és az öntözés módszereit kiteijedtebben kell majd alkalmazni Vízgazdálkodásunknak továbbra is arra kell összpontosítania az erőket és a kapacitásokat, hogy az egyenetlen vízkészleteket az igényekhez igazítva lehetőleg kiegyenlítse, a természetes csapadék minél nagyobb részét visszatartsa, a vízfelhasználást a leghatékonyabb módszerek alkalmazása révén minél jobb hatásfokúvá tegye. Tudatosan fel kell készülnünk a mezőgazdasági vízgazdálkodás javítására olyan hazai, vagy a Kárpát-medencére kiteijedő aszályérzékenységi, vízpotenciál- és aszálytűrő potenciál térképek szerkesztésével, valamint különböző szcenáriók számítógépes szimulálásával, amelyek megmutatnák országunk területének eltérő érzékenységű részeit és segítséget nyújtanának a kivédési stratégiák, sőt a taktikák tervezéséhez és megvalósításához is. A legfontosabb tanulságnak és egyben feladatnak is azt tartom, hogy ne szűnjünk meg vizsgálni és elemezni a várható hatásokat, pontosítani méréseinket, megbízhatóbbá tenni az előrejelzéseket, és kísérletekkel felkészülni a lehetséges változásokra, ill. a kutatások kitér-