Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
4. szám - Varga Gyula István: A regionális szennyvízelvezetés kapcsán keletkező szaghatás megszűntetésére tett üzemeltetői beavatkozások eredményei
VARGA GY. I .: A regionális szennyvízelvezetés szaghatásának megszűnése tizálás első lépésének tekinthető SULFOTESTER R, H 2S mérő és adagolást vezérlő berendezést, Dr. Bata Kft. közreműködésével. Jelenleg a vezérlés elsősorban a helyi mérések alapján végzett - megfelelő késleltető szoftverrel ellátott - helyi beavatkozásra terjed ki. Folyamatban van azonban a jelátviteli rendszereken keresztüli kommunikáció megteremtése a központ és az egyes mérő-, illetve adagoló helyek között. A legújabb terveinkben már ilyen rendszerek szerepelnek, illetve a már meglévő Siófok, Nyugati és Keleti ág átalakítása az ilyen típusú direkt irányítási rendszerre. Ezáltal a késleltető szoftverek statikus hibái és egyéb rugalmatlansági tényezők kiküszöbölhetők lesznek. 3. Korróziós hatások és egyéb csatornakárosító tényezők elemzése Szót kell még ejteni a szennyvíz rothadása során létrejövő gázok agresszív, beton- és fémkorróziót okozó hatásairól. Ez szintén egy olyan tényező, amellyel a csatornák építésekor nem számoltak, de a belőle eredő károk nagyságrendje a Balaton-körüli elvezető rendszereken százmilliós is lehet! Ez is amellett szól, hogy a szagtalanításra csakis aktív, a szaghatás létrejöttét megelőző módszerek vehetők számításba. A szennyvízátemelőkben és a csatornacsövekben (gravitációs) a víz maximum és minimum szintje közötti szelvényrészek a korrózió hatásának leginkább kitettek - tekintettel arra, hogy a H 2S gáz a levegőnél nehezebb, s így a folyadék felszínét tölti ki. Itt a nedvesítés is mindig adott a kémiai reakcióhoz, amely az agresszív ' kénsav képződéséhez vezet. Ezen kívül még a szelvények felső részén és a fedlapok belső lapján keletkező cseppkiválások okozhatnak jelentős, ún. korona korróziót, amely végül a szelvény beszakadásához, illetve a fedlap tönkremeneteléhez vezethet. A károk nagyságrendjét érzékeltetendő álljon itt egy adat: egy 0 6,0 m-es belső átmérőjű MOBA - átemelő komplett felújításának, műanyagos bevonatolásának, fedlapcseréjének ára mélység - folyóméterben kifejezve: kb. 800 000 Ft/m (egy 8 m mélységű, de statikailag még állékony, 0 6,0 m-es átemelő felújítása tehát, kb. 6,5 m Ft + ÁFA). A csővezetékek műanyagos felújítására egyelőre nincs adat, az első kísérleti bélelések előreláthatólag csak ez év őszén kezdődnek. Még egy komoly gonddal szembe kell nézni az üzemeltetőnek a szennyvízgyűjtő hálózatokon; ez pedig a szennyvizek töményedése és zsírosodása. Ez a jelenség szorosan összefüggésbe hozható a víz árának folyamatos emelésével; mivel ha közel változatlan „szennyanyag-termelést" feltételezünk, akkor ezen anyagok kevesebb hordozó vízbe juthatnak be. Ennek ugyan ellentmondani látszik, hogy leginkább a csatornába nem jutó öntözővíz-felhasználás csökkent, de a BOJs-ben és KOI-ban mért „töménység" jól kimutathatóan nőtt. Talán magyarázatul szolgálhat erre az ellentmondásra, ha a szennyvizek rothadóképességét vizsgáljuk, s azt tapasztaljuk, hogy a rothadási próbák eredményei is egyre inkább az anaerob szennyvizek jelenlétére utalnak. Ezt részben a szabálytalan szennyvíz ülepítőn, szikkasztón