Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
4. szám - Orlóci István: Vízgazdálkodás és fenntartható fejlődés
ORLÓCI I.: Vízgazdálkodás és fenntartható fejlődés 231 2. táblázat A vízföldr^jzi adottságok és a vízkészletek társadalmi jelentőségű tulajdonságai Tulajdonság csoportok és típusok Társadalmi érték megjelenési formája A tulajdonság mérés összetevői Az értékmérés szempontjai I. A víz ökológiai szerepe - oldó, errodáló. szállító, szabályozó hatások, valamint energia és tápanyagforrás a természeti folyamatokban; a területhasználatok és más erőforrások telepítési és művelési tényezője A természetes környezethez fűződő életminőségi (érzelmi, anyagi), valamint a természeti erőforrások hasznosításával kapcsolatos gazdasági érdekben Éghajlati vízmérleg, hőháztartási mérleg, kritikus mértékek a talaj és a vegetáció dinamikában; a vízelőfordulás bizonytalansága, tájesztétikai megít élés, agroökológiai potenciál, műrevalóság stb Közvéleményi megítélés, létfeltételi érték, „fizetési készség"ben kifejezhető érték, marginális föld- és bányajáradék II. Készletek - alap-, nyers-, segédanyag, egészségügyi, gyógyászati eszköz, energiahordozó, közlekedési, szállítási pálya, élelemforrás, termesztési-termelési közeg, ásvány és építőanyagforrás, hulladék befogadás Használati vagy piaci értékű termékek és szolgáltatások. Cél feltétel: „A haszon maximalizálása" Használati mértékfeltétel: , A vállalt kockázat" A vízkészlet, illetve az adottság fizikai, kémiai, biológiai jellemzőinek folyamatai. „Egy vagy több változós tulajdonság mérések" Mással nem helyettesíthető termékek és szolgáltatások, helyettesíthető, de áruvá nem váló, illetve árujellegű termékek III. Természeti kockázatok és korlátok - élet és vagyon veszélyeztetettség, egészségügyi veszélyek, építési, közlekedési korlátok Életbiztonsági, vagyon és gazdálkodási károk. Cél feltétel: „A kár minimalizálása" ,A vállalt kockázat" Vízjárási szélsőségek (árvíz, belvíz, aszály), mechanikai és geohidrológiai hatások, járvány és mérgezés okozás. „Élet-érték", vagyonérték, gazdálkodási veszteség IV. Érdekviszony alakítás, externalitás - a vízrendszer egységéből fakadó kapcsolatok A kapcsolat szerepe: politikai törekvésekben, nemzeti tudatban, gazdaságpolitikai célokban és a gazdálkodásban A konfliktus jellege és mértéke A hatást szenvedő kárának és kockázatának, illetve a hatáskeltő felelősségének és hasznának mértéke Ezek azonban a gazdasági és a természeti erőforrások közötti értékarányok ismeretének hiányában többnyire elvi síkon maradnak, és ezért az esetenkénti alkalmazásokban éppúgy vezethetnek a képzelt vagy eltúlzott mértékű veszélyek elleni védekezésre (vagyis a gazdasági erőforrások pazarlására), mint a szükséges és megokolt óvatosság elmulasztására (a természeti erőforrások elherdálására). A vízgazdálkodás konfliktusokban jelentkező hiányosságainak és belső ellentmondásainak megszüntetésére a magyar vízügy a múltban világszerte figyelemreméltó kezdeményezéseket tett. A szervezeti intézkedések és a nagyméretű informatikai fejlesztések (kutatások, nyilvántartás, kerettervezés stb.) tapasztalatai viszonylag hamar rávilágítottak arra, hogy az érdekegyeztetési gondok végső soron a vízügyi ágazat tevékenységének és illetékességének szűkkörűségéből fakadnak. Nyilvánvalóvá vált, hogy a víz természeti egysége és társadalmi megosztottsága közötti ellentmondást olyan hatáskörrel és tájékozottsággal lehet felszámolni, amilyennel csak maga a kormányzat, illetve a társadalom egésze rendelkezik. (Ebből a felismerésből származó törekvések torz értelmezése szolgál "a vízügy: az állam az államban" megállapítás alapjául.) Az integrált informatikai kezdeményezések lényegi hiányosságát végül a környezeti válság hozta felszínre. Minden korábbi nyilvántartás, mérlegelés és terv a vízigények és a vízkészletek, összhangját az életmód és a gazdálkodás áttekinthető időszakában vizsgálta. Azáltal, hogy lényegében emberi korszakot tekintett időkeretnek, nem vette és nem is vehette figyelembe a víz szerepét az ökoszisztéma hosszú távú dinamikájában, a természet folytonos megújulásában. Út a teljes körű vízkészlet-nyilvántartáshoz A víznek végső soron kettős szerepe van az ember életében, a társadalom fejlődésében. Egyfelől közvetlen szerepében számos használati értéket hordozó - esetenként mással nem helyettesíthető - természeti készlet, valamint élet- és vagyonkockázatot jelentő veszélytényező. Másfelől a víznek - mint a természeti folyamatok alkotó és szabályozó elemének - közvetetten meghatározó szerepe van az élettér, az életfeltételek alakulásában és megmaradásában. A fenntartható fejlődés követelményének megfelelően tehát a vízigények és a természetes vízháztartás összhangját olyan gazdálkodással kell megteremteni, amely a víz valamennyi szerepére kiteij edő nyilvántartáson és a társadalom sokrétűen tagolt érdekeit integráló mérlegeléseken alapul. A nyilvántartásnak alapfeltétele, hogy a vízkészletek és a közvetlen és közvetett társadalmi szükségletek azonos dimenzióban, homogén mértékrendszert alkotó mutatószámokkal legyenek kifejezve. A víz használati és kockázati értékeit, valamint ökológiai szerepét nem
