Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

5. szám - Juhász József: Az európai folyók csatornázása, a víziút-rendszerek kialakítása

JUHÁSZ J.: Az európai folyók csatornázása, a vízi útrendszerek

; 307 24426 KEMB

SOTTMARSHEIM 230,00 FESSENHEIM 1 I \ 21

4.60 VOGELGRÜN 198,80 MARCKOLSHEIM 186,50 RHINAU 5Í 1 I u

' I §I§ t GERSTHEIM 160,00 STRASBOURG it 1 l 146

,25 GAMBSHEIM üJ- I « 13500 IFFF7 %r

t-. 1 135,

00 IFFEZHEIM llmoom 1=^123,60 •« », 15300m , U500m 17400m , 14400m, 16000m , 17600m UOOOm 17300m 20300m 24200m h >H H* *+-> »+• H 10. ábra. A Rajna hossz-szelvénye egy nagy teljesítményű számítógépbe táplált program alapján automatikusan látja el a vízlépcsőrendszer üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi feladatot. Alapvető feladata, hogy lehetővé tegye az üzemvízcsatornákon átfolyó vízhozam kontinuitását, tekintettel a főágban maradó csekély vízhozamra, a hajózásra káros következmények elkerülése érdekében. Vonatkozik ez az utolsó vízlépcső, Iffezheim alatti szakaszra is, ahonnan kezdve már szabad lefolyás van. Itt a folyónak már feltétlen mentesnek kell lennie minden mesterséges ingadozástól. Feladata a központnak az is, hogy a vízszinteket meghatározott értéken tartsa. Fontos ez pl. a bázeli kikötő szempontjából is, ezért előírás, hogy Kembsnél a vízszint 0,05 m - 0,10 m tűréssel állandó maradjon. Másutt ez tűrés ± 0,10 m. 2.4. A Majna csatornázása A Majna Bamberg és Würzburg közötti sokéves középvízhozama mintegy 105 m

3/s, ami 45-189 m

3/s között ingadozik. Würzburg és Aschaffenburg között 160 m

3/s. A legnagyobb vízhozam 1964-ben 2200 m3/s volt. A Majna a Rajna jobb oldali mellékfolyója, csatornázását elsősorban kitüntetett földrajzi helyzetének köszönheti, hiszen már ezer évvel ezelőtt Nagy Károly ezen a folyón keresztül kívánta a Dunával a vízi kapcsolatot kiépíteni. A Majna csatomázása a gazdasági válságok és a második világháború által megszakítva az 1922-1962 közötti időszakban valósult meg. A vízi út vonalvezetése általában az eredeti folyómedret követi. Néhány mederkorTekción kívül a Majnának csak egy túlfejlett kanyarulatát Volkach és Gerlachshausen között metszették át úgy, hogy a régi Majna-meder számára állandó minimális vízhozamot biztosítottak. A folyó alsó 87 km-es torkolati szakaszát már a század első harmadában csatornázták 8 vízlépcsővel (11., 12. ábra). Ezek a lépcsők többcélúak, vízenergia termelés és a hajózás biztosítása a fő feladatuk, de ipari vizet és helyenként öntözővizet is szolgáltatnak. Vízlépcsőik jellegzetesen csak a vízszintet emelik meg a bögében nem tároznak vizet (átfolyó vízlépcsők). A felsőbb 297 km-es folyószakasz csatomázása már a Rajna-Majna - Duna RT 1921. évi alapítása után készült el Bambergig, ahol a Majna-Duna csatorna a folyóból kiágazik. A 297 km-es szakaszt két részre bonathatjuk: az alsó Aschaffenburg-Würzburg közötti 165 km hosszú részre és a belső Würzburg-Bamberg közötti 132 km hosszú vízfolyásszakaszra. Az alsó szakaszon az 57,2 m magasságkülönbséget 13 vízlépcsővel hidalták át. A vízlépcsők átlagos magassága így 4,4 m. A felső Würzburg-Bamberg szakasz 65,1 m magasságkülönbségét 14 vízlépcsővel hidalták át, azaz egy lépcső átlagmagassága 4,7 m. A viszonylag csekély vízlépcsőmagasságokat az indokolja, hogy a Majna sűrűn lakott völgyében számos város és község közvetlenül a folyópartra települt, és a folyó mentén út és vasútvonal is szép számban található. Emiatt a kiépítés során a vízszint-duzzasztás lehetősége meglehetősen korlátozott volt. A Majna csatomázása a Bambergi vízlépcső építésével fejeződött be 1962-ben. A Majna hajóút szelvényét 2,5 m mélyre és 36 m szélességűre építették ki. A szabályozási munkát a folyócsatornázás után és jelenleg is végzik, mert egy 2,9 m mélységű és 40 m széles vízi úttá kívánják bővíteni. A végleges mélységeket előreláthatóan a Duna kiépítésének befejezésével egy időben alakítják ki. 3. A Duna csatomázása A Duna nyolc országot közvetlenül, de összefüggéseiben egész Európát érintő nemzetközi folyó. A partjai mentén élő népek társadalmi-gazdasági helyzetét, fejlődésének irányát és ütemét a Duna alapvetően befolyásolja. A 2850 km hosszú folyó hosszúságát tekintve a Földön a 20. helyet foglalja el, Európában azonban a második. A kontinens 8%-át kitevő térségből összegyűjtve vizét, ellátja azzal a partjain települt városok lakosságát, iparát és mezőgazdaságát. Jelentős vízi szállítási útvonalat biztosít és évente kereken 44 milliárd kWh elméleti energiával szolgálja nyolc ország gazdaságát.