Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
6. szám - Molnár Béla: Víztározók létesítésének vízföldtani adottságai a Duna–Tisza közi Hátságon
342 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 73. ÍIVF. 5. SZÁM kunsági Nemzeti Park megalakulásával a tó védetté vált, majd rajta aktiv természetvédelem folyt, így ma kiterjedt nádfelületével, láp- és mocsárrétjeivel az ország egyik jelentős édesvízi mocsara alakult ki (Molnár B. - Iványosi Szabó A. - Fényes J. 1979.). Az egykori tavak környékén épült belvízlevezető csatornák a felesleges víz levezetésében akkoriban fontos szerepet játszottak. A jövőben azonban a kora tavaszi gyors belvízlevezetés helyett a vízvisszatartást kell fokozni. Az uralkodó ÉNy-DK-i irányú szél által kialakított mélyedésekben, népi nevükön: semlyékekben visszamaradó víz ugyanis az optimális talajvízszintet segítheti szabályozni. így az egykori tavak és semlyékek vízföldtani jelentősége megnő. Fontos tehát ismerni ezek vízzáró- és vízáteresztő rétegeinek térbeli helyzetét, hogy alkalomadtán tározásra való felhasználásuk minél hatékonyabban, és minél kisebb költséggel valósulhasson meg. Ellenkező esetben jóval nagyobb mértékben úgy járhatunk, mint 1974-1977 között a VITUKl által végzett vízháztartási vizsgálatok jártak. A tabdi láperdőn és az izsáki Kolon-tavon a frissen épült csatornákkal a vízzáró karbonátos réteget ugyanis áttörték. Ezzel az eredeti természetes vígárást megváltoztatták. A Kolon-tó esetén a tóhoz vezető csatornából a víz így nem a tóba jutott, hanem a csatorna szakaszán a karbonátiszap alatti futóhomok rétegbe szivárgott be, és nem a tavat, hanem a talajvizet táplálta, pedig nem ez volt a cél. A tabdi láperdőn átvezető csatorna aránylag meredekebb alsó szakaszán viszont a karbonátiszapos réteget áttörő csatorna a felszín közeli vizet csapolja meg, s többletvíz keletkezik. Az eddig tartó száraz csatornaszakasz innen kezdve fokozatosan növekvő vízhozamot szállít. Mindkét esetben tehát új hidrogeológiai helyzet alakult ki (Zsuffa 1. 1982. szóbeli közlése). 29160 dm cm 10 hogy a tavak általános tulajdonságait megadjuk (Molnár B. 1983). Mindegyik tóra jellemző volt, hogy vizük sekély, alig néhány dm mélységű. A tavakon kívül számos semlyék van, amely csak a tavaszi magas talajvízálláskor, sokszor pedig csak a gyors hóolvadáskor rövidebb ideig volt vízzel telített. A tavak kiterjedésében lényeges különbség volt a téli és a nyár végi időszakban. A vizek össz-sótartalma igen szélső - 5000-70000 mg/l - határok között változott (Szépfalusi J. 19761977). Ph értékük is nagy, 9-10, sőt, időnként a 11-et is elérte. Még az azonos tónál is lényeges különbség volt a nyári és a téli félév vízkémiai viszonyaiban. Télen a sókoncentráció kisebb volt, nyáron az evaporizáció hatására azonban megnövekedett. A tőzeges tavak kivételével az összsón belül is igen nagy a Na +, a tavasz végén a Ca 2 + és a Mg 2 +, valamint egész évben HCO3", a CO3 2" és a Cl" mennyisége. Nyáron különösen nagy a Mg/Ca arány, amelynek a vízből történő karbonátiszap-kiválás kristálytani összetétel kialakulásánál van jelentősége (7. és 2. ábra). Ennek eredménye, hogy a legtöbb tónál a karbonát nagy magnéziumtartalmú kalcitként válik ki, amely koradiagenetikus úton dolomittá alakul át (Molnár B. 1980, 1981). 0,2mm O.Smoi i csapadék —— O.lmm / \ rxipi maximum —J \ / 5,5mm / 0.3mm A / A* /\ OAmm KI ! i / /v / \ / I \ ! 7 \/\ J ' / A h \ \ / ' / 1/ ii 1 / 1/ ' \ \ „ y f—napi áhag 1 ,'v 1 / 1/ ' \ \ „ y f—napi áhag 1 1 1 \y V ' V '' 34 nap alatt az összes csaga<íí)< 6(Jmm 1» 20 22 21 2Í 2J 30 2 t 6 8 10 12 K 16 1i 20 JÚNIUS JÚLIUS 2. a. ábra. A Julöpházi Szappanosszéktónál felállított meteorológiai állomás hőmérsékleti- és csapadék adatai az 1976. évi nyári aszály idején. l.ábra. Két Duna-Tisza közi tó Maucha-féle összsótartalom csillagábrája. Szépfalusi J. (1966., 1967.) nyomán. zo r ' / \ M$/Ca 1 1 1 / \ \ i i i 1 \ ^ng/l l l l \ \ 1 \ i < \ \ \ 1 l /i va vu. IX. X. X!. XI XI IL II. IV VI VII IX X. 55 50 15 U> 35 30 f 25 « 20 15 10 5 17 26 II 3 1 12 26 25 2 3 29 25 20 23 27 25. A hátsági tavak vizének jellemzése A Duna-Tisza közi tavak három évtizedes kutatása során mintegy negyven tó és egykori, de ma már elöregedett, vagy lecsapolt tó részletes földtani, vagy vízföldtani feldolgozására került sor. így lehetőség van arra, 2.b. ábra. A Szappanosszék-tó vizének 1976-1977-ben mért összes oldottanyag-tartalom és Mg/Ca arány változása. Az ábra Szépfalusi J. (1976., 1977.) adatainak felhasználásával készült.