Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

5. szám - A vízlépcső történetének kronológiája

336 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 73. ÍIVF. 5. SZÁM A vízlépcső történetének kronológiája A Duna szabályozása és hasznosítása Széchenyi elképzelésének szerves része volt. A Duna magyar szakaszának vízerőhasznosítására, hajóútfejlesztésére az elsó' kezdeményezések és tervek még az Osztrák-Magyar Monarchia idején születtek. A dunai vízlépcsőrendszer terveit "sztálinista agyrém"-nek minősíteni, nevetséges ostobaság, ezt hirdetni pedig bűnös felelőüenség. És most nézzük röviden a tényeket. Az 1. rész az Osztrák-Magyar Monarchia és a két világháború közötti időszak elgondolásait, terveit mutatja be. A 2. rész 1950-től, a beruházás megvalósítására és üzemeltetésére kötött magyar-csehszlovák államközi szerződés megkötéséig terjedő időszak fontosabb történéseit foglalja össze, a 3. rész pedig az építés megkezdésétől napjainkig vezető út eseményeit ismerteni. 1. A vízerőhasznosításra és a vízi közlekedésre vonatkozó tervek az Osztrák-Magyar Monarchia korában és a két világháború között 1887-1903. Viczián Ede felméri Magyarország vízenergia-készletét. Világszínvonalú munkája úttörő volt, melyet számos országban követtek. (Magyarország vízerői, Budapest, 1905.) 1911. Buss és Schmidthauer Pozsony-Győr között - a Mosoni-Duna felhasználásával - három vízlépcső építését tervezik. Elgondolásukat „Vízerőművek, kapcsolatban hajózó és öntözó'csatornával, Pozsony és Győr között" című munkájukban fejtik ki. (Légrádi, Budapest, 1911.) 1917. Fischer-Reinau a Duna Szapig terjedő szakaszára terveket mutat be „A Duna, mint vízi út és energiaforrás" címmel. (Deutsche Bauzeitung, 1917.) 1917. A budapesti Duna Konferencián megalakult a Rajna-Majna-Duna Szövetség. Célja, a Duna hasznosítása és az európai vízi közlekedés fejlesztése, mely víziút-rendszernek gerince a Duna folyó. 1935. Bornemissza Géza m. kir. ipari miniszter 1935. november 14-én a magyar képviselőház elé terjeszti a „Magyarország energiakészletei" című javaslatokat, amely a Duna folyó Szigetköz-Csallóköz-Nagymaros-i szakaszának vízenergia hasznosítását is tartalmazza. 1942. Dr. Mosonyi Emil megkezdi a nagymarosi vízlépcső tervének első konkrét megfogalmazását. 2. A vízlépcsőrendszer beruházásának előkészítése 1950-től a magyar-csehszlovák államközi szerződés aláírásáig 1950. Dr. Mosonyi Emil az MTA ülésén javaslatot tesz a Csehszlovákiával közösen létesítendő dunai vízlépcsőrendszer terveinek kidolgozására. 1950. Az MTA fennállásának 125. évfordulóján a Műszaki Tudományok Osztályán rendezett ülésen Dr. Heller László előadásában ismerteti a tüzelőanyag-forrásainkkal való takarékoskodás lehetőségeként vízerőműveink fokozottabb kiépítését. 1952. A magyar kormány határozatot hozott a nagymarosi vízlépcső beruházásának előkészítéséről. Megkezdődnek a kutatási és feltárási munkák. 1954. Az MTA ankékot szervez a vízlépcsőrendszer tervének ismertetéséről. 1958. Megkezdődik a közös magyar-csehszlovák tervezési munka a komplex hasznosítás változatainak kidolgozása és értékelése. 1963. Az OMFB részletes tanulmányban foglal állást az elkészült tervekről. 1963. Magyar-csehszlovák kormányközi megállapodás a közös beruházási program kidolgozásáról 1964. Elkészül a közös beruházási program. 1964-68. A közös beruházási program hatósági egyeztetései, a kutatási és feltárási munkák folytatása. 1968-69. Újabb vált"zatok vizsgálata, a közös beruházási program kiegészítése. 1972. Megállapodás a közös beruházási program korszerűsítéséről, további hatásvizsgálatok mérnökgeológiai és hidrogeológiai feltárások. 1975. Elkészül a módosított közös beruházási program. 1975-77. A közös beruházási program hatósági egyeztetése, az államközi szerződés kidolgozása. 1977. Szeptemberben Magyarország és Csehszlovákia miniszterelnöke államközi szerzó'dést ír alá a vízlépcsőrendszer közös megvalósításáról és üzemeltetéséről. A szerződést az Elnöki Tanács ratifikálja és a törvényerejű rendelettel 1978-ban a Magyar Közlönyben kihirdeti. 1978. Az MTA Vízgazdálkodási Bizottsága megtárgyalta a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos tudományos kutatások helyzetét, elismerését fejezte ki a végzett munkáról és javaslatot tett a megfigyelő rendszer kibővítésére. 3. Az építkezés megkezdésétől napjainkig 1978. A csehszlovák fél Bős térségében megkezdi a munkákat, a magyar fél pedig a dunikiliti duzzasztómű építését. 1979. Megkezdődnek a nagymarosi vízlépcső kivitelezésének előmunkálatai. 1981. Az MTA bizottságot hoz létre a vízlépcsőrendszer mezőgazdasági és környezeti hatásainak értékelésére. Javaslatait a tervezés figyelembe vette. 1981. A magyar fél - gazdasági helyzetére hivat-