keresztüli - bekötések, jelentősebb részben pedig a szippantott szennyvizek 249 csatornába ürítései okozhatják; hiszen a szennyvizek ártalmatlanítási díjai is igen jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban. Komoly veszélyt jelent az üdülőterületeken az úgynevezett „konyhamalac" kereskedelmi megjelenése, amely berendezés a szilárd, szerves háztartási hulladék jó részét is a szennyvízhez juttatja. Ez tovább ronthatja az amúgy is tömény és zsíros szennyvíz minőségét! Ha törvényi - vagy egyéb szabályozás erre vonatkozóan nem születik, úgy az üzemeltetőnek fel kell készülnie arra, hogy a csatornarendszerek karbantartása, szagtalanítása és a szennyvizek tisztítása további többletköltségeket emészt fel. A csatornáknál elkerülhetetlen lesz a tisztító gépláncok (nagynyomású szórófejes tisztítóberendezés + zagyanyag-felszívó, szállító gépek) és a vegyszeres csatornamosatás (zsírgallér oldása miatt) alkalmazása. Erre is történtek kezdeti kísérletek társaságunknál az elmúlt időszakban, de mind a munkaigényt, mind pedig a költséget tekintve igen jelentős többlet ráfordításként jelentkezik. Külön felhívom a figyelmet a csatornatisztító vegyi anyagokra, amelynek egyrészt hatékonynak, másrészt pedig biológiailag 100 %-ig könnyen lebonthatónak kell lenni (EU-nonnák szerint minősítve!), hogy a szennyvíztisztítás folyamatát és a végtermék (víz, iszap) minőségét és felhasználhatóságát ne befolyásolja! 4. Néhány fontos zárógondolat A szennyvizet már a szállítása során is élő, változó, biológiailag és kémiailag aktív anyagnak tekintsük, amely szoros kölcsönhatásban áll a környezetével. Ezért - ha lehet - a tényleges mérési eredmények, a helyi viszonyoknak megfelelő tényezők Ggyelembevételével tervezzük és üzemeltessük a szennyvíz transzportáló és kezelő műveket. Fordítsunk fokozott figyelmet a szennyvíz másodlagos szennyező és agresszív hatásainak kivédésére, lehetőség szerinti megelőzésére. Ezt kívánja a dinamikus mérnöki szemlélet, a gazdaságosság, de nem utolsósorban a környezet és egészségvédelem szempontjainak figyelembevétele is. Irodalom BME Vízellátás-Csatornázás Tanszék: Balaton körüli szennyvízelvezető rendszereken és szennyvíztisztító telepeken keletkező szagártalmak vizsgálata Kutatási jelentés; 1989. BME Mezőgazdasági Kémiai Techn. Tanszék: A nitrátadagolás szerepe az anaerobitás kialakulásának megelőzésében Kutatási jelentés; 1990. Dr. Öllős Géza: Csatornázás-Szennyvíztisztítás (I.-II. kötet) K+F Eredmények; AQUA Könyvkiadó, Budapest; 1990-91. Kienow; Pomeroy: Corrosion resistant design of sanitary sewer pipe Water and Sewage Works; R8-E11., 1979. VITUKI: Szakvélemény a csatornalétesítmények bűzhatásának csökkentésére szolgáló eljárásokról és azok költségeiről Kutatási jelentés DRV részére: 1986. MAFK1: Szennyvízátemelők légterének vizsgálata Kutatási jelentés és témabeszámoló; 1987. Dr. Welther, Rück, Simonné: Vizsgálatok csatornahálózatok szagártalmainak csökkentésére; Hidrológiai Közlöny, 4. szám; 1987. Dr. Hans Seiss: AIRPUR-Technologien im Dienst von Umweltschutz beim Kanalwerke Kézirat; 1989. Jobbágy-Szántó-Rück-Varga GyJ.: Sewer system odor control around the Laké Balaton Symposion on State of the Environment and Research in Environmental Biotechnology in Hungary; Working Party; Budapest, 1990.
