Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

5. szám - Völgyesi István: A Kisalföld talajvíz- és rétegvíz helyzete

264 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 2. SZÁM üzemel. Nitrát nincs (noha a környezetben itt is van), tehát a Révfalunál említett denitrifikációs folyamatok itt is élnek. Darnózseli A vízbázis négy kútból áll, a termelés átlagosan kb. 1500 m

3/d. A kutakat a tervezett fogyasztás súlypontjába telepítették, eló'zetes hidrogeológiai feltárás nélkül. A kútépítés során lefolytatott rövid próbaszivattyúzások alapján magas (0,3-0,4 mg/l) vastartalmat határoztak meg. Megépült a vastalanító, de a tényleges üzem megkezdése után nem sokkal a vas kifogyott a rétegből, így ez a költséges műtárgy ma már nem üzemel. A vízminőség egyéb tekintetben is kifogástalan, nitrát nincs. Dunakiliti Két kútból áll, kb. 1800 m

3 a napi átlagos termelés. A víz kifogástalan minőségű, vastalanító van, de itt sem üzemel. M osonmagyaróvár A régi óvári vízbázis 1977-es elszennyeződése után kezdődött meg a környéken a kutatás, melynek eredményeként Feketeerdő térségében olyan helyszínt lehetett kiválasztani, ahol semmiféle szennyező anyag nincs, tehát vastalanítót sem kellett építeni. A kutak a Mosoni-Duna partján létesültek, de itt sincs szó parti szűrésről, a depresszió a folyó alatt átterjed a túlpartra is. A jelenlegi termelés három kútból kb. 8000 m

3/d. A közeljövőben további öt kút kapcsolható be, így a kapacitás kb. 25 000 m

3/d lesz. Az 1977-ben kezdődött feltárások során a megfelelő vízminőségű helyszín kiválasztása volt a cél (a rétegek vízadóképcssége nein volt kétséges). A felszínközeli talajvízjárás megismerése érdekében kellő számú sekély észlelőkút is készült. Ezek adatai alapján megállapítható volt, hogy a kutaktól É-ra elhelyezkedő, potenciális szennyezőforrásként megjelölt libatelep jelenleg nem (és 25 éves fennállása óta sem) szennyezi a talajvizet, mert a környezetben kialakult áramlási viszonyok olyanok, hogy a talajvíz felszínére lejutó szennyeződések vízszintes irányba mozogva a MosoniDuna holt, illetve élő ágaiba jutnak. Az ivóvíz termelésére szolgáló vízbázisok mellett meg kell még említeni az ipari és mezőgazdasági vízkivételeket. Az ipar Győrött és Mosonmagyaróváron termel nagyobb mennyiségben - főleg talajvizet. Jellemző a saját tulajdonú, nagy átmérőjű, sekély aknakutakkal történő vízkivétel és a hűtővízként való felhasználás. A közüzemi hálózatokról is vásárolnak vizet, ezt részben szociális célokra, részben technológiai vízként használják. A mezőgazdasági víztermelés gyakorlatilag csak öntözővíz-termelést jelent, a talajvízre kiépített csőkutakból, vert kutakból. Korábban a mezőgazdasági nagyüzemek intenzív öntözést folytattak. Ez később visszaszorult, ma azonban újra fejlődik; a volt tsz kutakat fokozatosan üzembe állítják a most már magántulajdonba került földeken, néha engedély nélkül. Némileg megnövekedett az öntözővíz-termelés a településeken is, ahol - a magasabb vízdíjak miatt olcsóbbnak tartják egy vert kút készíttetését, mint az ivóvízhálózat igénybevételét. Az egyes vízbázisok kútjaira és termelésére vonatkozó legfontosabb adatokat az 1. táblázat, a vízminőség jellemzőit a 2. táblázat tartalmazza. A lakossági, ipari és mezőgazdasági vízfelhasználás mennyiségére vonatkozó összefoglaló adatok pedig a 3. táblázatban szerepelnek. Mindent összevetve a vizsgált területen - a kavicsos összletből - kb. 100 000 m

3/d vízkivétellel számolhatunk. Jelentéktelen mennyiségű vizet termelnek még a kavicsos rétegek alatti pannon képződmények homokos szintjeiből, illetve négy termálkút is üzemel a területen. Ezek a vízkivételek azonban már nincsenek hidraulikai kapcsolatban a Duna által befolyásolt kavicsos összlettel. Meg kell még említeni, hogy a felszínközeli talajvizek minősége rosszabb, mint a mélyebb ivóvízkutaké. Fő szennyezőanyag a nitrát, különösen a települések alatt, és néhány műtrágyaraktár (pl. Gyulamajor) köze1. táblázat Vízbázisok Kutak száma Kútmélység (m. terep alatt) min. max. Szűrőzés (m terep alatt) min. max. Kapacitás termelés (m

3/d) Hidrogeológiai védőtér meghatározási módja, nagysága Megjegyzés Dunakiliti 2 106,0 120,0 85.0 116,75 3600 1800 becslés 3,1 km

2 Vastalanító leállítva Mosonmagyaróvár 8 93.2 103,8 66,1 95,4 25000 8000 30 éves elérési idő 15 km

2 Darnózseli 4 95,0 131,0 95,0 127,5 4500 1500 becslés 20 km

2 Vastalanító leállítva Révfalu 13 32,8 41.2 13,2 37,0 40000 28000 30 éves elérési idő 37 km

2 Gyakori vasas eltömődés, f. alatti denitrifikáció Szőgye 18 46,0 64,5 23,0 58,5 25000 20000 100 éves elérési idő 16 km

2 Felszín alatti denitrifikáció