Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
6. szám - László Alfrédné–Ligetvári Ferenc: Szűrés hatása a csepegtető öntözésre használt felszíni vizek kémia kezelésére
362 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 73. ÍIVF. 5. SZÁM Szűrés hatása a csepegtető öntözésre használt felszíni vizek kémiai kezelésére László Alfrédné Ligetvári Ferenc Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 8360. Keszthely, Deák Ferenc u. 16. Kivonat A szerzők klór és rézszulfát algaölő hatását vizsgálták mikroöntözésre használt felszíni vizek kezelésekor. 0-0.2 mg/l réz ion. illetve 0-3 mg/l aktív klór jelenlétében vizsgálták 14 napos tenyészidöt követően az alga biomassza növekedést. A 0,02-0,1 mg/l réz ion, illetve 0.75-2,5 mg/l aktív klór koncentráció tartományban mutatkozott meg az algafejlődés teljes gátlása A rézszulfátos kezelés eredményessége kis mértékből, míg a klórozás eredményessége nagy mértékben függött a vízben jelen levő oxidálható anyagok mennyiségétől. Egy minta esetéből a víz erős szennyezettsége miatt a 3 mg/l klór koncentráció sem gátolta a szaporodást. A vegyszermennyiség csökkentése érdekében az aklív klórt fogyasztó anyagok egy részének eltávolitása céljából homok-, illetve perlitrétegen történő szűrést alkalmaztak. Homokszürő alkalmazása 44100%-kal, perlitszürő alkalmazása 55-95 %-kal több aktív klór tartalmat eredményezett a kezelést követő harmincadik perc végén a szüretien mintához képest. A szűrés tehát a vegyszer hatékonyságát növelte. Perlit alkalmazása a hasonló szűrőhatás mellett mutatkozó nagyobb szűrőteljesitmóiy következtéből előnyösebb. Kulcsszavak: Öntözés, csepegtető öntözés, szűrés, vízkémia Bevezetés A mezőgazdaságban az utóbbi évtizedben egyre szélesebb körben alkalmazott mikroöntözés egy sor technológiai, üzemeltetési problémát vetett fel. Az eljárásnak sok előnye mellett - egy, a működtetést bizonyos körülmények között döntően befolyásoló - hátránya is mutatkozik: a vezetékek és kilépőnyílások eltömődési hajlama. A vízforrás mechanikai szennyezései, a víz kémiai összetevőiből fizikai-kémiai hatások eredményeként létrejövő kiválások ülepítéssel, hidrociklonok, szeparátorok alkalmazásával, illetőleg kémiai kezeléssel (pl. a pH csökkentésével) távolíthatók el (ENGLISH, 1985., NAKAYAMA és BUCKS, 1985.) A csepegtető öntözés gyakorlatában a kémiai reakciók okozta kiválások, eltömődések mellett a legnagyobb gondot a különböző mikroszervezetek, így az algák jelenléte és szaporodása okozza. Az élővizek növényi tápanyag-dűsulása, a fényviszonyok kiváló lehetőséget adnak az algák robbanásszerű szaporodásához. Ilyen vizek hasznosítása során a kilépőnyílások körül keletkező biomassza a kémiai kiválások okozta eltömődésekhez hasonló problémákat okozhat, tekintélyesen megnövelve a holt időt jelentő tisztítások gyakoriságát. A kutatók három fő területet jelölnek meg lehetséges beavatkozásként. (1) Oxidáló karakterű anyagok alkalmazását javasolják, így a klórét( MEYER, 1985., ENGLISH, 1985., SUKENIK és mtsai, 1987., BROOKS és LDPTÁK, 1979., DAVIS és MIDDAUGH, 1978., BROOKS és SEEGERT, 1978 ), az ózonét (SUKENIK és mtsai, 1978.), a hidrogén-peroxidét (BARROIN és FEUILLADE, 1986.). Kutatásaik szerint a megfigyelt klorofill destrukció, az ATP tartalom csökkenése, illetve a fotoszintézis gátlása egyértelműen az oxidatív behatás következtében áll elő, és eredményezi a sejtelhalást. (2) Felszíni vizek, víztárolók algamentesítésére régóta használatos szer a rézszulfát, melyet a víz egyéb kémiai jellemzőitől függően tág koncentrációtartományban találtak hatékonynak (XUE és SIGG, 1990., HAWKINS és GRTFFITHS, 1987., ENGLISH, 1985., McKNIGHT, 1981.). (3) Szintén alkalmazható módszernek bizonyult - tekintettel az algák méretére - megfelelő felépítésű szűrők alkalmazása. Ezek az algák mellett az egyéb hasonló méretű, ülepítéssel nem, vagy nehezen eltávolitható részeket is leválasztják. A szűrők anyagától, szemcseösszetételétől függően jó hatásfokú mentesítést tudtak elérni amellett, hogy az oldott szervesanyag tartalom csökkenését is megfigyelték (SCHULER és mtsai, 1991., ELLIS, 1987., ZEIER és HILLS, 1987., NAGHAVI és MALONE, 1986.). Jelen munkánkban eltérő összetételű felszíni vizek kémiai anyagokkal (klór és rézszulfat) történő kezelésének hatását kívánjuk összehasonlítani, illetve azt megvizsgálni, hogy milyen hatást gyakorol a víz homokon illetve perliten történő szűrése a kémiai kezelés hatékonyságára, az alkalmazható hatékony koncentrációtartományra.