Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
2. szám - Vitális György: Dr. Kessler Hubert (1907–1994)
65 Dr. Kessler Hubert (1907-1994) Vitális György 1118 Budapest, Otthon u. 6. Az 1994-es esztendő elején megint fájdalmas veszteség érte a magyar hidrológus és szpeleológus társadalmat. Életének 87. évében, 1994. február 1-én, rövid szenvedés után elhunyt dr. Kessler Hubert, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja. Kessler Hubert 1907. november 3-án, Kessler Károly és Guggenberger Emma fiaként az erdélyi Nagyszebenben látta meg a napvilágot. Egyetemi tanulmányait az 1926-31 évek között a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Altalános Mérnöki Karán, az 1931-35 évek során a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol földrajz-földtan-őslénvtan tárgyakból szerzett egyetemi doktori oklevelet. Életében számos barlangot fedezett fel és írt le. Legnagyobb eredménye 1930-ban a budai Szemlőhegvi-barlang felfedezése, valamint 1932-ben az Aggteleki-barlang és a Domica összefüggésének búvárúszással történt megállapítása. 1935-45-ig az Aggteleki-barlang igazgatója, 1948-65-ig a Vízrajzi Intézet (ma a VITUKI) karsztvízkutató osztályának vezetője, számos település, város, ipartelep vízellátását oldotta meg újszerű karsztvíz feltárásokkal. 1965-72-ig a Magyar Alumíniumipari Tröszt főhidrológusa. Nyugalomba vonulását követően a Természetvédelmi Hivatal és a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos szaktanácsadója. A Magyar Barlangkutató Társulat, majd a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat alapító tagja és tiszteletbeli elnöke, az Union Internationale Speleologica Barlangterápiai Szakbizottságának megalakítója és titkára, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja, MTESZ- és Pro Natura-díjas, a Vízügy kiváló dolgozója, a Kiváló Újító aranyfokozat, a Hermán Ottó-, a Kadic Ottokár- és a Vass Imre érem tulajdonosa. Nyomtatásban megjelent főbb művei: a „Barlangok mélyén" (1933), „Az örök éjszaka világában" (1958), „Földalatti ösvényeken" (1961), „Barlangok világa"(1962) és a „Barlangok útjain, vizein" (1985).Emellett kb. 200 tudományos tanulmány szerzője belés külföldi szakfolyóiratokban, a magyar nyelvűek mellett német, angol, olasz, francia és orosz nyelven. Kessler Hubert az 1938-as évben lépett be a Magyar Hidrológiai Társaság jogelődjeként számon tartott Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályába, de már az 1932. évi Hidrológiai Közlönyben olvashatjuk „Az Aggteleki barlang: 20 km-es vízvezető rendszer" című tanulmányát, 1933-ban „A Baradla cseppkőbarlang". 1953-ban ,A lillafüredi Anna-barlang forrásai", 1954-ben ) rA karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a vízbeszivárgási százalék megállapítása", 1956-ban „A karsztos hévforrások utánpótlásának kérdése", majd 1969-ben Kisházi Péter és Vendel Miklós társszerzőkkel az „Ásvánvvíz-kutató fúrás Fertőrákoson" című tanulmányát. Utoljára 1991. évi 4. számunkban publikált. Az 1961. évben életre hívott Hidrológiai Tájékoztató hasábjain már a kiadvány indulásakor, az első cikkírók sorában, 1961-ben ,Megkezdték Tirana vízellátásának fejlesztését a magyar kutatások alapján", 1962-ben „A budai hévforrások vízháztartásának kérdése", 1963-ban pedig „A bányavíz távlati hasznosítása az ivó- és ipari vízellátásban" című dolgozatával szerepelt. A Hidrológiai Közlönyben és a Hidrológiai Tájékoztatóban közzétett tanulmányai - a számos egyéb tanulmánya mellett - gyakorlatilag egész szaktevékenységét tükrözik. Hidrogeológiai munkássága elismeréseként a Magyar Hidrológiai Társaság 1983 júniusában Győrben tartott IV. Országos Vándorgyűlésén emelte tiszteleti tagjai sorába. Az on elhangzott méltatásból is kitűnik: „Nevéhez fűződik az ország hasznosítható karsztvízkészletének meghatározása, az országos forráskataszter létrehozása, karsztvizeink hasznosítási lehetőségeinek meghatározása, a mesterséges (pl. bányászati) beavatkozások karsztvizeinkre gyakorolt hatásának megállapí-tása."
