Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
5. szám - Juhász József: Az európai folyók csatornázása, a víziút-rendszerek kialakítása
310 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 73. ÍIVF. 5. SZÁM Felső-Duna Közép-Duna Al-Duna 13. ábra. A Duna hossz-szelvénye ajánlást kidolgozó, ajánlást tevő hatásköre van. A kidolgozott és a Duna Bizottság ülésszakán elfogadott ajánlásokat és szabályokat a tagállamok magukra nézve erkölcsileg kötelezőnek elismerik és alkalmazásukról illetékes szerveik, vagy törvényhozásuk útján intézkednek. A dunai országoknak a nemzetközi szállításokban részt vevő hajózási vállalatai az üzemeltetési, kiszolgálási, rakományfelosztási tarifális stb. kérdéseket a Pozsonyi Egyezményben szabályozzák. Az egyezmények kidolgozásáról és végrehajtásáról az egyezményben részes hajózási vállalatok Igazgatói Konferenciája gondoskodik. 3.1. A Duna Magyarország feletti szakaszának csatornázása A Duna csatornázásának legfelső szakasza Bajorországban van. Ezt két szakaszra bonthatjuk (13. és 14. ábra). Kelheim feletti és alatti szakaszra. Kelheimnél csatlakozik ugyanis a Majna-Duna csatorna a Dunába. A Kelheim feletti szakaszon egészen Ulmig, az Iller betorkollásáig összesen húsz vízlépcsővel csatornázták a folyószakaszt. Ezen a szakaszon a kisesésű vízlépcsők csak energiatermelést szolgálnak. Hajózsilipet nem építettek beléjük. A Kelheim alatti Duna-szakaszon az osztrák határig további kilenc vízlépcsőt építettek. Ezek már többcélúak, mert az energiatermelés mellett a hajózás biztosítása is feladatuk. E szakasz legfelsőbb részét a Regensburg és Kelheim közötti 33 km hosszú szakaszt a regensburgi és a Bad Abbach-i vízlépcső megépítésével 1972-78 között csatornázták. E Duna-szakaszon figyelmet érdemel az abbachi Duna-kanyart átmetsző 4 km hosszú hajócsatorna és a Regensburgnál betorkolló Regen folyó alsó szakasza és a két Duna-ággal párhuzamos, árvízi levezetésre alkalmas völgyi mélyvonulat hasznosítása. A csatornázással 50 m széles, 3 m mély hajózó medret alakítottak ki megegyezően a Majna-Duna csatorna előírásának. A regensburgi vízlépcső alatt kiépült a geislingi és a staubingi vízlépcső, valamint a német-osztrák határ közelében a Kachlet. A Kachlet és Regensburg közötti 128 km hosszú Duna-szakaszt először nem tervezték lépcsőzni, hanem az RMD AG azt a feladatot kapta, hogy kisvízi szabályozással biztosítson megfelelő hajóutat. A cél az volt, hogy átlagos vízjárású évben a 90%-os tartósságú 210 m 3/s-nyi, illetve az Isar torkolata alatt 290 m 3/snyi vízhozam esetén a 75-125 m széles, 2,0 mély hajóút biztosítva legyen. A középvízi szabályozást ezen a szakaszon már a múlt században elvégezték az éles kanyarulatok levágásával és a zátonyos részek kijavításával. A kisvízi szabályozási munkák legfontosabb részét 1965-re befejezték. A 2,0 m-es vízmélységet tudták biztosítani. A kívánt hajóút szélességet csak az Isar torkolata alatt tudták kialakítani. Regensburg és Straubing között mindössze 40-60 m szélességet tudtak elérni, ahol szakaszonként jelzőrendszerrel szabályozott, váltakozó irányú forgalmat kellett rendszeresíteni.
