Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
1. szám - Keve Gábor: Hollandia egyik rajnai árterületének újraélesztése – a magyar Duna hidrológiai hasonlóságai alapján
KEVE G.: Hollandia egyik árleriilelének újraélesztése 47 HOZZÁSZÓLÁS Keve Gábor: „Hollandia egyik rajnai árterületének újraélesztése a magyar Duna hidrológiai hasonlóságai alapján" c. tanulmányához Vágás István a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője 1993. tavaszán valamilyen országos tudományos diákköri szervezőtestülettől sürgős felkérést kaptam, hogy íijak bírálatot egy pályamunkáról, amelyet Keve Gábor: „A Rajna és a Duna hidrológiai összehasonlítása" címmel nyújtott be főiskolai hallgatóként. Szokványos dolgozatra számítottam, ám az olvasás egyre mélyebb tartalomról győzött meg. Bírálatomban leírtam, és ma is hajlandó vagyok álláspontomat megvédeni, hogy ha én ezt á dolgozatot műszaki doktori értekezésként kapom bírálatra, akkor doktori értekezésnek is elfogadtam volna. Mi az, ami ebben a tanulmányban különleges? Nem annak elgondolása az új, hogy minta területi analógiák útján próbálunk megoldást találni egy távoli ártér problémáira. Jó gondolat a számszerű bearányosítás gondolata, még kiválóbb az, hogy a vegetációs jellegadatokat hidrológiai jellegadatok útján „visszük át" a másik övezetre. A mérnöki szükségletek hasonló megoldásokat már kitermeltek, s ez semmit sem von le a tanulmány megoldásainak értékéből. A magam részéről a leglényegesebbnek azt tartom, hogy a tanulmány szerzője a hasonlóság tulajdonságainak hordozóiként bátran nyúl valószínűségi paraméterek felhasználásához. A kismintakísérletek esetében - a folyamatot vezérlő erőrendszer jellegének ismeretében - meghatározott dimenzió nélküli számok azonossága biztosíthat két különböző méretű hidraulikai rendszer között egyenértékűséget. A geometriai méretváltozást egyéb hidraulikai mennyiségek olyan változásának kell követnie, amely az alapul szolgáló dimenzió nélküli számértéket változatlanul hagyja. Ha az összehasonlításra kerülő hidraulikai vagy hidrológiai rendszerek lényegében azonos méretűek, illetve ahol a geometriai meghatározók nem jellemzőek, a hidrológiai paraméterek azonossága, vagy közel azonossága válik mértékadó tulajdonsággá. De, milyen paramétereket válasszunk az összehasonlításhoz? A tanulmány alapján a kérdést oda egyszerűsíthetjük, hogy azt kérdezzük meg, \ajon a sztochasztikus paraméterek is alkalmasak-e hasonlósági vizsgálatokhoz? Lehet-e gyakorisági, tartóssági, meghaladási időösszegekre, időszakszánira, meghaladásszámra, vagy maximumelemzésre vonatkozó sztochasztikus elemhalmazokat az összehasonlítandó rendszereket illetően alapul választani, és ezek azonosságai nyomán hasonlósági viszonyt értelmezni? A követett gyakorlat mellett szól, hogy a minél szélesebb körű azonosság a „hasonlóság" kétséget kizáró bizonyítéka lehet, viszont ellene lehetne felhozni azt, hogy az azonos statisztikai paraméterek - pl. az azonos várható érték - még adódhatnak erősen különböző statisztikai sokaságokból. Ugyanez lehet igaz, akkor is, ha a várható érték és szórás egyidejű azonosságát kívánjuk meg, bár ez már javítana a helyzeten. A tanulmány azonban egyszersmind több sztochasztikai paraméter azonosságát — esetében, bizonyos, kisebb engedményekkel: kvázi-azonosságát - érvényesítette. Eredményeit éppen ezért nem volna indokunk kétségbe vonni. Érdemes volna a hidrológiai hasonlóság valószínűségi alapjaival elméleti szinten is foglalkozni. Lehetne-e valószínűségi invariánsokat is értelmezni? Beszélhetnénk-e adott konfidencia szintű „hasonlóság"-ról? Fiatal üzemmérnök szerzőnk alighanem jelen tanulmányával föladta a kérdést a hidrológia elméleti szakembereinek! De, talán saját magát is hosszú időre ellátta munkával.